Vissza a tartalomjegyzékhez


Barométer

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizikavizsgán. A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!" Az egyik hallgató válasza:

"Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával." Ez az eredeti magyarázat azonban meglehetősen feldühítette a vizsgáztatót, az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. Behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, majd megjegyezte, annyiféle magyarázatot ismer, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett: "Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a H = 0,5 g x t2 képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
Abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. Amennyiben a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, megmérhetjük, hányszor magasabb a barométer hosszánál, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt. De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomáskülönbség egy láb magasságnak felel meg. Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: >>Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert.<<" A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohrnak hívták - fizikai Nobel-díjas dán fizikus.