Vissza a tartalomjegyzékhez

Bagyarik Cecília
Egyházügyi csiki-csuki
A hagyományos felekezetek kimaradtak a megszorításokból

Gyurcsány Ferenc őszödi beszédében azt ígérte, hogy az egyházakkal való kapcsolatban is „mély és jelentős” javaslataik lesznek, melyek közül egyik-másik „meglepetést is fog okozni”. Az azóta eltelt időben valóban érték meglepetések a magyar társadalmat, de ezeket nem az egyházakhoz fűződő viszony megváltozása okozta, és a 2007-es költségvetés számai sem azt jelzik, hogy az egyházaknak is részt
kellene venniük az össznépi racionalizációban.


Fotók: Somorjai László

Helyesen járt el a kormányzat, amikor nem siette el az egyházakkal kapcsolatos változtatások ügyét, hiszen a „történelmi” egyházakkal való viszonyt kétoldalú szerződések szabályozzák, ezek megváltoztatásához pedig idő és kölcsönös egyetértés szükséges - mondta el lapunknak Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Két tény is látványosan igazolja, hogy a kormányzat határozott elképzelésekkel rendelkezik az egyházpolitika alakítása terén. Egyrészt megalakult a vatikáni szerződést átvilágító bizottság Tamás Pál vezetésével, másrészt az Egyházi Kapcsolatok Titkársága átkerült az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz.

A titkárság vezetője, Csepregi András közvetlenül hivatalba lépése után azt nyilatkozta a Heteknek, hogy először is az anyagi ügyeket kívánja rendezni, mert az a „legegyszerűbb”. A dolgok mélyére látva azonban megváltozhatott a véleménye, mert egy kerekasztal-beszélgetésen „rémálomnak” nevezte annak kiszámolását, hogy mennyi költségvetési pénz jár ténylegesen az egyházaknak. Balog Zoltán, a parlament emberjogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke lapunknak megerősítette, hogy szerinte is első lépésként az anyagi ügyeket kellene rendezni, kölcsönösen meg kellene állapodni abban, hogy pontosan mennyi juttatás járjon a tradicionális felekezeteknek.


Balog Zoltán
Fotó: S. L.

A volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény abból indult ki, hogy az egyházak korlátozás nélkül betöltendő társadalmi szerepéhez az anyagi eszközeiket is vissza kell kapniuk - mondta el a Heteknek Fedor Tibor, az egyházi kapcsolatok titkárságának vezetőhelyettese. A törvény hatálya azokra az ingatlanokra terjed ki, amelyek 1948. január 1-je után kerültek állami tulajdonba. Ez többek szerint azért problematikus, mert tulajdonképpen a Horthy-éra alatt kialakult ingatlanszerkezetet vették alapul, amikor is a katolicizmus még államvallásként működött. Az 1997-es vatikáni megállapodás után bevezették az ingatlanjáradék intézményét az adott egyház által nem természetben kért, számára át nem adott vagy pénzbeli kártalanítással, illetőleg csereingatlannal nem rendezett ingatlanokkal kapcsolatban. Az évente rendszeresen folyósított járadékot az egyházak szabadon használhatják fel hitéleti és közcélokra. Az örökjáradék mértéke az ingatlanok évente valorizált értékének 5 százaléka. A járadék kifizetésére a 2006-os költségvetésben 8 milliárd 500 millió forintot különítettek el. A rendezés felgyorsítása miatt a katolikus egyház ingatlanügyeit a törvényben megjelölt 2011-es határidő ellenére már rendezettnek lehet tekinteni. Eszerint 1252 ingatlant kaptak vissza több mint 73 milliárd forint értékben, járadékot 1239 ingatlan után kapnak az idők végezetéig, azon az 565 darab ingatlanon felül, amit az önkormányzatoktól kvázi automatikusan vettek át. Az egyházak egyébként nagyrészt (70 százalék) hitéleti célra igényelték vissza az ingatlanokat, jóval kisebb arányt képvisel az oktatási, a kulturális, a szociális és az egészségügyi terület.


Donáth László
Fotó: S. L.

A lezajlott folyamat sokszor sértett komoly érdekeket. Közel száz esetben peres eljárás is indult. A Franklin Nyomda egyik volt tulajdonosa elmondta lapunknak, hogy a kapott nem értékarányos csereingatlan miatt anyagilag tönkrement. A vitát kiváltó épület 1898-ban készült el, a Szentkirályi utca 28-30. szám alatt található, ahol a kezdetektől a Szent István Kiadó és Nyomda központja működött. Az államosítás után a Franklin Nyomdáé, majd a kárpótlás után a Magyar Katolikus Püspöki Karé (MKPK) lett az épület, ahol most a Pázmány Péter Egyetem Jog- és Államtudományi Kara működik.
Az egyházi épületek rekonstrukcióját, valamint új egyházi épületek létesítését is támogatja az állami költségvetés. A Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) rekonstrukciójának interneten is hozzáférhető költségvetési tervében az áll, hogy az 5 milliárd 912 millió 253 ezer 823 forint vállalkozói díj aktuális, éves részét a költségvetésbe garantáltan mindig beletervezik. Az építkezések nagy ütemére jellemző, hogy a pécsi püspökségen azzal hárították el érdeklődésünket, hogy a felújítások miatt most éppen senki nem tud nyilatkozni.
A vatikáni szerződés tapasztalatait értékelő bizottságnak szeptember 30-ig kellett volna a javaslatait a kormány asztalára fektetnie. Információink szerint a jelentés már elkészült, jelenleg a megrendelőnél várakozik. Mindeközben a Nézőpont Intézet százoldalas vitairatot hozott létre Új egyházpolitika - Kell-e módosítani a Vatikáni Szerződésen? címen. Mráz Ágoston Sámuel kutatásvezető a Heteknek elmondta, hogy intézetük szervezetektől ugyan független, de értékrendektől nem. Ez azért is igaz lehet, mert a kutatásvezető a Polgári Magyarországért Alapítvány képviselője. A Tamás Pál-féle bizottság ellensúlyozására létrehozott intézet vitairata többek között leszögezi: „az egyházak saját jogon létező entitások, és így az államnak tárgyalópartnerei, nem alávetettjei; a katolikus egyház jogrendje egy diplomáciailag képviselt szuverén jogrend. A támogatások mértéke a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően hektikusan változik, az egyházak parlamenti ciklusoknak való kitettsége csökkenthető lenne, ha megvalósulna az egyházfinanszírozási törvény felülvizsgálata, a vatikáni megállapodás hitéleti finanszírozás rendjével való kibővítése”.
Az intézet annak ellenére szeretné elérni a finanszírozások mértékének a növelését, hogy az utóbbi időben az egyházak támogatottsága igazolhatóan csökkent. Ez tetten érhető az egyszázalékos felajánlások számában is, ahol például a katolikus egyháznak egy év alatt 12 ezerrel kevesebben tettek felajánlást.
A Medián Közvélemény-kutató Intézet nemrég nyilvánosságra hozott felmérése szerint pedig az emberek bizalma jelentősen megrendült az egyházakban.
Donáth László lelkész, az MSZP képviselője lapunknak elmondta, hogy nincsen semmilyen törvényen túli vagy törvényt elkerülő kormányzati elképzelés az egyházak vonatkozásában. „Bizonyos egyházak hivatalos, félhivatalos megnyilvánulásaiból azt lehet azonban látni, hogy preventív módon igyekeznek hatni az állammal való viszonyra, miközben ilyet a kormányzat részéről nem tapasztaltunk. Mindez annak tudomásulvételével történik, hogy egyes »nagyegyházak« mindenfajta önkorlátozás nélkül, a bölcsesség félretételével vegyülnek bele belpolitikai, sőt pártpolitikai ügyekbe” - tette hozzá a politikus.