Vissza a tartalomjegyzékhez

Hechs László
Európa alkonya
Miért veszélyes az unió vallástalanítása?

Amint arról a Hetek is beszámolt (Kiűzetés az unióból. Hetek, 2007. március 30.), a római szerződés aláírásának 50. évfordulóján kiadott közös nyilatkozatból is kimaradt a zsidó-keresztény gyökerekre való hivatkozás, nemcsak a már korábban elvetélt uniós alkotmányból. „Európa a közös jövőnk” - olvashatjuk a deklarációban. De milyen lesz ez a közös jövő?

A közös nyilatkozat békéről, egyenlőségről, diszkriminációmentes világról, az éhség és a betegség elleni harcról, nyelvek, kultúrák sokszínűségéről szól. Mindezek szép és követendő ideálok, amelyekről nem szabad lemondani. Ám mi az, ami Európát tényleg közösséggé forrasztja majd össze? Mi az a közös platform, amely a méltó európai jövő záloga lehet? Mi Európa identitása, ha a zsidó-keresztény gyökereit nem hajlandó vállalni?


Európa szekuláris államai, közülük elsősorban Franciaország ellenezte, hogy a nyilatkozatba a kereszténységre való utalás bekerüljön. A zsidó gyökerek megemlítése pedig az arab-iszlám országok érzékenységét sértette volna. Márpedig Európa a hetvenes évektől kezdve testvéri kapcsolatokat ápol az arab világgal. Az 1981-es velencei nyilatkozatban az Európai Közösség az Arab Liga minden követelését elfogadta, és az arab-izraeli konfliktusban egyértelműen palesztin- és iszlámpárti álláspontot foglalt el. Ez a helyzet azóta is változatlan.
A zsidó-keresztény gyökerekre való utalás hiánya azonban csak a jéghegy csúcsa. Bekerülése nem oldotta volna meg Európa súlyos gondjait, de legalább jelezte volna a változtatás szándékát. A kontinens mindössze 7 százaléka Földünk területének, ám az 1450-1950 közötti fél évezredben a világtörténelem irányító motorja volt, és megteremtette a tudomány, a technika és a modernitás világát. E korszakot a második világháború és a holokauszt szörnyűségei zárták le. Európa vezető szerepét elvesztette, de mind gazdasági, mind politikai és szellemi értelemben létfontosságú maradt. Hogy az is maradhasson, vissza kell találnia eredeti identitásához, a zsidó-keresztény gyökerekhez. A kilátások azonban jelenleg nem túl biztatóak.
Európa a század végére muszlimmá, az arab nyugat, a Mahgreb részévé válik - nyilatkozta Bernard Lewis neves Közel-Kelet-szakértő még 2004-ben a Die Weltnek. „Európa egyre inkább az iszlám tartományává, gyarmatává válik” - írta utolsó könyvében Oriana Fallaci olasz írónő. Az izraeli történésznő, Bat Ye’or pedig egyenesen Eurábiáról beszél, amelyet a kontinens muszlimmá válásához vezető átmenetnek tekint. Mark Steyn Amerika egyedül, az általunk ismert világ vége című könyvében még tovább megy és kijelenti: Európa sok vagy talán legtöbb országa még a mi életünkben el fog tűnni. Basszám Tibi, a Németországban élő szíriai arab történész szerint a kérdés nem az, hogy Európa muszlimmá válik-e vagy sem, hanem az, hogy kialakul-e az európai viszonyokhoz igazodó mérsékelt euroiszlám, vagy pedig a sariaalapú fundamentalista iszlám veszi át a hatalmat a kontinensen.
A fundamentalista iszlám militáns változatának célja a sariaalapú iszlám világkalifátus megteremtése. Az iszlám dzsihád célja, hogy visszaszerezze az egykor iszlám fennhatóság alatt álló területeket. Elsősorban az, hogy a „visszatérés jogának érvényesítésével” felszámolja Izrael zsidó államát (Menekültbomba. Hetek, 2007. április 6.), valamint kiűzze a nyugati „kereszteseket” Afganisztánból, Irakból és Szaúd-Arábiából.
A dzsihád egyértelműen fizikai erőszakot jelent. Európa is természetesen célpont. „Azt akarom, hogy Nagy-Britannia iszlám állammá váljon. Azt akarom, hogy a Downing Street 10-en az iszlám zászlaja lobogjon” - nyilatkozta az azóta Libanonba szökött Omár Bakri Mohamed sejk. „Hamarosan átvesszük a hatalmat ebben az országban. Akik ma bírálnak bennünket, ezt rövidesen sajnálni fogják. Bennünket kell majd szolgálniuk. Készüljenek fel, mert az óra közeleg” - jósolja egy belga imám.
Lewis szerint a terror mellett, amely Hollandiát, Nagy-Britanniát és Spanyolországot is sújtotta, az iszlám bevándorlás a támadás másik eszköze. Európa súlyos munkaerőgondokkal küzd, a társadalom nagymértékben elöregedett. Az egészségügy fejlődésével az életkor meghosszabbodott, ugyanakkor a szaporulat elégtelensége miatt a társadalom egyre nagyobb része nyugdíjas korú. A születési arányszám csökkenésével egyre kisebb munkaképes népességnek kell egyre nagyobb nyugdíjas tömegeket eltartania. Az európai lakosság túlképzetté is vált, így az európai munkaerőpiacokon nem mindig talál szakképzettségének megfelelő munkát. Egyszerre lép fel munka- és munkaerő-nélküliség. Európának évente egymillió bevándorlóra van szüksége ahhoz, hogy eredeti életszínvonalát fenntarthassa. A bevándorlók túlnyomó többsége azonban az arab és/vagy iszlám kultúrkörből származik - ma Európában több mint 25 millió iszlám hitű ember él. Ha ehhez Törökország 80 millió muszlim lakosa is csatlakozik, a probléma tovább súlyosbodhat.
Az iszlám lakosság népszaporulata csökkenő tendenciája ellenére messze meghaladja Európa bennszülött lakosságáét. Ráadásul sokan - a hatóságok által hallgatólagosan megtűrten - több feleséget is tartanak. Ma 1,4 az átlagos termékenységi ráta Európában, míg a néhány éve Franciaországból kiutasított lyoni imámnak két feleségtől tizenhat gyermeke volt. A Mohamed évek óta a legdivatosabb név Brüsszelben. 2015-ben Rotterdam és Amszterdam lehet az első két európai város, ahol muszlim többség jöhet létre. Angliában a hivatalos tanmenetből törölték a holokauszt oktatását, hogy az ne sértse a muszlim tanulók érzékenységét. Franciaországban további vallási-etnikai zavargások várhatók. Oroszországban is Európához hasonló helyzet jöhet létre 2050-re.
A demográfiai helyzetet csak súlyosbítja az európai társadalmak belső válsága. Angliában több muszlim látogatja a pénteki istentiszteleteket, mint amennyi anglikán vasárnap a templomokat. A szekularizáció előrehaladtával a társadalom alapintézményei, a család és a házasság súlyos válságát éli. Az európai lakosság egyharmada-fele él családon-házasságon kívül. Egyre idősebb korban és egyre kevesebb házasságot kötnek, ugyanakkor egyre nagyobb a válások száma. Az alacsony gyermekszám is részben e jelenségek következménye. Az atomizáció elidegenedéshez, elmagányosodáshoz és kétségbeeséshez vezethet. Sokak útja a drog, a munkamánia, az alkoholizmus és a játék- vagy egyéb szenvedélyek világa. A felvilágosodás utáni posztmodern korszakban kell rájönnünk, hogy a tudás nem mindenható hatalom. Hit nélkül a szorongás, a kétségbeesés jut számunkra osztályrészül.
Az európai megújulás és az önmaga alapjához, a zsidó-keresztény gyökerekhez való visszatérés hiányában sokan az iszlám egyszerű világába menekülnek. Alárendelik magukat Allah akaratának, és teljesítik az iszlám öt alapvető kötelezettségét. Különösen nagy számban térnek át az iszlám hitre Spanyolországban és Nagy-Britanniában. Ezáltal könnyen gyakorolható hitet, szigorú életmódot, egyértelmű vallási szabályokat és működő közösséget találnak maguknak.
Az Európai Unió irányítási-működési mechanizmusának válsága a tizenkét új taggal való bővüléssel tovább súlyosbodott. Gazdasági közösségként még viszonylag jól működik, minden egyéb esetben a döntési folyamat lassú és nehézkes. Hiszen minden jelentősebb kérdésben teljes egyetértés szükséges, és ez ritkán van meg. Közben pedig a központi bürokrácia egyre nagyobb - a korrupcióról nem is beszélve. A közös külpolitika is csak Izrael elítélésében működik, más esetekben ritkán. Az unió ma nemzetállamok közössége, ám miközben a nemzet, a nyelv és a népi kultúra mindannyiunkat gazdagít, nem köt össze. Európának meg kell találnia azt a közös platformot, amiért érdemes volt az uniót létrehozni. Hiába tűzte ki a berlini nyilatkozat, hogy a 2009-es választások előtt a döntéshozatali mechanizmust átalakítja. Ha ezt nem alapozza meg a zsidó-keresztény hagyomány megújítása, a tagállamok ehhez nem járulnak hozzá, és a mechanizmus egyértelmű paralízise várható.
Az egyéb, fent említett problémák sem oldhatók meg egy, a zsidó-keresztény eredeti hagyományon alapuló életmódbeli forradalom nélkül.
A következő évtizedek eldönthetik, hogy milyen lesz Európa közös jövője. Vagy magára talál, és csökkenti a muszlim bevándorlás okozta feszültségeket, valamint lépéseket tesz alapintézményei védelmében, és az európai szellemi elit újjáalakítja eredeti zsidó-keresztény hagyományát, változtat életmódján, vagy kénytelen lesz belenyugodni, hogy fokozatosan az arab nyugat alárendelt részévé válik. Az pedig az európai civilizáció végét jelentheti.