Vissza a tartalomjegyzékhez

Bagyarik Cecília
Közszolgálati lyukas vödör
Mesterségesen tartják életben a becsődölt MTV-t

A következő hetekben fog eldőlni, hogy a kormányzat kíván-e a jelenlegi költségvetési helyzetben további milliárdokat szórni az MTV működtetéséhez, vagy egy gyors húzással egybeolvasztja azt a Duna TV-vel. A két intézmény egyelőre hallani sem akar a kényszerházasságról.

Néhány hete még úgy tűnt, hogy az MTV gazdálkodását végre sikerült egyenesbe hozni, míg aztán ki nem derült, hogy az idei költségvetésbe nem is kalkulálták be az éppen lejáró milliárdos banki tartozás kifizetését. De más problémák is adódtak: az ÁPV Zrt.-nek szintén milliárdos nagyságrendű követelése esedékes a közszolgálati médium felé, és hamarosan a székházként használt Szabadság téri épületet is el kell hagyniuk. Az adóssággal és székházhiánnyal küzdő MTV helyzetének megoldására több ötlet is felvetődött, ezek közül az egyik legígéretesebb, hogy a Duna TV-hez költöztetnék, és összevonnák a két intézményt. „Jelenleg szakértők keresik a kialakult helyzet megoldását, de konkrét elképzelés még nincs az ügyben, a sajtóban megjelent változatok csak találgatások” - mondta el lapunknak Danks Emese kormányszóvivő, megjegyezve, hogy az összevonás tervéről még az érintettek sem kaptak hivatalos értesítést.
A Magyar Televízió egyik aktuális problémája az, hogy mind ez idáig nem tudta visszafizetni a két évvel ezelőtt felvett, kamatok nélkül négymilliárd forintos banki kölcsönét. Mivel a kormányzat kezességet vállalt a pénz felvételekor, abban az esetben, ha a közszolgálati médium nem tud fizetni, a hitelező pénzintézet „lehívhatja az állami költségvetésből ezt az összeget”, mely az MTV számára adótartozássá alakul át. Ennek egyik következménye az lenne, hogy az intézmény nem folyamodhat pályázati pénzekért. A hitel lejárta után harmincnapos moratórium lépett életbe, így augusztus végéig elvileg nem kizárt a tartozás kiegyenlítése vagy a garanciavállalás meghosszabbítása.
A közszolgálati médium másik folyamatban lévő ügye szintén anyagi természetű. Jelenleg mintegy másfél-kétmilliárd forintnyi bérleti díjjal tartozik az ÁPV Zrt.-nek. Úgy tűnik, ebben az ügyben is a kormányzatnak kell döntenie, hiszen két lehetséges alternatíva merült fel eddig az adósság rendezésére: vagy pénzt kell adni a kifizetésére, vagy döntést kell hozni arról, hogy az ÁPV Zrt. engedje el a tartozást. Az MTV az elmaradást azzal indokolja, hogy a részvénytársaság ígérete ellenére nem juttatta új gyártóbázishoz a köztelevíziót 2003 végéig. A kérdésről Oravecz Péter kommunikációs igazgató, az ÁPV Zrt. szóvivője azt nyilatkozta a Heteknek, hogy az általuk alapított kft. megvásárolta ugyan a tervezett beruházás színhelyéül kiválasztott Budapest, III. kerület, Bojtár utcában lévő két ingatlant, de a székházépítési projekt ezt követően átkerült a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz. Az ÁPV Zrt. viszont továbbra is perli jogos követelését, az elmaradt bérleti díjat a tévétől.
A Magyar Televíziónak jelenleg is otthont adó egykori Tőzsdepalota épületét egyébként 4,5 milliárd forintért vásárolta meg egy kanadai cég. Ők már az épület új hasznosítását is eltervezték, az épület földszintjén kávéházat, boltokat, a felsőbb szinteken üzleteket, irodákat, szállodai szobákat és lakásokat kívánnak kialakítani. A kanadaiak jelenleg igen jutányos, havi huszonötmillió forintos díjat kérnek az MTV-től, de úgy tervezik, hogy hamarosan „érdekeltté teszik a tévét a költözködésben”. A köztévé új bázisa már akkor sem épülne fel a határidőig, ha azonnal elindulnának a munkálatok. Ezért aztán az elmúlt hetekben az MTV Zrt. szakemberei több ingatlant is megnéztek, ahol átmeneti központot rendezhetnének be. Erre a kisebb beruházásra azonban szintén nincs pénz, ezért kerülhetett szóba kormányzati körökben takarékosabb tervként az, hogy a két közszolgálati tévé - egy irányítás alatt - összeolvadna. Csakhogy van egy kis szépséghibája a dolognak, nevezetesen az, hogy nem a Magyar Televízió, hanem a Duna TV lenne az anyaintézmény, mivel neki legalább székháza van.
A Duna TV működtetése évi 8,5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, melyből többek között ötszázhetven belsős munkatársat foglalkoztatnak. Ráadásul idén új csatornával debütáltak, az Autonómia TV-vel.
Miután felvetődött a közmédiumok bármilyen formában való egyesítésének ügye, kiderült, hogy az érintett intézmények vezetői nem igazán örülnek az ötletnek. Cselényi László, a Duna TV új elnöke egy hetilapban találó hasonlattal „egy eleven szemű mókus” és „egy oszlófélben lévő elefánt” nászához hasonlította a kényszerházasság tervét. Rudi Zoltán MTV-elnök pedig csak a „párhuzamosságok eltüntetése után tudja esetleg elképzelni a lépést”. Rudi Zoltán magánvéleménye egyébiránt még messzebb visz a reménybeli egybekeléstől, hiszen szerinte a Duna TV mára jelentéktelenné vált, egy gyenge kereskedelmi csatorna utánzata, s létjogosultságát is megkérdőjelezi.
„El kellene dönteni, hogy mi a cél, a kormány mit szeretne a közmédiumokkal; gyengíteni vagy megerősíteni kívánja őket. Ha ugyanis az MTV kialakult helyzetét változtatja meg, akkor ezzel azt kockáztatja, hogy az eddig legalább a vegetálás szintjén lévő Duna TV-t is magával rántja egy nagyon rosszul gazdálkodó másik intézmény. Ez pedig elfogadhatatlan” - nyilatkozta lapunknak Szalai Annamária, aki reményét fejezte ki, hogy csupán egy forró nyári ötletről van szó. Az ORTT Fidesz által delegált tagja szerint meg kell erősíteni a közszolgálati intézményeket, és ehhez képest mellékes kérdés, hogy hány van belőlük, amikor a korrekt tájékoztatás helyett bulvárosodó hírműsorokat, drámaian kevés gyerekműsort és másodkézből átvett sporthíreket kapnak az adófizetők a pénzükért.