Jordánia engedélyt kapott az izraeli hatóságoktól arra, hogy Jeruzsálemben,
a Templom-hegyen egy új, 45 méter magas minaretet építsenek az 1999-ben elhunyt
Husszein király emlékére. A minaret, amelynek építését 2007 tavaszán kezdik meg,
több mint hatszáz éve a legjelentősebb új építmény lesz az arabul Haram
al-Sarifként emlegetett szent helyen. Izraeli régészek attól tartanak, hogy a
nagyszabású munkálatok során újabb pótolhatatlan történelmi emlékek
semmisülhetnek meg. Időközben a Haarec című izraeli napilap címoldalon számolt
be egy magyar vonatkozású régészeti szenzációról, amely szintén a
Templom-heggyel áll kapcsolatban.
Grüll Tibor történész (fent) elsőként talált a jeruzsálemi feliratra
A Haarec november 1-jén megjelent angol nyelvű kiadása szerint egy magyar
régész, Grüll Tibor olyan kőtáblára bukkant a Templom-hegyen, amely az 1.
századi zsidó ellenállás legendás fellegvárát, Maszadát elfoglaló római
tábornoknak a nevét őrzi. A felfedezés jelentőségét nemcsak az adja, hogy a
lelet megőrizte Flavius Silva nevét, hanem az is, hogy - mint arról az izraeli
lap beszámol - először került elő bizonyíték arról, hogy a rómaiak Jeruzsálem
elfoglalása és a zsidó Templom lerombolása után a Templom-hegyen diadalívet
emeltek a császár tiszteletére. A tudósok eddig úgy gondolták, hogy Jeruzsálemet
a rómaiak csak ötven évvel később kezdték el a maguk képére alakítani, amikor a
város nevét is megváltoztatták Aelia Capitolinára.
A kőtábla felfedezője, a Hetekben is rendszeresen publikáló Grüll Tibor
történész, a budapesti Szent Pál Akadémia tanszékvezető főiskolai tanára
lapunknak elmondta, hogy 2002-ben az amerikai Albright Intézet kutatói
ösztöndíjával dolgozott Jeruzsálemben. A Kelet-Jeruzsálemben működő Albright
Intézet jó kapcsolatokat ápol nemcsak a nemzetközi és izraeli tudósokkal, hanem
arab szakemberekkel is. Így történhetett, hogy a második palesztin intifáda
miatt érvényben lévő zárlat ellenére Khader Szalameh, a Templom-hegyen működő
Iszlám Múzeum igazgatója engedélyt adott arra, hogy Grüll a hegyen fekvő
al-Aksza mecset melletti múzeumban kutathasson. Szalameh felhívta a magyar tudós
figyelmét arra, hogy 1996 óta birtokukban van egy latin feliratot tartalmazó,
hatalmas kődarab, amelyről csak annyit tudnak, hogy a hegyen folyó építési
munkálatok során került elő.
A kilencvenes évek végén a területet felügyelő muszlim hatóság, a Wakf, egy
tízezer ember befogadására alkalmas föld alatti mecsetet alakított ki a Salamon
istállói néven ismert termekben. Az építkezés során több száz tonna földet
szállítottak el válogatás nélkül, jóllehet az izraeli régészek kérték, hogy - ha
már a helyszínen nem kutathatnak - legalább a kiszedett földkupacokat
átvizsgálhassák, amelyekben értékes leletek rejtőzhetnek. Az izraeliek nem
kapták meg az engedélyt, néhány leletet - köztük az Iszlám Múzeumban elhelyezett
kőtáblát - a muszlim hatóságok mégis megőriztek.
Szétszórt ókori emlékek az al-Aksza mecset udvarán
„A templom-hegyi Iszlám Múzeum inkább hasonlít egy raktárra, mint egy modern
tudományos intézményre, ennek ellenére az igazgató minden segítséget megadott
ahhoz, hogy megvizsgálhassam a több száz kiló súlyú ókori kőtömböt, amely a
múzeum sarkában hevert félrelökve, szőnyegekkel letakarva, Napóleon-kori ágyúk
és keleti limlomok között - emlékszik vissza Grüll az első alkalomra, amikor a
leletet meglátta. - Azonnal tudtam, hogy egy eddig publikálatlan történelmi
emlékről van szó, és én lehetek az első kutató, aki megpróbálja megfejteni az
ötsoros latin feliratot, ami a kövön szerepel. Mivel a közel másfél méter hosszú
kőtáblának mind az eleje, mind a vége hiányzik, ezért nem volt egyszerű
kitalálni az eredeti felirat jelentését, különösen, hogy még a megmaradt
szöveget is megrongálták. Szerencsére a római hivatalos feliratok nagyon szigorú
mintákat követtek, így amikor megtaláltam az »arcus« (ív) szót a táblán,
mindjárt világos volt, hogy a felirat eredetileg egy diadalíven szerepelt. A
következő kérdés az volt, hogy ki állította a diadalívet és kinek?”
A történész elmondta, hogy a megfejtést nehezítette, hogy a szövegből jól
láthatóan kitöröltek egy nevet. „A római császárok a kegyvesztetté vált
kormányzók, tábornokok neveit következetesen kitöröltették a hivatalos
feliratokról, hasonlóan ahhoz, miként a 20. században Sztálin a letartóztatott
bolsevik vezetőket kiretusáltatta a párt hivatalos fotóiról. A Templom-hegy
lábánál azonban már a hetvenes évek végén találtak olyan római kori
mérföldköveket, amelyeken a helytartó nevének kitörlése után fennmaradt, hogy
azt a 10. légió parancsnoka állíttatta” - magyarázta a megfejtés lépéseit a
történész. Ebből és más forrásokból egyértelművé vált, hogy a diadalívet Lucius
Flavius Silva állította Vespasianus és Titus császárok tiszteletére. Silva három
évvel Jeruzsálem lerombolása után érkezett Júdeába, hogy a 10. légió élén i. sz.
73-ban megostromolja és elfoglalja a Holt-tenger mellett fekvő Maszada erődjét,
a zsidó ellenállás utolsó bástyáját. Ez a felfedezés azért is fontos az
izraeliek számára, mert a maszadai harcosok hősies önfeláldozása a modern Izrael
államának egyik alapító mítoszává vált. Kései elégtétel lehet most, hogy
kiderült: az erődöt elfoglaló tábornok utóbb Rómába visszatérve maga is
kegyvesztett lett, hiába állíttatott győzelmi emlékművet a lerombolt Templom
helyén.
A Haarec a beszámolója végén megjegyzi, hogy mivel a kő és a felirat a Wakf
kezében van, nem lehet arra számítani, hogy engedélyezik annak további helyszíni
vizsgálatát. (A lap izraeli olvasói internetes hozzászólásaikban egyenesen attól
tartanak, hogy a követ megsemmisíthetik, miután kiderült, hogy felfigyelt rá az
izraeli és a nemzetközi közvélemény.) A muszlim hatóság ugyanis mindenfajta
régészeti kutatást tilt a Templom-hegyen, ezért a tudósok csak a hajdani
Szentély közelében kutathatnak. Ezek a feltárások - mint arról korábban a Hetek
is beszámolt - az elmúlt években így is jelentős eredményeket hoztak, feltárták
többek között Dávid király egykori palotáját és a Siloám tavához vezető
lépcsősort. (. Hetek, 2006. április 7.)