"Orosz kereszt" - így nevezték el a népesség drámai csökkenésének folyamatát
az ország demográfusai és szociológusai, és ez szó szerint is értendő, ahogy
elnézzük a születési és halálozási grafikonok görbéit: éppen keresztezik
egymást. A Szovjetunió széthullása után fékezhetetlen dráma indult el:
a válások, abortuszok, alkoholfogyasztás, HIV-fertőzés és a gyermekek elleni
erőszak terén Oroszország a világelsők között van. Ennek következtében az ország
lakossága egy emberöltőn belül egyharmadával csökkenhet. Ezt a demográfiai
katasztrófát Vlagyimir Putyin most a magas olajárak miatti extraprofitból
szeretné elhárítani. A társadalom egészségügyi-morális állapotát figyelve
kérdés, hogy születik-e ettől több gyermek, és ha igen, mely régiókban.

Putyin elnök két héttel ezelőtti parlamenti beszédében szólt arról, hogy
serkenteni kell a gyermekvállalási kedvet. Ezért indítványozta, hogy az első
gyermek utáni havi járadék összegének 700-ról 1500 rubelre (12 ezer forintra)
való emelését, a másodikért pedig már 3000 járna (24 ezer forint). A második
gyermeket vállaló anyák ezenkívül még egy nagy összegű, 250 ezer rubeles (1,9
millió forintos) egyszeri segélyben is részesülnének.
Az elnök ajánlatát forradalminak nevezte az orosz sajtó. Sorra jelentek meg
a cikkek, melyek azt taglalták, hogy valószínűleg ez az egyetlen és a
legreálisabb megoldás arra, hogy megmentsék Oroszországot a kihalástól. Emellett
foglaltak állást a régiók vezetői, a parlamenti képviselők és a kormányközeli
"Egységes Oroszország" párt funkcionáriusai is. A kórushoz - akárcsak a szovjet
időkben - siettek csatlakozni a tisztviselők is, úgyhogy az egész már amolyan
PR-kampánnyá kezdett alakulni. De nem ez a lényeg.

A születésszám növelésének egy egész sor probléma és akadály állja útját,
melyeket a buzgó csinovnyikok vagy nem fognak fel, vagy bizonyos okokból nem
emlegetnek. Itt még nem is (csak) a hivatali lopásról és korrupcióról van szó,
melyeken már annyi, eredetileg jól induló kezdeményezés zátonyra futott.
Vegyük például a jövendőbeli anyák egészségi állapotát. A rossz táplálkozás,
dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, korai nemi élet és az emiatti fertőzések,
illetve abortuszok oda vezettek, hogy ma a 14 milliónyi tinédzserkorú lánynak
mindössze 10 százaléka egészséges. Márpedig a magzatok elhalálozásának oka 70
százalékban éppen az anya rossz egészségi állapotára vezethető vissza.
Oroszországban évente 15 ezer gyermek hal meg, mielőtt elérné az egyéves kort.
Az abortuszok tekintetében Oroszország sajnos világelső. A magzatvédők állítása
szerint évente több millió meg nem született életet oltanak ki állami
költségvetésből. Mivel az abortuszellenes propaganda nem elég erőteljes, ebben
a folyamatban nem várható jelentősebb változás.
A művi vetéléshez folyamodók egytizede egyébként 18 éves kor alatti nő, akiknek
később ez a fogamzásképességét is negatív módon befolyásolhatja.
Oroszországban egyre nagyobb mértékben nő a HIV-fertőzöttek száma is, főként
a fiatalok között. Pontos számot senki sem tud mondani, az egészségügyi
szakemberek azonban milliókat emlegetnek. Évről évre nagyobb a fertőzötten
született gyermekek száma is. A következő jelentős gond az alkoholizmus és a
drogfüggőség. Még ha a nők többségének sikerül is kikerülnie ezt a csapdát,
sajnos nagy az esélye annak, hogy gyermekének apja egy függőségben élő ember
lesz. Arról nem is beszélve, hogy talán éppen a deviáns életmódot folytatók
reagálnak a leglelkesebben a gyermekek után járó illetmények ötletére; a gond
csak az, hogy a pénz nagy része alkoholra és drogra megy el. Erre már ma is van
bőségesen példa Oroszországban: tíz- és tízezrekre tehető, sőt egyre nő az olyan
szülők száma, akik már elvesztették emberi méltóságukat, és teljesen sorsukra
hagyták gyermekeiket. Míg 2004-ben 64 ezer embert fosztottak meg szülői
jogaitól, addig 2005-ben már 70 ezret. Az országban ma mintegy 760 ezer szülői
gondoskodást nélkülöző gyermek él, és ebből csak 160 ezer árva. Egyébként aki
ilyen gyerekeknek a nevelését vállalja el mint nevelőszülő, szintén
segélyezésben részesülne az új projekt szerint: egészen pontosan 4500 rubelt (36
ezer forintot) kapnának havonta.
A főügyészség adatai szerint az utóbbi öt év alatt 1068 gyermeket a saját szülei
öltek meg. A szakemberek azt gyanítják, hogy az agyonvert vagy halálra
éheztetett gyermekáldozatok száma egy év alatt lehet ennyi.

Életkép egy orosz piacon
Fotó: S. L.
Drámaian kevés a férfi is - körülbelül 10 millióval több kellene belőlük
Oroszországban. A fiatalok között még jó az arány, azonban a nők elmondása
szerint nehéz manapság olyan társra lelniük, akivel szívesen összekötnék az
életüket. 10 házasság közül 8 válással végződik, a gyermekek egyharmada pedig
házasságon kívül születik.
A fenti sötét helyzet oka elsősorban a társadalom és a család morális-szellemi
válsága, nem pedig a jelenlegi, nem túl magas szülői támogatás. Így hát
a probléma megoldását is az előbbivel kellene kezdeni: fel kellene hogy
értékelődjön a család intézménye és az egészséges, normális életvitel. Egyébként
a lakosság létszámának drámai csökkenését elsősorban nem is a születések
alacsony, hanem inkább a halálozás rendkívül magas szintje idézi elő. Ennek
aránya helyenként megközelíti a háborús évek statisztikáit. Az Észtország
közelében, Oroszország európai határvidékén lévő Szlanci bányászvárosban például
évente négyszer többen halnak meg, mint ahányan születnek. A fő ok - a vodka és
a kilátástalanság. A bányák bezártak, más munkalehetőség pedig nincs az 50 ezres
városban. A fiatalok menekülnek, helyükre pedig lecsúszott szentpétervári
egzisztenciák jönnek, akik itt olcsóbb lakóhelyre cserélik ingatlanjukat,
a különbözetet pedig elisszák. A Szovjetunió széthullását követően az orosz
kormány feloldotta az alkoholkereskedelem állami monopóliumát, illetve az
alkoholárusításra vonatkozó minden idő- és térbeli megkötést. Jelcin idejében
már a minőséget sem ellenőrizték. Ennek eredményeképpen a nép szinte belefulladt
a vodkába, melynek jelentős hányada mellesleg hamisítvány - valóságos méreg -
volt.
Pontos számadatot ugyan senki sem tud mondani, azonban azzal mindenki egyetért,
hogy Oroszországban az utóbbi tizenöt évben a legtöbb halálesethez éppen az
alkoholizmus vezetett.
A részegeskedés visszaszorítására egyelőre nem történt semmi; a médiumok szerint
egy átlag orosz férfi évente 189 üveg vodkát fogyaszt el. Ezért aztán nem csoda,
hogy míg 1988-ban 1000 emberből mintegy 10, addig 2002-ben már 16 fő halt meg.
Az egyik ENSZ-tanulmány szerint Oroszország lakossága a 2002-ben számlált 145
millióról 2050-re az egyharmadával csökkenhet. Sőt, amennyiben ezt a folyamatot
nem állítják meg, a század végére Oroszországban 70 millióra apad a lakosok
száma.
A demográfiai mutatók zuhanórepülését jelenleg inkább a halálozási arány
csökkentésével lehetne megállítani. Ehhez pedig harcot kell indítani az
alkoholizmus és a "vodkabárók" ellen. Ugyanígy a drogokkal szemben is.
Ami pedig a születésszám növekedését illeti, azért biztosan serkentőleg hat majd
rá az állami pénzbeli támogatás; ez azonban leginkább a kaukázusi, tatár, baskír
és más muzulmán nemzetiségű orosz lakosok körében lesz érezhető, akik
hagyományosan gyermekszeretők, és nem élnek át olyan erkölcsi válságot, mint
a marxizmus-leninizmuson átesett, de új életfilozófiában még meg nem
kapaszkodott oroszok nagy többsége. Az orosz muzulmánok demográfiai mutatóit
egyáltalán nem fenyegeti az "orosz kereszt". Rájuk nem jellemző az
alkoholfüggőség, és gyermekeiket sem hagyják sorsukra. Arról pedig, hogy
mindennek milyen következményei várhatók a jövőben, majd legközelebb beszélünk.