Vissza a tartalomjegyzékhez

Szlazsánszky Ferenc
Valóságsokk
Egy volt szovjet bázison született meg Magyarország legújabb repülőtere

Van egy hely, ahol a brezsnyevi Szovjetuniót csak a kerítés választja el az Európai Uniótól: hazánk legújabb nemzetközi repülőterét egy volt szovjet légibázis területén építették fel, minek következtében a FlyBalatonon landoló idegen néhány méter megtétele után harminc évet ugrik vissza az időben. A grátisz időutazás szerencsére csak néhány percig tart.


Fotók: Somorjai László

Azt hittük, eltévedtünk - mondja egy osztálykirándulást vezető pedagógus a vadonatúj terminál előtt, amikor az idáig vezető útról kérdezzük. Pedig nem tévedtek el, ez a magyar valóság. A Zala megyei Sármellék határában megépült FlyBalaton repülőteret a volt szovjet katonai repülőtéren keresztül lehet megközelíteni: a falu közepesen leharcolt útjáról egy hatalmas vaskapun keresztül lépünk be... hova is? Az első benyomások az egykori építőtáborokat idézik, és lám, mintha valaki direkt így szervezné, szembejön egy zöld Robur. Néhány melós egy amúgy is omlásnak indult épületet bont, társuk egy szál motoros kaszával száll harcba a derékmagasságig érő gaz ellen.
A falu közepesen leharcolt útja autópályának tűnik ahhoz képest, amin most haladunk. Az ajánlott legnagyobb sebesség 20 kilométer/óra.
Mintha savas eső áztatta volna, fekete, Rákosi-barokk stílusú épületek mellett haladunk. Ami mozdítható volt, mindent elloptak. De vajon miért kellett felgyújtani a mozdíthatatlant?
A burjánzó növényzetből időnként kikandikál egy-egy embert formázó deszkatákolmány: anno céllövészetre használták az elvtársak.
Balra katonai bunker - egykor hangárként szolgált -, jobbra szintén katonai bunker, majd a változatosság kedvéért következik a Bunker Büfé. Sör, bor, rövid, valamint "satöbbi" a kínálat, legalábbis a felirat szerint, mert élő lélek a közelben nincs sehol.
A nyolcadik bunker után verbális megerősítésre szorulunk. Mondjuk hangosan: igen, ez a sármelléki nemzetközi repülőtér!
Pedig nem, ez csak az a fele a 400 hektáros területnek, amely továbbra is a helyi önkormányzat kezelésében áll, és amelyen keresztül vezet a másfél kilométeres út a FlyBalaton repülőtérhez.

 
Zóka István üzemeltetési igazgató. Felszállóágban a regionális repterek

* * *

A Cape Clear Aviation ír-magyar tulajdonú kft. (CCA) 2004 decemberétől bérli a területet és az üzemeltetési jogot Sármellék és Zalavár önkormányzataitól 99 évre. Az európai színvonalú terminálépület építkezése mindössze fél évet vett igénybe, 2006. május 4-én tartották a próbaüzemet. A vizsga sikerült.
"Az idei évre 60-80 ezer utast várunk, jövőre már átléphetjük a 100 ezres forgalmat" - mondja Zóka István, a repülőtér üzemeltetési igazgatója. Nyereség 100 és 200 ezer közötti utaslétszámnál kezd el képződni, az igazgató szerint ezt "néhány" éven belül elérik. A FlyBalaton egyébként évi 300 ezer utas kiszolgálására képes. Jelenleg tíz légitársaság jár Sármellékre, köztük a Lufthansa, a Malév vagy a fapados Ryanair. A repülőtér forgalma jelentős növekedést mutat, a tavalyi időarányos adatok szerint az utasszám több mint 150 százalékkal emelkedett. A nagygépes charter- és menetrendszerű járatok száma erre az évre megháromszorozódott.
A szemünk elé táruló beruházás mintegy kétmilliárd forintba került. Az építkezés teljes költségét a tulajdonosi kör biztosította, amelyhez pluszként jött 300 millió forint állami támogatás a tűzoltóautók beszerzésére, valamint 65 millió forint a Balaton Fejlesztési Tanácstól tervezésre, beléptetőrendszerre, biztonsági berendezésekre.
"A teljes összeg nem több, mint amennyiért egy kilométer autópálya épül. Azonban egy kilométer autópálya nem visz sehová, egy ilyen repülőtér viszont az egész világgal kapcsolatot biztosít a régió számára" - érzékelteti a befektetés jelentőségét Zóka István.

Az igazgató szerint másfél év alatt pótoltak évtizedes mulasztást: a szovjet csapatok távozása után ugyanis tizenöt éven keresztül csak romlott a jó állapotban hátrahagyott repülőtér állaga. A "jó gazda" tíz éven keresztül a magyar állam volt, az önkormányzatok három évvel ezelőtt kapták meg a területet.
Zóka szerint a szovjetek távozását követően néhány száz millió forint ráfordítással ki lehetett volna alakítani egy megfelelő színvonalú repteret, az évtizedes késlekedés - és a fosztogatássorozat - azonban milliárdos kárt okozott.
Magyarországon összesen nyolc egykori szovjet légibázis jutott ebek harmincadjára, az összes veszteség akár 100 milliárdos is lehet.