Hetek X. évfolyam, 32. szám, 2006. augusztus 12.

„Ha nem kell drog, akkor tíz-tizenkétezer forintból megúszható egy nap a Szigeten - állítja egy pesti főiskolás. - A napijegy idén már hatezer, azután evés-ivás, aztán még több ivás, cigi, miegymás, és pár nap alatt elment a nyári kereseted. De egyre professzionálisabb is az egész.” Az egykor Diáksziget néven induló kezdeményezés, amely 14 évvel ezelőtt deklaráltan a hivatalos könnyűzenei főáramlatok, azaz a mainstream ellenében szerveződött, mára sokak szemében maga lett a mainstream.

„A fiatal divatmajmok a Szigetre járnak lázadozni a szülők pénzén” - írja egy szigetelő chatelő, és a felmérések szerint nem jár meszsze a valóságtól. Közép-Európa legnagyobb kulturális fesztiválja konszolidálódik, zömében 18-30 év közötti, részben tini és harmincas középosztálybeliek fordulnak meg az eseményen. Igaz, sokan álruhában, a legszakadtabb öltözetben jönnek, kivédendő a lopásveszélyt. Évről évre egyre több a külföldi is, tavaly már minden ötödik vendég az volt, és aránylag sokkal többet is költöttek, mint magyar sorstársaik. A 200 ezres látogatószám mellett a FISZ adatai szerint országosan 100-150 ezer főnyi a nyári diákmunkások száma, s nyilván nem mindenki a Szigetre hajt. A fesztiválozók jelentős része tehát szülei pénzén lazító diák.
A fesztivál évről évre rekordot produkál mind nézőszám, mind költségvetés tekintetében, s lassan el is éri korlátait. Az utóbbi években 50-60 milliós nyereséggel záró rendezvényt nemcsak kulturális, hanem immár gazdasági és turisztikai értelemben is sikerként könyveli el Kali Zoltán, a tavaly felmérést végző KPMG cég szakmenedzsere. A 2005-ös Sziget Fesztivál látogatói összesen 6,3 milliárd forintot költöttek el. A rendezvény által generált bruttó hazai termék meghaladta a 3 milliárd forintot, míg a becsült adóbevételek (áfa, jövedéki adó, szja) megközelítőleg 1,3 milliárd forintot tettek ki. A szervezők panasza szerint az állam jócskán leveszi a maga hasznát, miközben a tavalyi 111 milliós állami támogatás helyett idén már csak mintegy 100 milliós juttatásban részesül a rendezvény. Ugyanakkor egyes vélemények szerint a főváros több százmilliós támogatást nyújt azzal, hogy ingyen bocsátja rendelkezésre a helyszínt, a programra igyekvőknek félárú kedvezményt kínáló MÁV-ról és GYSEV-ről nem is szólva. Az állam 100 milliója egyébként prevenciós célokra és komolyzenei szolgáltatásokra megy el úgy, hogy minden forinthoz kettőt még hozzátesz a Sziget.
Az 1993-ban mindössze 26 milliós ráfordítással induló Diáksziget idei költségvetése 2,25 milliárd forint - tudtuk meg a Sziget Kft.-től -, aminek 27 százaléka szponzoroktól, 5 százaléka vendéglátásból, 4 százaléka állami támogatásból, 64 százaléka pedig a jegybevételből kell hogy megtérüljön. Ez a naponkénti látogatók tavalyi, közel 400 ezres összlétszámát feltételezve is 6 ezer forintos napi és 25-30 ezer forintos hetijegyárak mellett teljesíthető csak, ami 20 százalékos áremelést jelent tavalyhoz képest.

A nemzetközi viszonylatban is monstre esemény a mindent egy helyen praktikus elvén alapul: idén napi 200 programmal, 44 országból érkező 252 nemzetközi és további 500 hazai programmal 66 helyszínen várják a nagyérdeműt. A rajongók még az idei jegyárak mellett is olcsóbban jönnek ki így - különösen a külföldiek -, mintha a fellépő kurrens zenekarok koncertjeire külön-külön lennének kíváncsiak.
Bizonyos szempontból a Sziget kinőtte korlátait: a marketingbüdzsé és a látogatószám nem tágítható tovább, és a vendéglátásból sem remélhető érdemi bevételnövekedés. Hiába a szabott italárak (60 Ft egy deci üdítő, 90 Ft egy deci bor, 320 Ft fél liter sör), a fizetős szolgáltatások árfekvése köztudottan magas - s már nemigen lehet tovább srófolni. A nemzetiségek konyhájánál például egy adag pirított tészta már három éve is 1000 forintot kóstált, egy szelet zsíros-hagymás kenyér pedig 300 forintos áron kapható. Márpedig a sok italra enni is sokat kell. Mindenesetre a szolgáltatás javul: a mérhetetlen por és sárdagonya elkerülésére idén a szigetépítők rengeteg mennyiségű műanyag és faburkolatokat fektettek le, a nagyszínpad előtt pedig füvesítették a terepet.
Egy valami kétségtelen: az állam csak jól járhat a Sziget felfutásával. Egyrészt idegenforgalmi és kulturális szempontból növekszik hazánk ilyen-olyan ismertsége külföldön. Másrészt a KPMG becslése szerint - az adózási, a jogszabályokat és a látogatói napok számát változatlannak feltételezve - 2008-ra a fesztivál által generált adóbevételek elérik az 1,4 milliárd forintot, a GDP-hozzájárulás a 3,545 milliárd forintot, a látogatók összköltése pedig a 6,819 milliárd forintot.