A kormány változtat választási kampányígéretein, és átírja az adó- és
járulékprogramokat - nyilatkozta Kiss Péter megbízott kancelláriaminiszter. A
konkrét részletek az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén talán kiderülnek. A
szakemberek mindenek előtt az eva- és áfakulcsok 20 százalékra történő emelését,
valamint a társasági adó növelését valószínűsítik. A minimálbér programjához nem
nyúl a kormány, de egyes hírek szerint a reálbérek stagnálásával, valamint az
infláció és a munkanélküliség átmeneti növekedésével is számolhatunk.
Fotó: S. L.
Ráérősen adagolja az információkat a kormány: először a kevés konkrétumot
tartalmazó kormányprogrammal, majd az új kormány felállításával "etették" a
sajtót. Lapzártánk idején arról folynak a találgatások, hogy milyen gazdasági
megszorító intézkedések várhatók, és ez miként hathat majd a versenyszférában.
"Én is csak a sajtóból értesülök a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiről,
így a vállalkozókat érintő esetleges intézkedésekről is" - árulta el lapunknak a
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik illetékese, aki kisvállalkozások
fejlesztésével foglalkozik, de elmondása szerint nem ők írták a kormányprogram
erre vonatkozó részét. Szerinte biztosra vehető a középső áfakulcs, valamint az
evakulcs növelése. Az EU-nak szeptemberben benyújtandó, az államháztartási hiány
rendbetételéről szóló konvergenciaprogram véglegesítése a nyár folyamán, a
szakmai érdekegyeztető tárgyalások során, majd a parlamentben fog lezajlani,
konkrétumok várhatóan akkor fognak napvilágra kerülni. Arról van szó - mondja a
szakember -, hogy a piacok most arra várnak, hogy egy-két gyors és hatékony
intézkedéssel nyilvánvalóvá váljon: az elkövetkező években kézben tarthatóvá
válik a költségvetés.
"Nem tudjuk, a kormányfőn kívül tudja-e ma valaki Magyarországon, hogy milyen
intézkedések várhatóak, mert a kormánytagok deklaráltan nem tudják" - mondta a
Heteknek Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke, aki szerint aggályos az ország
egyszemélyes vezetése. Olyan mértékben beszűkült a kormány mozgástere, hogy
bárki kerül az élére, akár egyezteti programját az érintett felekkel, akár nem,
lényegében kényszerpályán mozog, hiszen minden lehetséges megszorítást meg kell
tennie - vélekedett Kassai.
A kormány vállalta, hogy 2006-2007-ben 1000 milliárd forinttal csökkenti az
államháztartás hiányát, ami az elmúlt évben mintegy 1500 milliárd forint volt.
Az IMF viszont a hiány 2200 milliárd forintos csökkentését javasolta a hosszú
távú stabilizáció érdekében. Ekkora összeg a magyar gazdaságból nem vonható ki.
Számítások szerint az előirányzott 1000 milliárdból idén 350 milliárdot kellene
teljesíteni, részben a költségvetési kiadások csökkentésével, felerészben a
bevételek növelésével. Az adócsökkentések elhalasztása csupán azt jelentené,
hogy a jelenlegi hiány nem növekszik tovább. Még az sem világos, hogy a
bevállalt 1000 milliárdot hogyan lehetne összeszedni, hiszen például a társasági
adó 3 százalékos emelése - amit már el sem bírna a gazdaság - mindössze 90
milliárdos pluszbevételt jelentene.
A megszorítások hatásáról csak a stabilizációs csomag egészének ismeretében
lehet véleményt mondani, hiszen minden intézkedésnek más a hatása. "Nemcsak
arról van szó - mondta Kassai -, hogy összekaparjunk 1000 milliárdot, hanem arra
is szükség van, hogy eközben az ország működőképes legyen, a gazdasága
növekedjen, a külföldi befektető prosperitást lásson."
Zara László (képünkön), az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke
szerint is valószínű, hogy néhány "tűzoltó" intézkedés, kézenfekvő adónövelés
megtörténik - mint amilyen a társasági adó, az eva- vagy az áfakulcs emelése, az
eho szüneteltetése -, de érdemi adóreform továbbra sem várható. A reform többek
között az alacsony adókulcsok általános szintre emelését vagy a nem adózók
megadóztatását is jelentené. Az érdemi próbálkozások rendre elbuknak a különféle
érdekcsoportok harcain, míg a meglévő adóterhek növelése csak az adókerülő
magatartást erősíti, különösen a kis- és középvállalkozók körében. A sokat
emlegetett adó- és járuléknövelő intézkedések - különösen így, az év közepén
bevezetve - az előirányzott bevételt nem fogják idén biztosítani, kérdés, mi van
még a tarsolyban - ez június végéig talán kiderül. Zara szerint a
konvergenciaprogramtól sem várhatók lényegi változtatások. Legfeljebb csúszik
majd az euróbevezetésünk időpontja, szankcióktól meg nemigen lehet tartani,
hiszen régi uniós tagországok, például Franciaország államháztartása szintén
felborult, még sincs sok érdemi következménye.
Kupa Mihály expénzügyminiszter kérdésünkre elmondta: a legvalószínűbb, hogy az
eva kulcsát és az áfa 15 százalékos kulcsát egyaránt 20 százalékra emelik, és
emelkedik a társasági adó is. Az intézkedések várhatóan az ehót is érintik,
megmaradhat az iparűzési adó, de az ingatlanadót legfeljebb januártól vezethetik
be.