Vissza a tartalomjegyzékhez

Major Nóra
Korrupció és választás

Silvio Berlusconi jobboldali olasz kormányfő ismét bíróság előtt áll múltbeli korrupciós ügyei miatt. Ezzel egy időben Romano Prodi bejelentette ellenzéki pártja 2006-os választási győzelmét.


Silvio Berlusconi. Minden le van papírozva? Fotó: Reuters

Berlusconi "félrelépései" 1985-ben kezdődtek. Abban az évben hunyt szemet a római bíróság egy addig állami kézben lévő élelmiszerholding privatizációja felett. Rossz nyelvek szerint azonban a döntést, melynek révén az akkor vállalkozó Berlusconi kifejezetten jól járt, 200 millió líra csúszópénz olajozta. Ezért kellett 2001-ben Berlusconinak bíróság elé állnia. A kormányfőt egykori vetélytársa, Di Benedetti "mártotta be", aki szerint Berlusconi ezzel a privatizációval alapozta meg mai tévés birodalmát.


Carlo Di Benedetti. Levelét megírta Fotó: Reuters

Mivel az olasz bíróság akkoriban vesztegetés miatt tizenegy év börtönbüntetésre ítélte az egyik szenátort, némi habozás után Berlusconi így védekezett: ez egy "fegyver és indok nélküli gyilkossági per, nincsenek bizonyítékok, a vádak hamisak, évek óta hazugságáradat saraz be". Majd hozzátette: Di Benedetti a kereszténydemokratákat fizette kenőpénzzel, hogy azok minél kedvezőbb áron szabaduljanak meg bizonyos állami befektetéseiktől. Berlusconi név szerint utalt Romano Prodi közreműködésére is, aki akkortájt egy nagy állami vállalat, az IRI vagyona felett diszponált, amit aztán "bűnösen alacsony" áron eladott a Di Benedetti befektető csoportnak. Prodi sem tért ki a válaszadás elől: alaptalannak tartotta a vádat, hiszen "az ár-érték arány mintegy húsz év távlatából érdemlegesen már nem vizsgálható". Az ügy megfeneklett.

Második felvonás

2005 végén ismét vizsgálat indult a kormányfő ellen. Berlusconit azzal gyanúsították, hogy közel 600 ezer dollárt fizettetett ki "ajándék" címén egy brit ügyvédnek, David Millsnek azért, hogy hamis tanúzást vállaljon két ellene szóló perben. A kétes eredetű pénz még 2004-ben szúrt szemet a brit adóhatóságnak. Mills akkor még valahogy kimagyarázta a dolgot, és befizette az összeg után járó adót is, időközben viszont az olasz vizsgálóbírók figyelme is ráterelődött a Mills-Berlusconi párosra, és immár gyanúsítottként kutattak utánuk. Kiderült, hogy az időközben médiamágnássá lett miniszterelnök Mediaset nevű vállalkozása az elmúlt évtizedekben más cégek közbeiktatásával tévé- és filmjogokat vásárolt irreálisan magas áron. A valós és a papíron szereplő ár közötti összeget külföldi számlákon helyezték el, ami - a vizsgálóbírók feltevése szerint - illegális pénzek eltüntetésére, illetve tisztára mosására szolgált. A manőverek egyik kiagyalója és végrehajtója Mills volt, aki aztán a jogvásárlás törvénytelenségei miatt indított perekben - Berlusconi védelmében - "tanúként" tűnt fel. (A már említett két per egyikében Berlusconi adóellenőröket vesztegetett meg, hogy kedvező jelentést készítsenek "hozzá közel álló" cégekről. A másik esetben pedig egy fedőcégen keresztül finanszírozta az egykori Olasz Szocialista Pártot. Annak idején mindkét esetben elítélték, majd felmentették őt.)
Végül 2006. március 10-én, egy "fekete pénteken" a milánói ügyészség vádat emelt ellenük. Bár az eljárás azóta is tart, az ügy egyéb "pikantériái" között említendő, hogy Mills felesége nem más, mint Tony Blair politikai jobbkeze, Tessa Jowell kulturális miniszter. Habár a hölgy váltig állította, hogy ismeretlen volt előtte a hirtelen jött gazdagság eredete, miután az ügy Nagy-Britanniában is belpolitikai vihart kavart, Jowell külön- költözött a férjétől.