Vissza a tartalomjegyzékhez

Piros Péter
Folytatódik a zsidózás
Szélsőségek erősödése Magyarországon

Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2004-2005-ben címmel jelent meg a héten egy sorozat legújabb kötete. A zsidóellenes megnyilvánulásokat összegyűjtő szerkesztőknek úgy tűnik, nagy ellenállással kell majd szembenézniük: az MTA legújabb felmérése alapján a magyarok 11 százaléka vallja magát szélsőjobboldalinak. 


Fotó: Somorjai L.

A B’nai B’rith társaság már évek óta folyamatosan csokorba szedi azokat a legjellemzőbb megnyilvánulásokat, melyek egyértelmű zsidóellenességről árulkodnak. Könyvükben ezeket olyan „csomópontok” köré rendezik, melyek az elmúlt időben a legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó események között szerepeltek (ilyen például Bácsfi Diána vagy a Tilos Rádió ügye). „A szerzők azonban nem az adott személyt minősítik, ők csak rámutatnak a meglévő problémákra” - derült ki a könyv bemutatóján. 
Problémák márpedig - úgy tűnik -  ezen a területen is vannak: a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában Tamás Pál szociológus megdöbbentő statisztikákról számolt be: a Magyar Tudományos Akadémia által végzett felmérésből az derül ki, hogy a magyar emberek 11 százaléka vallja magát szélsőjobboldali beállítottságú személynek. Ebből is „a 18 és 29 éves közötti, tehát a fiatal korosztályban ez a tizenegynéhány százalék felmegy 27 százalékra” - mondta. 


A Lelkiismeret ’88 tüntetése egy zsidó író ellen

A szociológus a műsorban kifejtette: „Az emberek mindig középre szeretik magukat elhelyezni: balközépre, jobbközépre; és akkor helyezik el magukat az egyik irányba radikálisan vagy bal vagy jobb irányba, ha erre a közvéleménytől, a sajtótól és a politikától valamilyen típusú felbátorítást kapnak”. Ezt látszik alátámasztani a most megjelent könyv egyik szerkesztője is: Gerő András szerint a legjelentősebb antiszemita megerősödés 1998 után érződött. „Ekkor ugyanis - magyarázta a professzor - a szélsőjobb politikai teret kapott azáltal, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja bejutott a parlamentbe.” „De persze napjainkban sem szűntek meg azok a csatornák, melyek folyamatosan gerjesztik az ilyen gondolkodásra nyitott emberek érzéseit, indulatait” - állítják a szerzők, és példaként a Magyar Fórumot, illetve a Demokrata című lapot említik. Ezekről azonban már szót sem ejtenek könyvükben, mivel olyannyira nyilvánvaló faji alapú világnézetük… 
Gerő András szerint a szélsőségek radikalizálódásához nagyban hozzájárul az árpádsávos zászlók büntetlen lengetése. „Azzal, hogy néhány demonstráló ezt a nyilasok által megterhelt jelképet használja, egyértelmű kötődést fejez ki a mögötte levő eszme iránt” - mondta, hozzátéve, hogy a zsidóellenesség modernkori megnyilvánulási formája egyre inkább az Izrael-ellenességhez kötődik napjainkban.
A megjelenő kötet egyik újdonsága egyébként, hogy pár év szünet után újra listázza azoknak a könyveknek a címét, melyek Magyarországon könyvesbolti forgalomban kaphatóak, és nyílt antiszemita tartalommal rendelkeznek. Ezekből tizennégy darabot gyűjtöttek össze, melyek között szerepel Adolf Hitler egyik műve, Szálasi Ferenc beszédei és tanulmányai című gyűjtemény, és Prohászka Ottokár Az én antiszemitizmusom című tanulmánya is.