Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Sztrádatrükkel búcsúzik a kormány

Ha az egészségügyben elmaradnak az érdemi változások vagy leáll az oktatási reform, a szabaddemokratákat nem érdekli többé a koalíció - egyes anonim SZDSZ-es informátorok szerint Kuncze Gábor így látja a liberálisok "minimumprogramjának" fontosságát. A pártelnök egyes híradások szerint azt is kijelentette: a magyar demokrácia van annyira érett, hogy adott esetben a kormány külső támogatással, kisebbségben kormányozzon.


Kuncze Gábor szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt: az oktatás és az agrárium területén gyakorlatilag egyetértés van a koalíciós tárgyalásokat folytató pártok között.
Az SZDSZ elnöke azonban arról is szót ejtett, hogy az egészségügy és a követendő gazdaságpolitika kérdéskörében nem teljes a harmónia a tárgyaló felek között.

Nos, az SZDSZ szénája a jelek szerint állhatna jobban is. Sajtóértesülések szerint a közeljövőben nem várható az egészségügyben a több biztosítós modell bevezetése. A hírek szerint a liberális párt azzal a feltétellel adhatja a következő Gyurcsány-kormány egészségügyi miniszterét, hogy egyelőre lemond a hazai egészségügy ilyen típusú megreformálásáról. A szabaddemokraták háza táján kacsának minősítették azt a híresztelést is, miszerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat a szocialisták zrt.-vé alakítanák.
A Magyar Bálint által előterjesztett négyéves programot - kisebb módosításokkal ugyan, de - most már mindkét párt magáénak vallja. Igaz, személyi kérdésekben kemény viták várhatóak. Egyes értesülések szerint Magyar Bálint kemény lobbizásba kezdett, hogy a tárcát megtarthassa. A szocialisták Hiller Istvánt látnák szívesen az oktatásügy élén, a miniszterelnök-jelöltek vitájában Gyurcsány Ferenc néhány hete még úgy nyilatkozott: itt az ideje, hogy nyolc év liberális vezetés után a baloldal is megmutassa, mire képes ennek a tárcának az élén.
Kuncze, aki a következő négy évben továbbra is pártja frakcióvezetőjeként fog tevékenykedni, optimista a jövőt illetően. Bár a hét elején a jobboldali sajtó még arról cikkezett: a liberális pártnál "elszakadhat a cérna", a pártelnök most úgy ítélte meg, hogy bár egyes területeken - így az önkormányzat terén is - további egyeztetésekre lehet szükség, a fő irányvonalat tekintve nincsenek viták. "A mi felfogásunk szerint május 28-áig kell odáig eljutni, hogy ezekben a kérdésekben is a szükséges döntések már megszülessenek" - mondta.
A még hivatalban levő kormány egy másik - sok szakértő szerint - reformra szoruló területen is fontos döntést hozott. Várhatóan fél éven belül tőzsdére viszik az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. 20-40 százalék közötti kisebbségi részvénycsomagját. Kóka János az új autópálya-finanszírozási modellről elmondta: az ÁAK a számítások szerint még az idén kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel mintegy 1,9 milliárd eurós forrást von be.
Így magántőke bevonásával épülhet meg többek között két híd, illetve az M3-as és az M7-es autópálya egyes szakaszai. Az ÁAK-nak a tranzakciók után joga lesz a szükséges közbeszerzések kiírására, az utak megtervezésére, finanszírozására, üzemeltetésére és hasznosítására. A szerződés hetvenöt éves élettartamát Felsmann Balázs, a GKM vagyongazdálkodási főosztályának vezetője azzal indokolta, hogy annak célszerű meghaladnia a gyorsforgalmi utak ötvenéves várható élettartamát, hogy az állammal szerződő félnek az alatt egy teljes körű felújítást is el kelljen végeznie. Így a teljes üzemeltetési kockázatot a társaság viseli - tette még hozzá.
A kormány reményei szerint ez a megoldás az Európai Uniónak is megfelel. A "sztrádatrükk" néven elhíresült korábbi elképzelést Brüsszel fenntartásokkal kezelte. Ezen terv szerint kötvénykibocsátással magánpénzből, de állami garanciavállalással finanszírozták volna a cég működését.
A szakértők szerint meglehetősen "átlátszó" trükk segítségével a kormány azt szerette volna elérni, hogy az ÁAK-t az európai statisztikai rendszer büdzsén kívülinek tekintse, így az oda vándorló adóforintok nem növelték volna a költségvetés hiányát.