Vissza a tartalomjegyzékhez


Üzenet a palackban

A WSJ (Wall Street Journal) -GfK Hungária Piackutató Intézet tavaly ősszel végzett kutatást 17 európai ország, az USA, Oroszország és Törökország vízfogyasztására vonatkozóan. Az eredmények azt mutatták, hogy Európában az olaszok 92, a románok 80 százaléka a "legszomjasabb", őket követjük a magunk 78 százalékos értékével, ezzel szemben a finnek inkább a tejre, az oroszok pedig a teára esküsznek.

Bár a csapvíz többnyire jó minőségű az ország szinte egész területén, mégis évről évre dinamikusan nő az ásványvizek forgalma Magyarországon. 1979-ben az évi átlagos ásványvízfogyasztás 2,4 liter/fő, 2003-ban 60 liter/fő volt, az idei évre 80 liter/fő éves fogyasztásra számítanak az elemzők. Érdekes módon a budapestiek isznak több ásványvizet, ahol egyébként is jó minőségű a vezetékes víz, a vidékkel szemben, ahol magas lehet a víz nitrát- és arzéntartalma.
A tinédzserek és huszonévesek több, mint 75 százaléka kedveli a cukrozott üdítőitalokat, ám az életkor emelkedésével és az egészségcentrikus életmód elterjedésével az ásványvízfogyasztás emelkedő tendenciát mutat. A gyümölcslé, a szénsavas üdítő, valamint az ásványvíz a magasabb jövedelműek itala, míg az alacsonyabb bevétellel rendelkezők az olcsóbban elkészíthető szörp, szódavíz kombinációval oltják inkább szomjukat. A magyar lakosság 40 százaléka iszik napi rendszerességgel ásványvizet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők leginkább ásványvizet fogyasztanak, szemben az alapfokú iskolázottságú szódavízkedvelőkkel.
Az ásványvízfogyasztás emelkedésének oka - Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség elnöke szerint -, hogy az emberek az elmúlt tíz évben megértették, nem mindegy, milyen folyadékot visznek be a szervezetükbe. Ezenfelül egyre többen engedhetik meg maguknak anyagilag is, hogy ásványvizet fogyasszanak.
A nyugati országokkal ellentétben a magyarok 75 százalékban a szénsavas ásványvizet kedvelik. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főtitkára úgy véli, élettanilag semmi jelentősége nincs annak, hogy szénsavas vagy -mentes vizet iszunk, ízléstől függ, ki melyiket kedveli. Gyomorsavproblémákra a csendes változat az ajánlott.
Az ásványvíz és forrásvíz közti alapvető különbség keletkezésükben rejlik: míg az ásványvizek lassan szivárognak át a talaj felszín alatti rétegein, addig a forrásvizek vagy hegyi vizek felszínre törésük előtt csak néhány napot töltenek a hegységek gyomrában. A forrásvíz ideális ivóvíznek tekinthető, ugyanis a talajréteg megszűri a feltörő vizet, azonkívül összes oldott ásványi anyag tartalma kevesebb, mint 500mg/l. Az ásványi anyagokkal teli víz túl nagy mennyiségben történő fogyasztása egészségkárosító is lehet, ugyanis lerakódásokhoz, vesekőképződéshez, szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. A forrásvízpártiak úgy vélik, a táplálkozással minden szükséges ásványi anyag és nyomelem bejut a szervezetünkbe, ezért ajánlott a nem túl magas ásványianyag-tartalmú forrásvizek rendszeres, tudatos fogyasztása. Sőt azoknak, akiknek naponta legalább 4-5 liter vizet meg kell inniuk, csak az ásványi anyagban szegény forrásvizek rendszeres fogyasztását javasolják. Magyarországon jelenleg a legdinamikusabban fejlődő, forrásvizeket forgalmazó cég a Pearl Natural, amely környezetbarát palackban kínál kiváló minőségű, egészséges alpesi forrásvizet. ( weboldal) (X)