Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
Úton a háború felé

George W. Bush nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok akár nukleáris fegyvereket is bevessen Irán megfékezésére. Elemzők szerint egy Irán elleni támadás azonban drámai következményekkel járhat világszerte. A teheráni fenyegetések szerint több tízezer öngyilkos merénylő áll készenlétben, hogy amerikai, izraeli és brit érdekeltségek ellen hajtson végre "mártírakciót". Egy konfliktus esetén az olajárak akár meg is duplázódhatnak, ami számos országban - köztük Magyarországon is - gazdasági összeomlást idézhetne elő.


Katonai parádé Teheránban Fotók: AP

Joe Lieberman amerikai szenátor (képünkön), aki a héten a pészachi ünnepek alkalmából érkezett Izraelbe, kijelentette, hogy az Egyesült Államok tanult Oszama bin Laden és Adolf Hitler eseteiből. A szenátor úgy véli, hogy Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöknek az Egyesült Államokra, illetve Izraelre vonatkozó kijelentéseit nagyon komolyan kell venni. Lieberman szerint az Egyesült Államok valószínűleg képtelen az iráni nukleáris program teljes megsemmisítésére, de utolsó lehetőségként megkísérelheti "a program egyes elemeinek a kiiktatását", mellyel lelassíthatná Irán atomfegyverkezését.

A volt demokrata elnökjelölt a Jerusalem Postnak elmondta, hogy a kongresszus nem fűz nagy reményeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának gazdasági, illetve diplomáciai lépéseihez. Kudarcuk esetén az ENSZ keretein kívül próbálnának meg létrehozni egy gazdasági koalíciót azokkal az országokkal, amelyek hajlandók komoly szankciókat bevezetni Irán megfékezésére. Ha ez sem hozna eredményt, akkor csak két lehetőség maradna: az egyik az iráni reformista és ellenzéki mozgalmak támogatásának megerősítése, a másik pedig a katonai beavatkozás lenne. Lieberman szerint a katonai lépés az utolsó, de reális lehetőség.
A szenátor - más amerikai politikusokhoz és elemzőkhöz hasonlóan - úgy véli, hogy a katonai akció során nem egy nagyszabású szárazföldi hadműveletre kerülne sor, hanem inkább az atomprogram egyes elemeire mérnének csapást, leginkább a levegőből, melyet a szárazföldről fedeznének. Lieberman úgy gondolja, hogy egyedül egy olyan jellegű katonai bevetés lenne elfogadható és igazolható, amelynek a célja a folyamatok lelassítása. A szenátor elmondta, hogy nem tud konkrét háborús tervekről, és nem gondolná, hogy bárki az Irán elleni katonai akcióra vágyna, de az amerikai kormány komolyan foglalkozik a lehetséges lépésekkel. Mint arról korábban beszámoltunk, április elején a brit védelmi minisztériumban magas szintű egyeztetést tartottak az Irán elleni támadási tervekről, egy amerikai újságíró, Seymour Hersh pedig a Pentagonra hivatkozva arról írt, hogy az atomlétesítmények ellen korlátozott hatóerejű, úgynevezett bunkerromboló nukleáris bombákat is bevetnének. A Reuters tudósítása szerint ennek lehetőségét április 18-án egy washingtoni sajtótájékoztatón George W. Bush amerikai elnök sem zárta ki.
Egyes elemzők szerint azonban egy Iránt ért támadás esetén öngyilkos merényletek sorozata indulna világszerte amerikai és izraeli képviseletek ellen, támadások érnék az Irakban állomásozó amerikai erőket, valamint az olajárak az égig szöknének. A legvalószínűbb célpontoknak a térségben található amerikai érdekeltségeket tartják, de Meir Javendanfar iráni-izraeli elemző szerint az Európában található amerikai érdekeltségek is veszélybe kerülnének. Támadási felületek lennének a Perzsa-öbölben található szállító hajók és olajtartályok, ami igen megnehezítené az olaj szállítását. A világ kőolaj-felhasználásának 25 százaléka a Perzsa-öblön és a Hormuz-szoroson halad keresztül. Javendanfar úgy véli, hogy ha Irán elsüllyeszt egy hajót a szorosban, akkor öt napba telne, hogy helyre álljon a rend, feltéve, hogy Irán nem lövi folyamatosan a hajókat. Ez azonban az olajárak jelentős emelkedésével járna. Már a támadási hírek hatására 70 dollár fölé emelkedett az olaj hordónkénti ára, de egy tényleges konfliktus nyomán szakértők 100-150 dolláros szintet is elképzelhetőnek tartanak.
A brit The Sunday Times úgy értesült, hogy 40 ezer öngyilkos merénylő áll készenlétben egy esetleges támadás esetén. A londoni lap szerint Hasszán Abbászi, az Iráni Forradalmi Gárda egyik vezetője beszédében kijelentette, hogy huszonkilenc nyugati célpontot azonosítottak, és készen állnak, hogy amerikai és angol "érzékeny pontokat" támadjanak meg.
Javendanfar nem biztos a számadatok hitelességében, ám abban igen, hogy a szándék megvan, és leszögezte, hogy Izrael mindenképp célponttá válhat, akár részt vesz a katonai hadműveletekben, akár nem. (Amikor Mahmúd Ahmadinezsád tavaly novemberben a "Cionizmus nélküli világ" elnevezésű teheráni egyetemi konferencián Izrael eltörléséről beszélt, egyetlen nap alatt háromszáz önkéntes jelentkezett "mártírakcióra" a forradalmi gárdistáknál. Teheráni tudósítások szerint Irán a libanoni, palesztin és szíriai terrorszervezetek anyagi támogatása mellett az utóbbi években 45 ezer önkéntest képzett ki öngyilkos merényletek elkövetésére. ( Hetek, 2005. november 4.)
Izrael hivatalosan továbbra is a diplomáciai erőfeszítéseket támogatja, de légiereje felkészült egy lehetséges támadásra az iráni atomlétesítmények ellen. A március végi választásokon nagy meglepetésre negyedik helyen végzett jobboldali párt, a Hazánk Izrael (Israel Beiteinu) elnöke szerint Izrael nem bízhatja sem Európára, sem az Egyesült Államokra a nemzet biztonságát. Avigdor Lieberman szerint Izraelnek képesnek kell lennie arra, hogy ha szükséges, akár másoktól függetlenül is harcoljon a létezéséért.
Az iráni kérdés a jövő héten kerül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, konszenzus azonban Oroszország és Kína ellenállása miatt aligha várható.