Gyurcsány Ferenc őszödi beszédében azt ígérte, hogy az egyházakkal való
kapcsolatban is „mély és jelentős” javaslataik lesznek, melyek közül egyik-másik
„meglepetést is fog okozni”. Az azóta eltelt időben valóban érték meglepetések a
magyar társadalmat, de ezeket nem az egyházakhoz fűződő viszony megváltozása
okozta, és a 2007-es költségvetés számai sem azt jelzik, hogy az egyházaknak is
részt
kellene venniük az össznépi racionalizációban.
Fotók: Somorjai László
Helyesen járt el a kormányzat, amikor nem siette el az egyházakkal
kapcsolatos változtatások ügyét, hiszen a „történelmi” egyházakkal való viszonyt
kétoldalú szerződések szabályozzák, ezek megváltoztatásához pedig idő és
kölcsönös egyetértés szükséges - mondta el lapunknak Tamás Pál, az MTA
Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Két tény is látványosan igazolja,
hogy a kormányzat határozott elképzelésekkel rendelkezik az egyházpolitika
alakítása terén. Egyrészt megalakult a vatikáni szerződést átvilágító bizottság
Tamás Pál vezetésével, másrészt az Egyházi Kapcsolatok Titkársága átkerült az
Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz.
A titkárság vezetője, Csepregi András
közvetlenül hivatalba lépése után azt nyilatkozta a Heteknek, hogy először is az
anyagi ügyeket kívánja rendezni, mert az a „legegyszerűbb”. A dolgok mélyére
látva azonban megváltozhatott a véleménye, mert egy kerekasztal-beszélgetésen
„rémálomnak” nevezte annak kiszámolását, hogy mennyi költségvetési pénz jár
ténylegesen az egyházaknak. Balog Zoltán, a parlament emberjogi, kisebbségi,
civil és vallásügyi bizottságának elnöke lapunknak megerősítette, hogy szerinte
is első lépésként az anyagi ügyeket kellene rendezni, kölcsönösen meg kellene
állapodni abban, hogy pontosan mennyi juttatás járjon a tradicionális
felekezeteknek.
Balog Zoltán
Fotó: S. L.
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló 1991. évi XXXII.
törvény abból indult ki, hogy az egyházak korlátozás nélkül betöltendő
társadalmi szerepéhez az anyagi eszközeiket is vissza kell kapniuk - mondta el a
Heteknek Fedor Tibor, az egyházi kapcsolatok titkárságának vezetőhelyettese. A
törvény hatálya azokra az ingatlanokra terjed ki, amelyek 1948. január 1-je után
kerültek állami tulajdonba. Ez többek szerint azért problematikus, mert
tulajdonképpen a Horthy-éra alatt kialakult ingatlanszerkezetet vették alapul,
amikor is a katolicizmus még államvallásként működött. Az 1997-es vatikáni
megállapodás után bevezették az ingatlanjáradék intézményét az adott egyház
által nem természetben kért, számára át nem adott vagy pénzbeli kártalanítással,
illetőleg csereingatlannal nem rendezett ingatlanokkal kapcsolatban. Az évente
rendszeresen folyósított járadékot az egyházak szabadon használhatják fel
hitéleti és közcélokra. Az örökjáradék mértéke az ingatlanok évente valorizált
értékének 5 százaléka. A járadék kifizetésére a 2006-os költségvetésben 8
milliárd 500 millió forintot különítettek el. A rendezés felgyorsítása miatt a
katolikus egyház ingatlanügyeit a törvényben megjelölt 2011-es határidő ellenére
már rendezettnek lehet tekinteni. Eszerint 1252 ingatlant kaptak vissza több
mint 73 milliárd forint értékben, járadékot 1239 ingatlan után kapnak az idők
végezetéig, azon az 565 darab ingatlanon felül, amit az önkormányzatoktól kvázi
automatikusan vettek át. Az egyházak egyébként nagyrészt (70 százalék) hitéleti
célra igényelték vissza az ingatlanokat, jóval kisebb arányt képvisel az
oktatási, a kulturális, a szociális és az egészségügyi terület.
Donáth László
Fotó: S. L.
A lezajlott folyamat sokszor sértett komoly érdekeket. Közel száz esetben
peres eljárás is indult. A Franklin Nyomda egyik volt tulajdonosa elmondta
lapunknak, hogy a kapott nem értékarányos csereingatlan miatt anyagilag
tönkrement. A vitát kiváltó épület 1898-ban készült el, a Szentkirályi utca
28-30. szám alatt található, ahol a kezdetektől a Szent István Kiadó és Nyomda
központja működött. Az államosítás után a Franklin Nyomdáé, majd a kárpótlás
után a Magyar Katolikus Püspöki Karé (MKPK) lett az épület, ahol most a Pázmány
Péter Egyetem Jog- és Államtudományi Kara működik.
Az egyházi épületek rekonstrukcióját, valamint új egyházi épületek létesítését
is támogatja az állami költségvetés. A Budavári Nagyboldogasszony-templom
(Mátyás-templom) rekonstrukciójának interneten is hozzáférhető költségvetési
tervében az áll, hogy az 5 milliárd 912 millió 253 ezer 823 forint vállalkozói
díj aktuális, éves részét a költségvetésbe garantáltan mindig beletervezik. Az
építkezések nagy ütemére jellemző, hogy a pécsi püspökségen azzal hárították el
érdeklődésünket, hogy a felújítások miatt most éppen senki nem tud nyilatkozni.
A vatikáni szerződés tapasztalatait értékelő bizottságnak szeptember 30-ig
kellett volna a javaslatait a kormány asztalára fektetnie. Információink szerint
a jelentés már elkészült, jelenleg a megrendelőnél várakozik. Mindeközben a
Nézőpont Intézet százoldalas vitairatot hozott létre Új egyházpolitika - Kell-e
módosítani a Vatikáni Szerződésen? címen. Mráz Ágoston Sámuel kutatásvezető a
Heteknek elmondta, hogy intézetük szervezetektől ugyan független, de
értékrendektől nem. Ez azért is igaz lehet, mert a kutatásvezető a Polgári
Magyarországért Alapítvány képviselője. A Tamás Pál-féle bizottság
ellensúlyozására létrehozott intézet vitairata többek között leszögezi: „az
egyházak saját jogon létező entitások, és így az államnak tárgyalópartnerei, nem
alávetettjei; a katolikus egyház jogrendje egy diplomáciailag képviselt szuverén
jogrend. A támogatások mértéke a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően
hektikusan változik, az egyházak parlamenti ciklusoknak való kitettsége
csökkenthető lenne, ha megvalósulna az egyházfinanszírozási törvény
felülvizsgálata, a vatikáni megállapodás hitéleti finanszírozás rendjével való
kibővítése”.
Az intézet annak ellenére szeretné elérni a finanszírozások mértékének a
növelését, hogy az utóbbi időben az egyházak támogatottsága igazolhatóan
csökkent. Ez tetten érhető az egyszázalékos felajánlások számában is, ahol
például a katolikus egyháznak egy év alatt 12 ezerrel kevesebben tettek
felajánlást.
A Medián Közvélemény-kutató Intézet nemrég nyilvánosságra hozott felmérése
szerint pedig az emberek bizalma jelentősen megrendült az egyházakban.
Donáth László lelkész, az MSZP képviselője lapunknak elmondta, hogy nincsen
semmilyen törvényen túli vagy törvényt elkerülő kormányzati elképzelés az
egyházak vonatkozásában. „Bizonyos egyházak hivatalos, félhivatalos
megnyilvánulásaiból azt lehet azonban látni, hogy preventív módon igyekeznek
hatni az állammal való viszonyra, miközben ilyet a kormányzat részéről nem
tapasztaltunk. Mindez annak tudomásulvételével történik, hogy egyes
»nagyegyházak« mindenfajta önkorlátozás nélkül, a bölcsesség félretételével
vegyülnek bele belpolitikai, sőt pártpolitikai ügyekbe” - tette hozzá a
politikus.