Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Nem író -nem olvasó találkozó
Százezer analfabéta Magyarországon

Százezerre tehető a hazai analfabéták száma, emellett azonban egyre nagyobb és növekvő mértékű a funkcionális analfabéták aránya is - jelentette ki Csoma Gyula oktatáskutató a VIII. Közművelődési Nyári Egyetemen. Az Oktatási Minisztérium többfajta programmal igyekszik változtatni a helyzeten.


Fotó: ShutterStock

A probléma egyáltalán nem új keletű. Már a 2000-ben végzett, nemzetközi szintű PISA (Programme for International Student Assessment) felmérési adatai is arról tettek bizonyságot, hogy a tizenöt éves magyar fiatalok nagy része komoly gondokkal küzd a szövegértés terén, 25 százalékuk pedig funkcionális analfabétának tekinthető. Ez az állapot kihat az egyének boldogulására, munkavégző képességére és - végső soron - az egész társadalom állapotára. A teljes magyar népesség tíz százaléka funkcionális analfabéta.
Funkcionális analfabétának azokat az embereket tekintjük, akik megtanultak ugyan valamilyen fokon írni és olvasni, de nem - vagy nem megfelelően - tudják feldolgozni és alkalmazni az őket érő információkat. Ez a helyzet előállhat az újabb kommunikációs technikák megjelenésével is, ami alapvetően megváltoztatta az információszerzés és az oktatás állapotát: amíg néhány évtizeddel korábban a pedagógia csupán a tankönyvre és a pedagógus felkészültségére épült, addig ma már az iskolában szerzett ismereteknél nagyságrenddel több információt szereznek a diákok a modern kommunikációs eszközök, elsősorban az internet révén - mondta lapunknak Váczi Zsuzsa. Az Oktatási Minisztérium közoktatási osztályvezetője elismerte, hogy a fenti felmérések valóságos adatokat tükröznek, azonban - mint megtudtuk - már több minisztériumi program is kezdetét vette, amelyek célul tűzték ki a helyzet megváltoztatását.
Míg a PISA-felmérés tizenöt éves diákokra vonatkozik, addig más felmérés, mint például a PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study), tíz-éves gyermekeket vizsgál. Ez utóbbi felmérés esetén Magyarország jó eredményekkel büszkélkedhet, vagyis ebben a korban még kiváló a hazai diákok olvasási és szövegértési képessége. Ebből az következik, hogy „a kettő között” romlanak el a dolgok, és itt kell keresni a probléma gyökerét. „A fiatalok olvasási készsége tizenegy-tizenkét éves korig fejleszthető a legkönnyebben, ezen a koron felül már egyre nehezebb. Az olvasás alapjaira nagyon gyorsan megtanítják a diákokat, az alapismeretek begyakorlása viszont már hiányos. A felső tagozatban ugyanis a rengeteg új információ, új fogalom, új tudományág megismerése mellett nem marad elég idő az alsó tagozatban megalapozott készségek továbbfejlesztésére” - mutatott rá Váczi Zsuzsa az eddig feltárt okokra. A minisztérium által kidolgozott és kísérleti jelleggel bevezetett program is ezeket az okokat igyekszik felszámolni, megcélozva az olvasás-szövegértés, a matematikai logika, az idegen nyelvek, az információs és kommunikációs technológia, a szociális, valamint az életpálya-építési kompetenciák fejlesztését.
Az új eszközöket, új módszereket egyelőre csak százhúsz iskolában, pályázati úton alkalmazták. Az egy éve futó programmal kapcsolatos, teljes körű hatásvizsgálat még nem áll rendelkezésre, azonban a visszajelzések már most reményt keltőek, és elsősorban az olvasás-szövegértés és a matematikai logika fejlesztése terén kiemelkedően pozitívak.