Vissza a tartalomjegyzékhez

Piros Péter
Harangbotrány
Ítélet a dunaújvárosi zajszennyezés ügyében

Az egyházra is vonatkoznak a világi törvények - ezzel a megállapítással ért véget a dunaújvárosi templomról szóló per, amelyet egy lakótelep lakói indítottak az őket zavaró harangozás miatt. Helyiek, hivatalnokok és plébánosok estek egymásnak a hajnali kényszerébresztő miatt.


Fotó: Szabó Ervin

„A plébános úr azt mondta, hogy imára hív a harangszó, de a templom környékén élők biztosan nem imádkoznak, sőt…” - így jellemezte lapunknak egy dunaújvárosi azt a helyzetet, amely már hónapok óta foglalkoztatja a város közéletét. A város új katolikus templomát éppen egy lakóövezet kellős közepére építették, a lakókat pedig zavarja a szomszédságukban reggelente hat órakor megszólaló gongatás. A jellemzően több műszakban dolgozó és kisgyermekes helyiek tucatnyi panaszbejelentésének köszönhetően a Polgármesteri Hivatal zajszennyezésmérő vizsgálatot rendelt el az ügyben, melynek eredménye kimondta, hogy túl hangos a harang. Ezt követően az önkormányzat jegyzője arra kötelezte az egyháziakat, hogy tartsák be az előírt zajszintet. A lakóknak azonban nem sokáig volt nyugtuk. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal az önkormányzati „szankciókat” felülvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy annak „nem állt jogában egyházi kérdésekbe avatkozni”. A hivatal persze nem magától lépett akcióba, Nagy Mihály plébános úr kereste fel az ügyben, aki az emberi jogok országgyűlési biztosának véleményére alapozva közölte: „Az önkormányzat jegyzője megsértette az érvényben levő jogszabályokat, hiszen a harangozás a vallásszabadság elidegeníthetetlen része.” A Közigazgatási Hivatal későbbi indoklásában is kísértetiesen hasonló érvek szerepeltek, és dr. Gelencsér József hivatalvezető egyetlen, nem túl informatív mondattal kívánta csupán kommentálni az eseményeket: „A hivatal hozott egy olyan határozatot, amivel kapcsolatban bírósági per van folyamatban.” És valóban, a szép álmokat és békés hajnalokat áhító lakók bíróságon támadták meg a határozatot.
Meglepő módon a harangozást első körben korlátozó önkormányzat szóvivője, Fábos Zsolt is idomult a kialakult helyzethez, és korábbi radikalizmusukat feledve azt válaszolta kérdésünkre, hogy „az önkormányzat nem szeretne beleavatkozni az egyház belügyeibe”. Fábos szerint ők csupán a lakók és az egyház közötti párbeszédet szorgalmazták, és természetesen tiszteletben tartják „azt a tényt, miszerint egy templomban harangozni szoktak”.
A lakókat képviselő dr. Kovács Ferenc ügyvéd kifejtette a Heteknek: a pereskedéssel azt szeretnék elérni, hogy a világi törvények ugyanúgy vonatkozzanak egyházi intézményekre, mint bármely más objektumra. „Az alapvető normákat még az egyházaknak sincs joguk felrúgni” - mondta, azzal kiegészítve, hogy szerinte már az építkezéskor is hibák sokaságát követte el az építtető, hiszen amellett, hogy magas házak közé, egy gödörbe építették a templomot, még hatástanulmányt sem végeztek a környéken, amellyel elkerülhetők lettek volna a mostani problémák.
A múlt héten megszületett elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezte a Közigazgatási Hivatal döntését, és az előzőleg már visszavont jegyzői változatot hagyta érvényben. Gieszné Dr. Boda Orsolya, a Fejér Megyei Bíróság szóvivője elmondta lapunknak, hogy a plébánia álláspontjával ellentétben nem a lelkiismereti és vallásszabadság alapkérdésével állunk szemben, hanem egy környezetvédelmi üggyel.
„Az egyház a megértést, az emberek szeretetét hirdeti, de az ilyen esetekben ezt igazán nem tapasztaljuk. Mivel a templom utólag épült a már korábban itt lakók házai közé, ezért a plébános úr sokkal megértőbb lehetne” - mondta a Heteknek egy, a templom közelében lakó, misére is járó hölgy, aki a saját bevallása szerint „az Úr szolgájában nagyot csalódott”. Egy másik helyi azt kifogásolta, hogy gyermekei nem tudnak pihenni a zajtól. „Én jobban örültem volna, ha meghagyják a területet játszótérnek. Harangozni pedig elég lenne mondjuk csak délben” - mondta a lakó, akinek körülbelül ötven méterre van az ablaka a harangtoronytól.
Bár a per lezárta után a lakók fellélegezhetnek, az őket egy személyben képviselő Fogas László a Dunaújvárosi Hírlapnak adott interjújában kifejtette: nem iszik előre a medve bőrére, inkább megvárja, amíg a plébánia végrehajtja az ítéletet. Ha ez nem teljesül, tízmillió forintos kártérítési pert kíván indítani. Hogy erre tényleg szükség lesz-e, az a szóban forgó Nagy Mihály plébánoson múlik, aki bevallása szerint még nem kapott értesítést a végzésről. Érdeklődésünket egyetlen mondattal zárta rövidre: „Nem válaszolok semmilyen kérdésre. Isten vele!”