Mára közhelynek számít, hogy a stressz népbetegség. Kevésbé tudott, hogy
lehetséges kezelni, oldani, azaz együtt élni a stresszel.
Ismert, hogy mennyi káros hatást vált ki a stressz a lelki-testi egészség
tekintetében, mégis, a modern társadalmak „törvényszerű velejárójaként”
könyvelték el. Számos súlyos betegség, a szívinfarktus, a cukorbetegség, az
elhízás vagy akár a daganatos megbetegedések mögött gyakran a stressz áll.
Depressziót, fásultságot, túlérzékenységet, memória- és alvászavart,
kiégettséget, tartós fáradtságot, idő előtti öregedést és megannyi lelki
torzulást okozhat.
Leggyakrabban munkahelyi jelenségekhez köthető: a túlzott elvárásokkal, a
teljesítménykényszerrel, az egzisztencia fenntartásával hozható kapcsolatba. A
szomorú tapasztalat azt mutatja, hogy hétfőn húsz százalékkal többen kapnak
agyvérzést vagy szívinfarktust, mint más napokon, s táppénzre is legtöbbször a
stressz káros következményei miatt kerül sor. Az Európai Unióban becslések
szerint több tízmilliárd euróba kerül a munkahelyi stressz miatt kialakuló
betegségek kezelése.
Önmagunk rabszolgái
Az alapvető probléma az, hogy modern korunkban a hagyományos értékrendet
mesterséges, gyakran torz és elérhetetlen „értékek” váltották fel. Manapság az
ember értéke a pénze, s ily módon a saját maga által felállított torz gondolati
rendszer rabszolgájává válik. A túlzott és irreális elvárások - siker,
gazdagság, bombasztikus külső stb. -, valamint a teljesítménykényszer nyomása
túlhajszolttá és idővel elhasználttá tesz lelki, fizikai szinten egyaránt.
Fontos elgondolkodni azon, hogy mi jelenti számunkra az elsődleges értéket.
Nagyobb autó, ház, külföldi nyaraló, még menőbb vállalkozás vagy - és az
utóbbiak sem zárják ki feltétlenül az előbbieket - hosszú távon is jól működő
család, nyugodt, megelégedett élet.
Selye János, a stressz „felfedezője” három fázisra osztotta a „kór” terjedését.
Az első fázisban már érzékelhető a veszély, lelki és testi tünetek mutatják,
hogy valami nincsen rendben. Bizonyított tény, hogy a stressz káros hatásainak
megjelenése visszaveti a teljesítményt, ami tovább fokozhatja a kudarctól, a
sikertelenségtől, az elutasítástól való félelmeket, szorongásokat, és
jelentkezhetnek fizikai tünetek is. Ebben az első szakaszban a stressz
hatásainak a felismerése gyakran nem elegendő ok a változtatásra.
A második szakaszban az emberek igyekeznek alkalmazkodni a körülményekhez, még
inkább „pörögnek”, és törekszenek az elvárások teljesítésére, ám a harmadik
fázis könyörtelen. Teljesen kimerülnek a lelki és a fizikai tartalékok,
bekövetkezik az összeomlás.
Kihozni a legjobbat
A szakemberek szerint azonban ez nem szükségszerű, és nem szabad eljutni
idáig. Lehet, sőt kell is kezelni, oldani a stresszt. Dr. Stauder Adrienne, a
SOTE Magatartástudományi Intézetének pszichiátere kérdésünkre kifejtette: a
stressz kezelése is a fejben dől el. A megfelelő gondolkodás és az élethez való
pozitív hozzáállás segít alkalmazkodni a modern társadalom ritmusához és
kihívásaihoz.
A pszichoterapeuta javaslata szerint elsőként gondoljuk át, hogy mi okoz
számunkra stresszt. Ismerjük meg önmagunkat, fogalmazzuk meg, hogy milyen
hatásokkal jár a stressz. Sokat elárul ugyanis, hogyan reagálunk bizonyos
helyzetekre. Például hogyan válaszolunk egy bolti eladó türelmetlen
odamondására. Úgy gondoljuk, hogy „engem mindenki semmibe vesz”, vagy úgy, hogy
„szegény, biztosan rossz napja van”. Fontos tehát, hogy hogyan gondolkodunk:
rólam szól ez a történet, vagy más problémája? Ezekből a reakcióinkból, a külső
eseményekre adott válaszokból vissza tudunk következtetni lelki-alkatunkra és
aktuális állapotunkra. Tudjuk, hogy közlekedési dugóban feleslegesen
idegeskedünk, hiszen azzal egy arasszal sem jutunk előre, mégis gyakran ezt
tesszük, pedig előnyünkre is felhasználhatnánk az első látásra kellemetlen
helyzeteket. Meghallgathatjuk addig a híreket, vagy bekapcsolhatunk egy kellemes
zenét, de felhívhatjuk valamelyik ismerősünket is. A lényeg az, hogy kezeljük
jól a kellemetlen helyzeteket - javasolja Stauder Adrienne, aki maga is
stresszoldó tréningeket tart.
A bennünket körülvevő dolgokhoz való pozitív hozzáállás nagyon sokat segíthet -
hangsúlyozza. Igyekezzünk tehát arra törekedni, hogy a lehető legjobbat hozzuk
ki a helyzetekből.
Próbálj meg lazítani!
Az is segít, ha kimondjuk, ha megfogalmazzuk a problémáinkat. Bátran kérjünk
segítséget a környezetünktől. Egy jó baráti beszélgetés, a megértés, a jól
működő kapcsolatok sokat segíthetnek. Ha rendezettek, kiegyensúlyozottak vagyunk
lelkileg, sokkal könnyebb kezelni a stressz negatív hatásait. Fontos a kellő
motiváció is, hogy bármilyen nehéz munkahelyi vagy családi körülmény ellenére
akarjunk változtatni helytelen reagálásainkon. Testi-lelki egészségünk ápolását
tartsuk ugyanolyan fontos feladatnak, mint a munkánk elvégzését. Szakítsunk időt
a pihenésre, bűntudat nélkül fordítsunk időt a lazításra, a kikapcsolódásra, a
feltöltődésre. Vizsgáljuk meg, hogy feltétlenül szükséges-e annyi időt tölteni a
munkahelyen, annyi feladatot ellátni, nem vállaltuk-e túl magunkat. Miután
felismertük a stressz jelenlétét és kezelésének szükségességét, rendszeresen és
tudatosan keressünk olyan elfoglaltságokat, amelyek jólesnek, nyugtatnak,
kikapcsolnak, feltöltenek. Legyen ez akár zenehallgatás, virágültetés, séta a
természetben, sportolás, egy jó evés, társas érintkezés, közös családi program.
Egyszóval merjünk pihenni, mert ez hozzájárulhat a stressz oldásához.