Álmatlanság és félelem

„Egész éjjel nem aludtam!” - bizonyára sokak számára ismerős ez a mondat. A nemzetközi statisztikák szerint a fejlett országok lakosságának közel a harmada szenved kisebb-nagyobb mértékű alvászavarban. Ennek ellenére a kór a legelhanyagoltabb egészségügyi problémák közé tartozik, mivel az érintetteknek csak kis töredéke fordul szakorvoshoz.

Virág Anikó

Alváskutatók az agy által kibocsátott elektromos hullámokat elemezve két nagy csoportot különítettek el. Az egyik a gyors szemmozgások fázisa, ez a REM, a másik, amikor nincsenek ilyen gyors szemmozgások (NREM). Alvás során normálisan a fázisok négyszer-ötször váltják egymást. Mindegyik fázisnak megvan a maga feladatköre, amikor az ember elalszik, először a NREM-fázis jelentkezik, amely körülbelül hatvan percig tart, majd ez az idő a ciklusok során rövidül a REM-fázis javára. Ez időtartam alatt a szívritmus és a légzés lelassul, ellazulnak az izmok, az agy anyagcseréjének sebessége 20-30 százalékkal lassul a napi értékhez képest. Ezt a „laza” állapotot váltja fel a REM fázisa, amikor megindulnak a gyors szemmozgások, a szívverés fokozódik, az agy anyagcseréje a nappali szintnél is magasabbra emelkedik. Az agy teljesen élénk állapotba kerül. Ebben a fázisban zajlanak az agy feldolgozó folyamatai. Ha valakit ilyen fázisban ébresztenek fel, nagy valószínűséggel beszámol az álmairól is. Az NREM-fázisban a szervezet a test helyreállításával foglalatoskodik. Mivel az egyes fázisokhoz a szervezet más-más feladata kapcsolódik, így a fellépő zavarok ronthatják életminőségünket, hosszú távon gondolkodási és memóriazavarokhoz vezethetnek.
Az álmatlanság az alvással kapcsolatos zavarok 70 százalékát teszi ki, a fennmaradó 30 százalékon közel száz betegség osztozik. Az utóbbihoz tartozik a nappali aluszékonyság, alvajárás stb.
Alvászavar könnyen létrejöhet, először csak forgolódik az ember, és ahogyan halad előre az idő az éjszakában, kialakul egy félelem, hogy mi lesz holnap, ha nem tudja kialudni magát, és akkor már csak azért sem sikerül elaludnia, mert egyre jobban izgul. És így megy ez egyik napról a másikra, amikor is a nem alvás, illetve az ettől való félelem egyszer csak központi kérdéssé válik.
Átmeneti álmatlanság (nem több, mint néhány éjszaka) azoknál a személyeknél fordul elő, akik különben normálisan alszanak. De stressz hatására - például gyász, kórházi felvétel, nagyobb tömeg előtt tartandó beszéd, közelgő vizsga előtt - roszszul alszanak, majd a kiváltó ok elmúltával az álmatlan éjszakák maguktól rendeződnek.
Rövid távúak az egy-négy hétig tartó inszomniák. Hosszú távú álmatlanságról akkor lehet beszélni, ha ez az állapot több mint négy hétig tart. Ekkor többnyire egy másik betegség van a háttérben, aminek az álmatlanság csak kísérő tünete, de mindenképpen orvosi figyelmet érdemel. Ha az elalvással van gond, akkor szorongás húzódik meg a háttérben, ha pedig túl korai az ébredés, akkor depresszió állhat mögötte. Sokszor a depresszió felismerése és korszerű antidepresszánsokkal való kezelése önmagában elegendő az alvászavar kezeléséhez. Az alkoholizmus mint betegség kialakulásának is az egyik jele az álmatlanság. Egészséges egyéneknél is inszomniához vezethet a váltott műszakban való munkavállalás (ápolók, gyári munkások), illetve az állandó utazás a különböző időzónák között.
Az inszomnia kezelése végett tanácsos orvoshoz fordulni. Ma már nagyon sok korszerű altató van forgalomban, vannak rövid hatásúak, amelyek kifejezetten az elalvást segítik, vannak olyanok, amelyek az átalvást segítik, gátolva a korai ébredést, tehát nem minden altató jó mindegyik típusú alvászavarra. Csak átmeneti alvászavarban segíthetnek a gyógynövényekből (orbáncfű, komló, macskagyökér, levendulavirág, citromfű) készült teakeverékek vagy gyógytermékek. A depresszió által okozott álmatlanság nem jól reagál az altatókra. Egyes kutatások szerint az alvászavar miatt elhalt idegsejtek regenerálódhatnak B-vitaminokban gazdag táplálkozás és mozgás hatására.