Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Sok lúd disznót győz
Újra lehet kacsát tömni, csak nincs miből

Zajlik ugyan a kártérítések kifizetése, de a madárinfluenza így is súlyos megrázkódtatást okozott a hazai baromfiágazatnak. Az érintett dél-alföldi területeken a gazdák jelentős része várhatóan nem tudja újrakezdeni a tenyésztést, mivel nincs elegendő tőkéje a szükséges fejlesztések finanszírozására.


Fotó: S. I.

Augusztus 31-ével az országos főállatorvos feloldotta a madárinfluenza-járvány kapcsán bevezetett korlátozó intézkedéseket az érintett Bács-Kiskun - és részben Csongrád - megyei területeken. A gazdák nem kifejezetten lelkesek, noha ezzel újratelepíthetik szárnyasállományukat, és megkezdhetik a kacsák, libák nevelését, illetve tömését. A térségben körülbelül egymillió szárnyast irtottak ki a június elején kitört madárvész miatt, ami a közvetett károkkal együtt mintegy húszmilliárdos kiesést okozott az ágazatnak. A gazdák ráadásul egészen mostanáig nem telepíthették újra állományukat, magyarán nem tudtak dolgozni. A kényszervágásra került állatok után a kormányzat kártérítést ígért a tenyésztőknek, ám ennek kifizetése a jelek szerint nem minden esetben megy gördülékenyen.
„A pénzt a termelést szervező - az állatokat és a takarmányt is biztosító - integrátor cégeken keresztül kapjuk. Nekünk kettő is tartozott, az egyiktől megkaptuk, ami járt, a másik viszont csak a negyedét akarja kifizetni a több száz ezer forintos összegnek” - panaszolja egy középkorú hölgy a Kiskunmajsa melletti Bodogláron, nem messze attól a tanyától, ahol a vírus először felbukkant. Ők több mint 80 ezer kacsát neveltek egyszerre, a jókora sátrak most üresen állnak tanyájuk mellett. A „kacsázásból” három fiuk és azok családjai is meg tudtak élni, most viszont nem tudják, hogyan tovább. Az újrakezdéshez ugyanis számos szigorú feltételnek meg kell felelni. Többek között kerékfertőtlenítőt kell építeniük, szükség van öltözőre, hullatárolóra, a területet be kell keríteni, és hálóval kell lefedni. Mindez az érintett család esetében mintegy ötmillió forint befektetést igényelne, erre pedig nem telik. A neve elhallgatását kérő hölgy szerint a gazdák többsége tőkehiány miatt nem tud majd megfelelni az előírásoknak, és kénytelen lesz felhagyni a szárnyastartással, így több száz család megélhetése kerülhet veszélybe. A gazdák elkeseredésére jellemző, hogy makacsul tartja magát az a nézet, miszerint a madárinfluenza megrendezett „színjáték” volt, azért, hogy tönkretegyék őket. Van, aki szerint repülőről dobták le a vírust Bodogláron - többen a repülőt is látni vélték...


Gera Vilmos

A környéken egyelőre csak néhány kacsatömő kezdte meg a munkát. Gera Vilmos hat alkalmazottjával közel négyezer szárnyast töm, a minél nagyobb máj reményében. Telepén már korábban elvégezte azokat a fejlesztéseket, amelyek most új előírásként szerepelnek az állategészségügyi határozatokban. A gazda szerint a problémát az okozta, hogy a termelők többsége nem tudott vagy nem akart pénzt megtakarítani arra, hogy fejlessze telepét. „Mivel eddig »fapados« körülmények között is lehetett nevelni a szárnyasokat, a fajlagos előállítási költség rendkívül alacsony volt. Ez az integrátor cégeknek volt a legnagyobb üzlet, akik külföldön értékesítették a magyar baromfit, óriási hasznot zsebre téve. Most viszont ők sem akarnak a fejlesztésekbe beszállni, ehelyett Románia felé orientálódnak, ahol nem olyan szigorúak az állategészségügyi szabályok. Itt meg a termelők 30-40 százaléka csődbe jut” - vélekedik Gera Vilmos. Szerinte a szövetkezetek létrehozása lenne a megoldás a jelenlegi helyzetre is. Közösen ugyanis a termelők már hitelképesek lennének, és jobban tudnák az érdekeiket is érvényesíteni, vagyis nem lennének kiszolgáltatva az integrátoroknak, akik a gazda szerint igazi „disznófejű nagyurak”, viszont, teszi hozzá, „sok lúd disznót győz”.
„Nem tudni, hogy mikor áll vissza minden a régi kerékvágásba, és az is kérdés, hogy mennyien lesznek kénytelenek abbahagyni a te-nyésztést” - mondta kérdésünkre Tabajdi Tibor, a Kiskunmajsai Szárnyasnevelő Szövetkezet elnöke. Szerinte muszáj megtenni a szükséges óvintézkedéseket, hogy megelőzzék a vírus újbóli felbukkanását. Ugyanakkor problémát jelent, hogy a napos állat és a takarmány is jócskán többe kerül, mint három hónapja, miközben a felvásárlási árak alig emelkedtek.