Vissza a tartalomjegyzékhez

Vígh Gábor
Megijedtünk az újtól
Csalódtak a magyarok a rendszerváltásban

Nőtt a rendszerváltásban csalódottak száma - állapítja meg a GfK Hungária kutatóintézet legújabb tanulmánya. A négy év elteltével újra elvégzett kutatás érdekes változásokat mutat a közgondolkozás alakulásában.


Fotó: Somorjai L..

A kutatók legfőképp az emberek rendszerváltásról alkotott véleményére voltak kíváncsiak: mennyire teljesültek abban vágyaik vagy félelmeik. A négy évvel ezelőtti eredményekhez képest 6 százalékponttal, 41 százalékra csökkent azok aránya, akik többet vártak a rendszerváltástól, magyarán csalódtak. Csaknem megduplázódott viszont a nagyon csalódottak aránya, azoké, akiknek semmi sem teljesült előzetes elvárásaikból.
Ezek a mérési arányok annak tudhatók be, hogy a kérdések mindig az emberek jelen helyzetére utalnak, abban keresik a rendszerváltás eredményét - mondta el lapunknak Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója, aki úgy látja: a reformfolyamatok ideológiája ma éppen az, hogy most kell megoldanunk azokat a problémákat, melyeket 17 évvel ezelőtt elgörgettünk magunk elől. Így érthető, hogy a lakosság ma úgy gondolja: amiből ilyen rossz sül ki, az nem lehetett egyértelműen jó. A szociológus szerint nem a ‘89 előtti helyzetet sírják vissza az emberek, hanem azt a létformát, amely a mai helyzethez képest könnyebbnek tűnt, és az egyes embernek sokkal kevésbé volt húsbavágó.
A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a válaszadók jobban félnek a gazdasági-társadalmi élet nehézségeitől, mint a saját boldogulásuk problémáitól. E kérdés kapcsán a megkérdezettek 80 százaléka érvel a fogyasztásaik visszaszorítása mellett, mondván, hogy nem tudja, mit hoz a jövő. A maradék egyötöd szerint pont emiatt kell az élvezeteknek élni. A kutatók számításai szerint 5 százalékkal csökkent azon emberek aránya, akik szerint nem baj, ha új erkölcsök jelennek meg és új szokások alakulnak ki, ezzel együtt viszont kétharmad azok aránya, akik sajnálják a régi értékek eltűnését.
Tamás Pál szerint attól ijedtek meg sokan, hogy fokozatosan eltűnőben van egy a szolidaritásra, a családok összefogására épülő rendszer a ‘89 utáni Magyarországon. A hiányolt, úgymond régi értékek a közfelfogásban egy társadalmi-világnézeti formát jelölnek, azt például, hogy az egyén eddig számíthatott más emberek vagy rokonai segítségére - ha mondjuk házat épített, vagy ha anyagi nehézségei voltak -, most pedig már nem számíthat. „Mint minden rendszerváltó társadalomban, a magyarban is növekszik a bizonytalanság érzése. Az emberek jobban ki vannak téve a gazdasági, egyéni, társadalmi élet hullámvölgyeinek. Ezt élik meg sokan a régi erkölcsök elvesztéseként, mintha magára hagyták volna őket” - mondja Tamás, aki szerint a rendszerváltás csupán addig nem látható folyamatokat hozott napvilágra, illetve gyorsított fel amúgy is végbemenőket.


A különböző állításokkal inkább egyetértők aránya (%)
Forrás: GfK Hungária, Életstílus-felmérés 2007