Vissza a tartalomjegyzékhez

Tihanyi Péter
Útszéli lincselés
Állítsák vissza a halálbüntetést – mondják Olaszliszkán

Milyen ember az a két fiatal, akit a gyilkosság vádjával elvitt a rendőrség?
Jónás Sándorné, az elkövető romák családtagja: - Benne voltak a sűrűben, szerettek diszkózni, volt indulatjuk is. Az egyikük Németországot járta hetente, bútort hozott be. Benne volt az egyik a kisebbségben is, az önkormányzatba, most, október egytől választották bele.
Mi volt a gyilkosság oka?


Fotó: MTI

- Az volt a gond, uram, hogy a csomagtartóra csapódott a kislány, és onnan levágódott az árokba, aztán tudja, itt a Kossuthba az utcán mindig sokan vagyunk, voltunk húszan-harmincan, mikor ez törtínt, és én is egyszer csak hallom, kiabálnak mindenfelől; te, meghalt a kislány! Azt hitték, a kocsi alatt van. Az volt a gond, hogy a kislány ideesett az árokba, csúszott vagy öt métert, szóval egy nagy puffanásra lettek figyelmesek. Azt mondják, hogy kiszállt a kocsiból, hát dehogy szállt ki a kocsiból. Szóval mindenki azt kiabálta: Meghalt a Kitti, meghalt a Kitti! Eközben a Kitti testvére, meg a másik fiú már megrohanták a kocsit, cibálták ki az embert, azt’ ütötték. Mi akkor nem tudtuk, hogy a kislánynak semmi baja nem történt, hanem elszaladt, azt hallottuk, mindenki azt kiabálja: Meghalt a Kitti, meghalt a Kitti!
De ne haragudjon, a többi szemtanú, a rendőrök és a jegyzőkönyv ennek teljesen az ellenkezőjét mondja.
- Hát pedig ez így vót. Aztán később odament a Kitti édesapja is, a Dezső, de akkor már sokan álltak és ütötték, és ő is elkezdte ütni. Na, aztán ezt a hármat vitte el a rendőrség, a két fiút, meg a Dezsőt.
Aztán?
- Pár perc múlva jöttek a Pórék, azok, akikhez indult ez az ember, akit megöltek.

Mi történt tulajdonképpen?
Pór Attila: - Tulajdonképpen az történt, hogy a 21. század elején, Európa közepén egy vélt vagy valós tett miatt (a kórházi szakorvos megállapítása szerint a balesetben horzsolás is alig történt, a gyerek teljesen jól van) egy embert az út közepén agyonvertek. A szemtanúk és a rendőrségi jegyzőkönyv alapján mondom (mert én akkor még nem voltam ott), amikor a kislány az autó elé ugrott, Lajos megállt, a kislány fölállt, és elfutott valamerre, később befutott a házba. Lajos kiszállt, megnézte mi történt vagy hol a lány, de a lány már elszaladt. Erre ő visszaszállt a kocsiba. De elindulni már nem tudott, mert akkor már verték ki a szélvédőket, és húzták ki a Lajost a kocsiból.
A nagyobb lány elmondta, hogy pár percen belül földön volt az édesapjuk, cipőjükkel rúgták az arcát, fejét. Amíg tudott beszélni, és amíg nem folyt a fejéből a vér, könyörgött a gyerekei életéért: csak a gyerekeit engedjék el. Ekkor a nagyobbik valahogy kiszállt, ölébe fogta a kisebbiket, és sírva mondta: ne bántsátok apát, ne bántsátok apát. Közben már sokan körülvették és rúgták, verték, mint az állat, később mikor már hang sem jött ki a száján csak vér, még akkor is rúgták.
Mi történt a két kislánnyal, hogy mentek el onnan?
- A két lányt a nagyobbik elmondása szerint a cigányok nem bántották tettlegesen, csak durvákat mondtak nekik, hogy mit kéne velük csinálni. Őket a helyszínről egy ottani roma hölgy mentette ki, tette be őket egy kocsiba, amit most szeretnék neki ismeretlenül is megköszönni. Mikor elvitte őket, még nem tudták, hogy az apjuk meghalt, én mondtam meg nekik később.
Milyen embernek ismerte meg Szögi Lajost és családját?
- Négy generáció élt együtt, a három gyerek, a szülők, nagyszülők, sőt a dédszülők is ott éltek a régi nagy házban. A munkájukat és családi életüket illetően is mondhatom, idillikus család volt. Lajos biológus tanárként, ornitológusként dolgozott. Mióta ismertem őket, egy hangos szavát nem hallottam, nem volt benne agresszió.
Minek tudja be a történteket? Mi lehet ez? Cigánybűnözés, tömeghisztéria? Mi lehet a dolgok mögött?
- Ez nem csak cigánykérdés. A legfőbb problémát most nem a romák és a magyarok közötti ellentétben látom, ez persze óriási probléma, de a mostani gyilkosságot máshonnan is eredeztetem. Szerintem az erőszak erőszakot szül.
Mire gondol?
- Mind a két faluban független polgármester van, nagyjából pártsemlegesek vagyunk. Az a hangulat, ami hónapok óta uralkodik az országban, gyűlöletet izzít, sok közéleti szereplő hergeli az embereket egymás ellen a tereken, a tévében, és nem gondolnak bele, hogy ennek adott esetben mi lehet a következménye. Az a borzasztó, hogy a legtöbb egyszerű embert, mindegy, hogy magyar vagy roma, jobb- vagy baloldali, a politika felhasználja és kihasználja a saját érdekei szerint. Mikor a szónokok szinte az ellenfelek likvidálására szólítják fel a tömeget, olyan feszült, puskaporos légkört teremtenek az országban, amit egy kis szikra is - ellentétek, különbségek, sérelmek- belobbant. Ne értsen félre, nem kisebbítem a romák bűnét, brutálisan meggyilkoltak egy ártatlan embert, és bizony vissza kellene állítani a halálbüntetést.
Erzsi néni, 75 éves, nem roma asszony a faluból: - Negyven évvel ezelőtt, tudja, milyenek voltak itt a romák? Lent laktak a Bodrog szélén, voltak köztük zenészek, voltak, akik vályogot vetettek, voltak, akik kosarat fontak. Dolgoztak, ahogy kell, és ha szükségük volt valamire, akkor alázattal kértek.


Szögi Lajos tanár. Élt 44 évet.

Mit látott, mit tud a gyilkosságról?
- A Pór Gabiékhoz akart jönni a lányáért ez a tanárember. A két kisebb lányt is vitte, hogy viszik haza a nagyobbikat, a tizennyolc éveset, akinek a Pór Gabi kisebbik fia udvarolt. Közben a Kossuth utcában az autójuk elé kanyarodott egy tizenegy éves kislány, de őtet csak meglökte a visszapillantó tükör, aztán futott tovább. Gyorsan ott az utcában összerohantak a romák, mert ugye azokban a régi házakban, ahol gazdálkodók laktak, azokban laknak most. Aztán ez az ember megállt, hogy megnézze, mi történt. És akkor, kérem szépen, rárontottak, mint a méhraj.
Mi a fő baj a romákkal a faluban?
- Fogalmam sincs, hogy szabhatnak maguknak ilyen gyilkos törvényt. A legtöbb cigány a faluban nem dolgozik. Itt, a mellettem lévő házban is lakik egy cigány, van egy lovacskája, de az mindennap dolgozik. Egy gyilkosság történt tavaly is, majdnem ott, ahol most, csak kicsit feljebb. Van ott egy szép régi, hófehér épület, ami már tető nélkül van, azt is a cigányok kapták szét egy év alatt, eladták róla a rengeteg cserepet, a faanyagot meg eltüzelték, azt’ a mai napig a kutya se vonta őket felelősségre. A Kossuth Lajos utcát csak romák lakják, cigány utcának mondják. Járda csak az egyik oldalon van, de nemigen használják. A gyerekek ott rohangálnak az utca közepén, és nem térnek ki a kocsik elől sem.
Erzsi néni haragszik rájuk?
- Lenne okom rá, de mégse szeretnék, mert van egy jó pár olyan rendes köztük, hogy a magyar is megirigyelhetné.
Fekete Gyula polgármester úr említette, hogy több baleset, gyilkosság is történt az elmúlt hetekben, hónapokban Olaszliszkán.
- Úgy-úgy. Például a gyilkosság előtti nap szombatján az egyik fiatal roma, aki ült már börtönben is, a kocsmában összeszólalkozott valakivel, aztán kocsiba ültette a feleségét, a gyerekét, meg ő is beült és elindult velük Szegilon felé. Aztán nekiment a kőhídnak, és azonnal szörnyethalt. A feleség meg a gyerek kórházban vannak eszméletlenül. Aznap este is kivonultak a romák, meg akarták nézni, mi történt a Mata Ferivel, mert úgy hívták. De az egy szem körzeti rendőrünk azt mondta nekik, hogy amíg a helyszínelés zajlik, addig nem mehetnek oda. És akkor kettő nekiment a rendőrnek. Hát olyan törvények vannak, hogyha egy rendőr csúnyán ránéz egy romára, az azonnal levetkőzteti az egyenruhából. A romák sokszor úgy tudják csak kimutatni egymás iránti szeretetüket, hogy megölik azokat, akik a családtagjaiknak sérelmet okoznak. Ha kapnék kérdőívet, én egyből aláírnám a halálbüntetést.