Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Zöld lámpa a zöldenergiának
Fűtés, tankolás és világítás olajszármazékok nélkül

Fenntartható a fejlett világ, benne Európa gazdasági növekedése? Csökkenthető-e a kontinens energiaimporttól való függősége? A fejlődéssel együtt valóban romba döntjük környezetünket? Milyen módon lehet kezelni a mezőgazdasági túltermelést? Mind-mind olyan kérdés, amelyek a következő évtizedekben a jelenleginél is komolyabban érinthetnek bennünket. A felsorolt témákban azonban van még egy közös vonás: a megújuló energiák hasznosítása mindegyik esetben segíthet leküzdeni a felmerülő problémákat. Vajon hogy áll Magyarország ezen a téren?


A jövő üzemanyaga
a biodízel lehet, egyelőre azonban sajnos nem Magyarországon

Európa a világ egyik legjelentősebb energiaimportőrének számít, így nem véletlen, hogy az Európai Unió az egyik legnagyobb élharcosa a megújuló energiaforrások hasznosításának. Az itt felhasznált energiahordozók 40 százaléka kőolajszármazék, 23 százaléka földgáz, 15 százaléka szén, miközben a nukleáris energia aránya 16, a megújuló energiáé pedig 6 százalék. Az EU már évekkel korábban felismerte, hogy ez utóbbinak várhatóan nagyobb szerep jut majd a jövőben. A jelenlegi közösségi célkitűzés szerint 2010-re a megújuló energiahordozók arányát a teljes energiafogyasztáson belül 12 százalékra kell emelni, a villamosenergia-termelésen belül pedig még nagyobb, 22 százalékos lenne a részesedés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind nagyobb szerephez jutnak olyan energiatermelési eljárások, amelyek néhány éve még meglehetősen utópisztikusnak tűntek. Nemcsak Európa nyugati részén, de hazánkban is komoly befektetői érdeklődés mutatkozik a biomassza- (vagyis mezőgazdasági eredetű alapanyaggal fűtött) erőművek, a szélerőművek, a napkollektorok vagy éppen a magyar fejlesztésű, de itthon kevéssé ismert hőszivattyú iránt (lásd keretes írásunkat).
Magyarország az EU-csatlakozással vállalta, hogy 3,6 százalékra növeli a zöldenergia részesedését a villamosenergia-szektorban. „A mi célkitűzésünk volt sajnos a legszerényebb, miközben a lehetőségeink egyáltalán nem rosszak. Pozitív példaként Ausztriát lehetne említeni, ahol jelenleg a zöldenergia aránya 75 százalék, és az aktuális célkitűzés 82 százalék” - mondta lapunknak Olajos Péter, az MDF európai parlamenti képviselője, a Környezetvédelmi Bizottság tagja. Valamint hozzátette, hogy a tagállamok „ambícióhiánya” miatt a közösségi célkitűzés várhatóan nem fog teljesülni, bár a megújulóenergia-felhasználásnak nagy lökést adhat, hogy jelenleg az olaj 76 dollárba kerül hordónként, és elemzők szerint pár éven belül a 100 dolláros ár sem elképzelhetetlen. Márpedig az alternatívnak is nevezett energiaforrások jelentős része 70 dollár fölötti olajár mellett már - állami támogatás nélkül is - rentábilis.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg Magyarországon a „zöldáram” részaránya 4,5 százalék - vagyis már most túlteljesítettük az uniós kötelezettségünket. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az áramszolgáltatóknak törvényben előírt kötelezettségük, hogy a zöldáramot mintegy 28 forintos kilowattonkénti áron vegyék át. „Ez meglehetősen jó ár, hiszen Pakson 6-8 forint költséggel állítják elő ugyanezt a mennyiséget. A törvény tehát ösztönzőleg hat, más kérdés, hogy a szolgáltatók törvényben garantált nyeresége folytán a pluszköltségeket a fogyasztók fizetik meg” - magyarázza Olajos Péter.


Olajos Péter

Alternatív áramtermelésre nálunk leginkább a biomassza-erőműveket használják - jól érzékelhetően a befektetői tőke is megmozdult ebbe az irányba.
A közelmúltban alakult meg a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség, amely kormányzati támogatással egy biomasszaerőmű-lánc kiépítését tűzte ki célul. Információink szerint a programra nagynevű magyar cégek saját forrásból és hitelből mintegy 450 milliárd forintot áldoznak. A jelenleg előkészítés alatt álló beruházás első fázisában 10 erőmű épülhet fel az ország különböző területein. Az 50 megawatt teljesítményű kazánokat egy speciális „energiagabona” szalmájával fűtenék, amelynek termesztésére a környékbeli gazdák 2008-tól szerződhetnének - ez enyhíthetné a mezőgazdaság problémáit is.
Nagy az érdeklődés a szélerőművek iránt is. Olajos Péter szerint ezen a téren problémát jelent, hogy az energiaügyi hivatal csak 330 megawatt teljesítményre adott ki engedélyt, miközben ennek háromszorosára lenne igény. A Békéswind Kft. a napokban Mezőtúron és Törökszentmiklóson állít üzembe egy-egy 100 méter magas, 7 méter rotorátmérőjű szélerőművet. Molnár László, a cég ügyvezetője kérdésünkre elmondta, egy eszköz beruházási költsége 700 millió forint, az összeg 6-8 év alatt térül meg. A két település mellett összesen hét darab épül majd ebből az egyenként 1,5 megawatt teljesítményű erőműből, így a hálózat annyi energiát tud termelni, ami például Mezőtúr teljes energiaszükségletét fedezné - persze az áram itt is a szolgáltatóhoz kerül majd. Molnár László szerint egyébként nem az a probléma, hogy az energiahivatal nem ad ki elegendő engedélyt, hanem az, hogy ezeket olyan társaságok kapják meg, amelyek a jogosítványokat megfelelő haszonkulccsal tovább kívánják adni - nemegyszer külföldi befektetőknek.

A szélerőművek esetében kézenfekvő lehetőség az is, hogy az eszközök mellé vízbontó berendezéseket telepítsenek, amelyekkel üzemanyagként hasznosítható hidrogént lehet előállítani. A hidrogénhajtású járműveknek komoly jövőjük lehet az unióban: egy kísérleti program keretében Európa több nagyvárosának tömegközlekedésében már bizonyították életképességüket.
A megújuló energiák közül figyelmet érdemelnek az üzemanyagok is. A kukoricából és más gabonákból előállított bioetanol és a repcéből nyert biodízel ugyanis kiválóan hasznosítható üzemenyagként. A 2010-re vonatkozó uniós elvárás itt 5,75 százalék, vagyis az üzemanyagoknak minimum ekkora arányban kell tartalmazniuk növényi eredetű összetevőt. Nálunk ez az arány jelenleg 0,4-0,6 százalék, és a tervek szerint 2010-re is csak 2 százalék lenne. Bioetanol-gyártásban egyébként Brazília és az USA jár az élen. A két országban több millió, úgynevezett fleximotoros - vagyis hagyományos és bioüzemanyaggal egyaránt működő - autó rója az utakat. Ezzel szemben nálunk a közelmúltban egy ilyen autó bemutatójára a szervezők alig tudtak némi bioetanolt szerezni: a hazai jövedéki jogszabályok ehhez még túlságosan szigorúnak bizonyultak.