Vissza a tartalomjegyzékhez

Vagyim Arisztov, Szentpétervár
Iszlám nemzetté válhat Oroszország
Hagymakupolák helyett mecsetek

Egy adott ország népességmutatói olyanok, mint a láz átlaga egy kórházban: van, akinek magas, van, akinek nincs gondja. Így a születések száma is: az oroszok esetében valóban igen alacsony, míg az oroszországi muzulmán lakosság körében meglehetősen magas. Amint arról a Hetek előző számában írtunk, a Putyin elnök által indítványozott, gyermekek után adott állami pénztámogatás ilyen módon hozzájárul a muzulmánok még erőteljesebb számbeli gyarapodásához, sőt hosszú távon Oroszország iszlamizálódásához is.


Putyin és a főmufti: Iszlám  a nemzethalál  ellen?
Fotó: AP

Az oroszok már napjainkban is, noha többségben vannak, sok dologban alulmaradnak muzulmán, elsősorban kaukázusi polgártársaikkal szemben. Az előbbiek ugyanis - akár pravoszlávok, akár ateisták - meglehetősen széttagozódottak és passzívak társadalmi szempontból, míg az utóbbiak aktívak és jól szervezettek. Nincs szükségük számbeli fölényre ahhoz, hogy egy-egy orosz várost teljesen a befolyásuk alá vonjanak; ehhez hozzájárul persze a tisztviselők korruptsága is. Az első körben elég, ha csak egy kis csoport kaukázusi megveti a lábát egy helyen - majd nem telik bele sok idő, és már jönnek is a barátok, rokonok. A következő lépés az, hogy minimum a tartózkodási helyüket övező környék az ő ellenőrzésük alá kerül. Ők a tulajdonosai a legtöbb piacnak, és az árusok is a legnagyobb számban közülük kerülnek ki. Ezenkívül többnyire hozzájuk fűződik az alkohol- és drogkereskedelem, amely igen rossz hatással van az orosz férfilakosság várható élettartamára - ez ismét ahhoz vezethet, hogy Oroszország a maga ezeréves keresztény múltja ellenére iszlám állammá válhat.
Erre a veszélyre figyelmeztet a RIA hírügynökség egyik elemzője, a kijevi Andrej Dnyeprov "Mikor kezdődik el az oroszok tömeges kivándorlása Ukrajnába?" című cikkében. Az "orosz-iszlám" szókapcsolat elég gyorsan megszokottá vált a médiában, hála a volt miniszterelnöknek, jelenleg az ország fő atomipari tisztviselőjének, Szergej Kirijenkónak. A dolog először mindössze arról szólt, hogy neki és társainak volt egy projektje, amely azt a Szaúd-Arábiából és más gazdag muzulmán államokból áradó pénzfolyamot kívánta még jobban kiaknázni, melyet azok az oroszországi és FÁK-beli iszlám fejlesztésére szántak, elsősorban kiadványok terjesztése és képzési programok formájában. Hamarosan azonban etnikai oroszok szervezetei is buzgón csatlakoztak hozzájuk, akik az iszlámban látják Oroszország megmenekülését - természetesen elsősorban a "Nyugat rothasztó befolyásától".
Kirijenko szakemberei szerint az ország állapota már 2015-16-ra olyan mértékben megváltozik, hogy "lehetetlenné válik a muzulmán befolyás mértékének csökkentése". De elvileg akkor sem változtat a tényeken semmi, ha mindez csak 2020-ban következne be - jegyzi meg a kijevi elemző. Már csak mintegy tizenöt évet kell várni, és "Moszkva félig vagy több, mint félig muzulmán várossá lesz: azerbajdzsániak, dagesztániak, csecsenek, tatárok, baskírok fogják lakni nagy számban". "Isztambul is valamikor Konstantinápoly volt - jegyzi meg Dnyeprov. Majd hozzáteszi: - A világon még egyetlen államnak nem sikerült felvirágoznia úgy, hogy félig pravoszláv, félig pedig iszlám." Ez Oroszországnak sem fog sikerülni: kikerülhetetlen a konfliktus a két tábor képviselői között - először szociális, majd hatalmi szinten is. Akkor történik majd az - véli a cikkíró -, hogy az oroszok tömegesen Ukrajnába mint a legközelebbi szláv országba fognak menekülni.
Hozzáteszem, amennyiben ez megtörténne, az egy történelmi folyamat beteljesedése lenne, melynek kezdetén Ukrajna területéről az orosz lakosság nagy része elvándorolt a mai Oroszország területére, ahol viszont a tatárokba ütközött, és az Arany Horda adófizetőjévé vált. Idővel sikerült felülkerekednie, és magába olvasztania azt. Az Arany Horda hivatalos vallása az iszlám volt; miután az Orosz Birodalom részévé vált, pravoszláv befolyás alá került - ilyen módon az oroszok győzedelmeskedtek a mongolok és tatárok, valamint az iszlám felett. Most azonban fordulhat a helyzet - a történelemben semmi sem örök.
"Nyilvánvaló, hogy egy erős muzulmán nyomásra az oroszok jelentős része elfogadja majd az iszlámot, ugyanúgy, ahogy ez megtörtént a valaha pravoszláv Egyiptomban, Szíriában, Kis-Ázsiában, valamint a Balkán és a Kaukázus egyes régióiban - folytatja Dnyeprov. - A pravoszlávia sajnos sehol nem volt képes ellenállni az iszlámnak, ha az erőviszonyok nagyjából hasonlóak voltak. A Moszkvai Patriarchátus jelentőségét tekintve az ötödik helyen áll a világ többi pravoszláv központja - Konstantinápoly, Alexandria, Antiochia és Jeruzsálem - után, és nincs sok remény arra nézve, hogy nem fog kapitulálni az iszlám nyomásra." A kijevi elemző vélekedéseinek sajnos van némi alapja. Az utóbbi években a vallásukat kereső oroszok jelentős része nem a hagyományos pravoszláv, hanem az iszlám mellett dönt. A néhai pravoszláv pap, jelenleg orosz muzulmán Ali Vjacseszlav Poloszin szerint az ilyen emberek száma eléri a tízezret. Ezek többnyire Oroszország muzulmán nemzetiségű államaiban laknak. "Ez a folyamat nem mostanában kezdődött, hanem az iszlám megjelenésének kezdetekor, de csak mostanra lépett aktív szakaszba" - írja Azat Ahunov az "új muzulmánok" felbukkanásáról Oroszországban. Egyébként nem egyértelmű az ilyen "újsütetű" hittestvérek fogadtatása a tősgyökeres muzulmánok körében. Vannak, akik üdvözlik ezt a folyamatot, másoknak viszont nincs ínyére. Ez utóbbiak abban szimatolnak veszélyt, hogy a frissen betért oroszok sokkal buzgóbbak, és sokkal jobban ismerik a Koránt, mint a tatárok vagy a baskírok. Az interneten az egyik "új muzulmán" név nélkül így reagált arra, hogy Tatarsztán muftija, Guszman Iszhakov megtiltaná az oroszoknak, hogy felvegyék az iszlámot: "Jól tudják, hogy ha az oroszok muzulmánokká válnak, akkor lekörözik a tatárokat és a kaukázusiakat. Az én személyes tapasztalatom ugyanis azt mutatja, hogy az oroszok nagyságrendekkel nagyobb buzgóságot tanúsítanak, amikor muzulmánná válnak, és tudásban is messze előttük járnak. A maguk európai képzettsége mellett elsajátítva az iszlám tudományt, jócskán maguk mögött hagyják ezeket a sötét mullahokat."
De vajon mi lehet az oka az oroszok ilyen mértékű áttérésének most, még az iszlám teljes térnyerése előtt? Több is van: ez lehet egyszerűen a muzulmán környezet hatása, házasság, vagy prédikátoraiknak a pravoszláv papokhoz képest nagyobb aktivitása. Az egyik fő ok azonban egyértelműen az, hogy a hetven évig tartó kommunista időszak alatt az oroszok jelentős része elvesztette a pravoszláv tradícióhoz való kulturális-nemzeti kötődését, meg aztán a pravoszláv egyházat is nagyobb csapás érte, mint a muzulmánt. A társadalom és a család jelenlegi oroszországi válságának idején épp az iszlám mutat jó példát a nemzet megmentésére: a muzulmánok között nincs annyi alkohol- és drogfüggő, válás és elhagyott gyermek, mint a hagyományosan pravoszlávként számon tartott oroszok között. Ilyenformán az iszlám sokak szemében majdhogynem az egyetlen megoldás a nemzethalál ellen, amiről nem olyan régen beszélt Putyin elnök.
Tehát az iszlám térnyerésnek két tendenciája figyelhető meg Oroszországban: az etnikai muzulmán népesség erőteljes szaporulata, illetve az oroszok iszlám vallásra való áttérése. Érthető, hogy az első előbb vagy utóbb az ország kettészakadásához vezet. De vajon megőrizhető-e az ország egysége, és megállhat-e a népesség kihalásának folyamata, ha a másik tendencia győzedelmeskedik?