Vissza a tartalomjegyzékhez

Busa Viola
Új atomhatalmak reneszánsza
Nukleáris fegyverkezési verseny előtt áll a világ?

Az észak-koreai nukleáris kísérlet után az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta az 1718-as számú határozatot, amely szankciókat szorgalmaz Phenjan ellen, de Kína és Oroszország nyomására a katonai beavatkozást nem teszi lehetővé. Az, hogy a szankciók mennyire lesznek hatékonyak, egyelőre még a jövő zenéje, de az elemzők máris attól tartanak, hogy a fejlemények nyomán teljes gőzzel beindulhat Földünkön a nukleáris fegyverkezési verseny.

Az észak-koreai atompolitikát a határozat „a nemzetközi béke és biztonság világos fenyegetéseként” ítéli meg, és felszólítja a phenjani rezsimet a tömegpusztító fegyverek gyártását célzó programjai feladására. Míg a nemzetközi közösség foganatosítani kívánja a szankciókat - sőt, egyesek még pluszintézkedések bevezetését is szükségesnek látják -, némelyek viszont aggodalmuknak is hangot adtak. Bár Phenjan eddig élvezte Peking támogatását, a kínai rezsim bizalma megrendült déli szövetségesében a nukleáris kísérlet óta. Egy dél-koreai lap értesülése szerint Kína már két nappal a robbantás után szögesdrótkerítést emelt az észak-koreai határ egy szakaszán. Köztudott ugyanis, hogy Peking azért is támogatta eddig Észak-Koreát, mivel tart tőle, hogy a kommunista rendszer összeomlása nyomán koreaiak milliói nyomulhatnak a kínai határ felé. Illegális határátlépésekkel már így is ezrével kell számolniuk, de ennek veszélye most még inkább megnőtt.
Saját büntetőintézkedést vezetett be Ausztrália is: a szankciók elfogadása mellett kitiltotta kikötőiből az észak-koreai hajókat. Dél-Korea ugyanakkor, amellett, hogy szintén támogatja a szankciók bevezetését, jelezte: biztonsági és gazdasági kockázatokat is lát bennük. A határozat elrendelte ugyanis az észak-koreai hajók feltartóztatását és átvizsgálását, ami Szöul szerint akár fegyveres konfliktust is kirobbanthat a térségben.
Phenjan az ENSZ-határozat meghozatala után a hadsereg megerősítéséről tett bejelentő nyilatkozatot. Az észak-koreai rezsim második emberének számító Kim Dzsong Nam, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökségének elnöke szerint „Észak-Korea legyőzi az Egyesült Államokat a történelmi konfrontációban”. Ehhez, úgy tűnik, lelkes támogatóra találnak Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökben, aki elutasította az ENSZ-határozatot. Az elnök egy teheráni mecsetben arról beszélt követői előtt, hogy míg őt közvetlenül Allah inspirálja, Bush elnököt maga a Sátán irányítja. A teheráni vezetés ismét jelezte, hogy félelem nélkül folytatja tovább atomprogramját.
Az elemzők pontosan ettől tartottak: az észak-koreai kísérleti atomrobbantáshoz kapcsolódó fejlemények nyomán Teherán még magabiztosabbá válhat. Arra a következtetésre juthat ugyanis, hogy a világ közvéleményére és a nagyhatalmak fenyegetésére fittyet hányó, határozott vezetés képes atomfegyverre szert tenni. Néhányan azonban a két ország eltérő motivációira is rávilágítottak: Észak-Korea fő célja ugyanis a kommunista rendszer fenntartása. Korábban már jelezte a program leállítására vonatkozó hajlandóságát, cserébe viszont garanciákat - a rezsim elismerését és egy megnemtámadási egyezményt - kért Washingtontól. A robbantást egyesek szerint abbéli frusztráltsága miatt hajtotta végre, hogy a Nyugat nem veszi komolyan ajánlatait. Iránnál azonban a cél a regionális befolyás növelése, a külső veszélyekkel szembeni elrettentés, illetve diplomáciai és esetlegesen territoriális nyereségek megszerzése.
Más különbség emellett az is, hogy míg Irán rendelkezik megfelelő gazdasági háttérrel atomkísérletek folytatásához, addig Phenjan szó szerint milliók szája elől vonja el a mindennapi betevőt. Az Élelmezési Világprogram (WFP) felmérése szerint ezen a télen nagy megpróbáltatás előtt állnak Észak-Korea lakosai - a fegyverkezés által kiváltott szankcióknak köszönhetően a tavalyi 6,5 milliós létszámhoz képest idén 1,9 millió ember juthat élelmiszersegélyekhez, mivel Kína az általánosan szállított segély kétharmadát visszatartotta, Dél-Korea pedig teljesen leállította támogatását. A legnagyobb veszély a gyermekeket és az időseket fenyegeti, akiknek 30 százaléka már eddig is alultáplált volt.
Mindemellett egyre növekszik az aggodalom, hogy a „gonosz tengelye” nukleáris fegyverkezési láncreakciót indíthat el. A The New York Times szerint legalább negyven ország rendelkezik technikai ismeretekkel egy bomba elkészítéséhez. Argentína, Ausztrália, Dél-Afrika már bejelentette urándúsítási terveit, de a fenyegetéseket látva Szaúd-Arábia és Egyiptom sem szeretne atomprogram nélkül maradni. „A nukleáris energia reneszánsza jött el” - mondta George B. Assie, a kanadai Cameco cég munkatársa. Szakértői becslések szerint jelenleg 28 új reaktor építése van folyamatban, 62 tervezés alatt, és további 160-ra vannak javaslatok. A legtöbb új berendezés Ázsiában van. Jelenleg 443 reaktor üzemel a világban.