Bizonytalanná vált Bulgária és Románia menetrend szerinti csatlakozása az
Európai Unióhoz. A döntést elhalasztották októberre, miután Brüsszel szerint
alapvető
hiányosságok tapasztalhatók mindkét országban. Sürgős reformokra van szükség
például az emberi jogok
területén vagy a korrupció ellen. Ami biztos, hogy a tagjelölteknek 2007. január
1-jéig meg kell felelniük
a kívánalmaknak.

Barroso, Stanishev és Olli Rehn - elvileg menni fog a csatlakozás
Fotók: AP
A két ország fél évvel ezelőtt kapta meg a "házifeladat-listát". Bulgária
feladatai között szerepelt például az aktív fellépés a szervezett bűnözés ellen,
a zsarolások, a korrupció és a pénzmosás felszámolása. Románia helyzete
valamivel jobb, mint Bulgáriáé ezen a területen - habár még mindig rengeteg a
tennivaló, de legalább a hozzáállással nincs probléma. Romániában olyan
buzgalommal szállt szembe az új kormány a korrupcióval és a szervezett
bűnözéssel az elmúlt tizennyolc hónapban, hogy az még Brüsszelre is mély
benyomást gyakorolt.
Bukarest esetében a probléma inkább a megfelelő intézményrendszer hiánya az
uniós mezőgazdasági támogatások kifizetéséhez, illetve az, hogy nem kellően
szigorúak az állatorvosi követelmények. A legnagyobb gond azonban a pénzzel van,
pontosabban a pénzbeszedéssel: nem áttekinthető az általános forgalmi adó
beszedésének módja, ezért fél éven belül létre kellene hozni egy elektronikus
adóbeszedési rendszert, amelybe az EU is betekinthet.

Georgij Parvanov bolgár elnök
Mivel Bulgária és Románia a legkorruptabb európai országok közé tartoznak, és
sokkal szegényebbek is a jelenlegi huszonöt tagnál, a cél előtt a legutolsó
gátat lesz talán a legnehezebb átugraniuk: a csatlakozást mind a huszonöt
tagállam parlamentjének el kell fogadnia, amire Németország és Franciaország
egyelőre nem hajlandó.
Nyugat-európai kritikusok szerint a legfőbb probléma az, hogy az unió egyelőre a
2004-ben csatlakozott, főként exkommunista országokkal sem tudott teljesen
dűlőre jutni, és félő, hogy a további hasonló vagy még alacsonyabb szinten álló
tagjelöltek még inkább veszélybe sodorják a már így is nagyon gyenge lábakon
álló jóléti intézkedéseket.
Bulgáriával kapcsolatosan a szervezett bűnözés miatt elég nagyok az aggodalmak.
Klaus Jansen, az unió által küldött főnyomozó szerint Bulgáriában a bűnüldözés
olyan szinten korrumpálódott, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az európai
bűnüldöző szervek titkos információi akár a szervezett bűnözés kezébe is
kerülhetnek, ha Bulgária csatlakozik az EU-hoz. Hivatalnokok szerint a
maffiavezetők a törvény teljes oltalmát élvezik az országban. Ebben az is
közrejátszik, hogy itt vezet Afganisztánból az egyik fő drogszállító útvonal
Európa felé, és Bulgária tranzitországnak számít a prostituáltakat terjesztő
hálózatban is.
Mindennek ellenére a két tagjelölt ország vezetői bizakodnak. A bolgár elnök,
Georgij Parvanov szerint Románia és Bulgária csatlakozása megerősítené a
stabilitást a nyugat-balkáni térségben. A demokrácia "nagyon törékeny..., a
legerősebb védelmet és támogatást egy tiszta európai távlat nyújthatja a régió
számára" - mondta Parvanov, amikor Várnán tizenhárom, javarészt kelet-európai
ország vezetői tartottak egy nemhivatalos tanácskozást a bővítéssel
kapcsolatban. Parvanov burkoltan emlékeztette az uniót a csatlakozás előnyeire:
százmilliós piac várja a befektetőket a régió csatlakozása után.

Stipe Mesic
Stipe Mesic horvát elnök is (képünkön) kifejezte reményét, miszerint az EU-ba
végül egész Délkelet-Európa befér majd. Horvátország tavaly októberben kezdte
meg a csatlakozási tárgyalásokat. Lech Kaczynski lengyel elnök emlékeztette az
unió és a NATO vezetőit arra, hogy nem szabad olyan országokat elutasítani, mint
Ukrajna, Moldova vagy Grúzia, mivel az utóbbi kettő "az energiaérdekeltségeik"
közé tartozik.
Olli Rehn, az EU-bővítésért felelős biztos szerint a két országnak tartania
kellene az eredeti csatlakozási dátumot, mivel az eltolódások árthatnak a
reformoknak. Rehn szerint a csatlakozást nem tanácsos 2008 utánra halasztani.