Arcot ad a városnak

– Az Év Főépítésze-oklevél indoklásában az olvasható: "főépítészi pályájának eredményeiért, emberi magatartásáért, elkötelezettségéért, kitartásáért és a szakmai közéletben vállalt aktív szerepléséért..." 

Szubotics Mariann

– A díjat minden évben két ember kaphatja meg: az egyik egy életműdíj, a másikat pedig az éves munka alapján ítélik meg, ami az én esetemben huszonöt éves munka eredményét jelenti. Az indoklás szerint az eddigi pályafutásom során következetesen képviselt nívós szakmaiság – akkor is, ha ez ütközött a politikai érdekekkel – és kitartás játszott szerepet a döntésben. 
– Egy önkormányzati főépítész miként tudja befolyásolni a települése képét?
– Bár sokan vitatják, de egy hatóságnak sincs jogosítványa arra, hogy megítélje: egy ház szép-e vagy sem, az építészeti minőséget ugyanis nem lehet jogszabályszerűen leírni. A főépítész és a tervtanács dolga: meghatározni, hogy a település építészeti arculata hogyan alakuljon, és milyen legyen a rendezési terve. A főépítész az önkormányzat szakértője és tanácsadója, s az önkormányzat vagy figyelembe veszi a javaslatát, vagy nem – az eredmény többnyire szemmel látható. 
– Egy település tervezésénél milyen szempontokat kell figyelembe venni?
– Egy "település" nem a házak összességét jelenti csupán, hanem ennél sokkal többet: van közlekedése, vannak közművei, különféle felépítményei, középületei, terei. A műszaki lehetőségek, adottságok, eléggé meghatározottak. A környezetvédelem, tájképvédelem, műemlékvédelem, esztétikum mind-mind szerepet játszanak a tervezésnél, egyszóval az összhangot kell nézni. A települések általában több száz évesek, és a kialakult történeti, építészeti hagyományokat is figyelembe kell venni, tehát úgy illik terelgetni az egyéni érdekeket, hogy a közérdek legyen az elsődleges.
– Kaposvár sikeres főépítésze volt tizenkilenc évig, aztán egyszer csak felállt, és azóta Marcaliban folytatja munkáját...
– Nem volt könnyű döntés, tizenkilenc év hosszú idő, kevés főépítész tud egy helyen ennyi időt "kibírni". A napi politika a napi túlélést, a pénzszerzést jelenti legtöbb esetben, a főépítész viszont hosszú távon kell, hogy gondolkozzon, a következő generációnak, a jövőnek tartozik felelősséggel. De amíg megvan az együttműködés, addig jó dolgokat lehet létrehozni. 
– Azért állt fel tehát, mert a politika túlontúl a szakmaiság rovására megy?
– Nem a politika befolyásolja a szakmát alapvetően, hanem a politikusok, és legfőképp a személyi kapcsolatok. Ez persze mindenhol a világon így van, de különböző hatásfokkal. 
– A rendszerváltás óta rosszabb vagy jobb a helyzet? 
– Én csak Kaposvárról tudok beszélni. A rendszerváltás előtt is voltak szép eredmények, például a belváros rekonstrukciója, a sétálóutca kialakítása. De úgy nem működik semmi, ahogy azt manapság gondolják, hogy csak vállalkozói pénzből épüljön a városközpont. Ehhez az önkormányzatnak is hozzá kell járulnia. A rendszerváltás óta az egyéni, önös érdekek sokkal erőteljesebben jelennek meg, sokat számít, hogy kinek van több pénze, befolyása. 
– Van példaképe?
– Igen, Bereczk Sándor, aki negyvenhárom évig volt a város főmérnöke, és akire minden kaposvári joggal büszke lehet. Munkásságuknak köszönhetően alakult ki Kaposvár mai történeti városközpontja. 
– Az egy négyzetkilométerre eső bevásárlóközpont tekintetében hazánk élen jár Európában. Milyenek a perspektívák Ön szerint?
– Ez biztos be fog állni egy szint után, illetve visszarendeződik. Hamar telítetté válik a piac, ráadásul ezeket a bevásárlóközpontokat huszonöt-harminc éves távlatokra építik, ennyi megtérülési idővel számolnak, nagy valószínűséggel utána le is fogják ezeket bontani. Hosszú távon a maradandó értékek lesznek dominánsak.