Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Stresszoldás – Kötelező
Hozzáállás kérdése

Mára közhelynek számít, hogy a stressz népbetegség. Kevésbé tudott, hogy lehetséges kezelni, oldani, azaz együtt élni a stresszel.

Ismert, hogy mennyi káros hatást vált ki a stressz a lelki-testi egészség tekintetében, mégis, a modern társadalmak „törvényszerű velejárójaként” könyvelték el. Számos súlyos betegség, a szívinfarktus, a cukorbetegség, az elhízás vagy akár a daganatos megbetegedések mögött gyakran a stressz áll. Depressziót, fásultságot, túlérzékenységet, memória- és alvászavart, kiégettséget, tartós fáradtságot, idő előtti öregedést és megannyi lelki torzulást okozhat.
Leggyakrabban munkahelyi jelenségekhez köthető: a túlzott elvárásokkal, a teljesítménykényszerrel, az egzisztencia fenntartásával hozható kapcsolatba. A szomorú tapasztalat azt mutatja, hogy hétfőn húsz százalékkal többen kapnak agyvérzést vagy szívinfarktust, mint más napokon, s táppénzre is legtöbbször a stressz káros következményei miatt kerül sor. Az Európai Unióban becslések szerint több tízmilliárd euróba kerül a munkahelyi stressz miatt kialakuló betegségek kezelése.

Önmagunk rabszolgái

Az alapvető probléma az, hogy modern korunkban a hagyományos értékrendet mesterséges, gyakran torz és elérhetetlen „értékek” váltották fel. Manapság az ember értéke a pénze, s ily módon a saját maga által felállított torz gondolati rendszer rabszolgájává válik. A túlzott és irreális elvárások - siker, gazdagság, bombasztikus külső stb. -, valamint a teljesítménykényszer nyomása túlhajszolttá és idővel elhasználttá tesz lelki, fizikai szinten egyaránt. Fontos elgondolkodni azon, hogy mi jelenti számunkra az elsődleges értéket. Nagyobb autó, ház, külföldi nyaraló, még menőbb vállalkozás vagy - és az utóbbiak sem zárják ki feltétlenül az előbbieket - hosszú távon is jól működő család, nyugodt, megelégedett élet.
Selye János, a stressz „felfedezője” három fázisra osztotta a „kór” terjedését. Az első fázisban már érzékelhető a veszély, lelki és testi tünetek mutatják, hogy valami nincsen rendben. Bizonyított tény, hogy a stressz káros hatásainak megjelenése visszaveti a teljesítményt, ami tovább fokozhatja a kudarctól, a sikertelenségtől, az elutasítástól való félelmeket, szorongásokat, és jelentkezhetnek fizikai tünetek is. Ebben az első szakaszban a stressz hatásainak a felismerése gyakran nem elegendő ok a változtatásra.
A második szakaszban az emberek igyekeznek alkalmazkodni a körülményekhez, még inkább „pörögnek”, és törekszenek az elvárások teljesítésére, ám a harmadik fázis könyörtelen. Teljesen kimerülnek a lelki és a fizikai tartalékok, bekövetkezik az összeomlás.

Kihozni a legjobbat

A szakemberek szerint azonban ez nem szükségszerű, és nem szabad eljutni idáig. Lehet, sőt kell is kezelni, oldani a stresszt. Dr. Stauder Adrienne, a SOTE Magatartástudományi Intézetének pszichiátere kérdésünkre kifejtette: a stressz kezelése is a fejben dől el. A megfelelő gondolkodás és az élethez való pozitív hozzáállás segít alkalmazkodni a modern társadalom ritmusához és kihívásaihoz.
A pszichoterapeuta javaslata szerint elsőként gondoljuk át, hogy mi okoz számunkra stresszt. Ismerjük meg önmagunkat, fogalmazzuk meg, hogy milyen hatásokkal jár a stressz. Sokat elárul ugyanis, hogyan reagálunk bizonyos helyzetekre. Például hogyan válaszolunk egy bolti eladó türelmetlen odamondására. Úgy gondoljuk, hogy „engem mindenki semmibe vesz”, vagy úgy, hogy „szegény, biztosan rossz napja van”. Fontos tehát, hogy hogyan gondolkodunk: rólam szól ez a történet, vagy más problémája? Ezekből a reakcióinkból, a külső eseményekre adott válaszokból vissza tudunk következtetni lelki-alkatunkra és aktuális állapotunkra. Tudjuk, hogy közlekedési dugóban feleslegesen idegeskedünk, hiszen azzal egy arasszal sem jutunk előre, mégis gyakran ezt tesszük, pedig előnyünkre is felhasználhatnánk az első látásra kellemetlen helyzeteket. Meghallgathatjuk addig a híreket, vagy bekapcsolhatunk egy kellemes zenét, de felhívhatjuk valamelyik ismerősünket is. A lényeg az, hogy kezeljük jól a kellemetlen helyzeteket - javasolja Stauder Adrienne, aki maga is stresszoldó tréningeket tart.
A bennünket körülvevő dolgokhoz való pozitív hozzáállás nagyon sokat segíthet - hangsúlyozza. Igyekezzünk tehát arra törekedni, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a helyzetekből.

Próbálj meg lazítani!

Az is segít, ha kimondjuk, ha megfogalmazzuk a problémáinkat. Bátran kérjünk segítséget a környezetünktől. Egy jó baráti beszélgetés, a megértés, a jól működő kapcsolatok sokat segíthetnek. Ha rendezettek, kiegyensúlyozottak vagyunk lelkileg, sokkal könnyebb kezelni a stressz negatív hatásait. Fontos a kellő motiváció is, hogy bármilyen nehéz munkahelyi vagy családi körülmény ellenére akarjunk változtatni helytelen reagálásainkon. Testi-lelki egészségünk ápolását tartsuk ugyanolyan fontos feladatnak, mint a munkánk elvégzését. Szakítsunk időt a pihenésre, bűntudat nélkül fordítsunk időt a lazításra, a kikapcsolódásra, a feltöltődésre. Vizsgáljuk meg, hogy feltétlenül szükséges-e annyi időt tölteni a munkahelyen, annyi feladatot ellátni, nem vállaltuk-e túl magunkat. Miután felismertük a stressz jelenlétét és kezelésének szükségességét, rendszeresen és tudatosan keressünk olyan elfoglaltságokat, amelyek jólesnek, nyugtatnak, kikapcsolnak, feltöltenek. Legyen ez akár zenehallgatás, virágültetés, séta a természetben, sportolás, egy jó evés, társas érintkezés, közös családi program. Egyszóval merjünk pihenni, mert ez hozzájárulhat a stressz oldásához.