Vissza a tartalomjegyzékhez

Márer György, New York
Újabb atomfenyegetés Ázsiában

Bush elnök és legközelebbi tanácsadói a közelmúltban arra utaló hírszerzési jelentéseket kaptak, hogy Észak-Korea előkészületeket tesz első atomfegyverének kísérleti robbantására. Amerikai hírszerzési illetékesek véleménye azonban megoszlik az észak-koreai lépések jelentőségéről - hasonlóképpen nem voltak egy véleményen annak idején az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek bizonyítékairól sem. 

Egy magas beosztású hírszerzési vezető múlt szombaton kifejtette: ha esetleg tesznek is valamit az észak-koreaiak, az még nem jelenti azt, hogy atomkísérletet fognak végrehajtani. A phenjani kormány tisztában van vele, hogy az Egyesült Államok felfedezi az ilyen előkészületeket, ezek tehát valószínűleg megfélemlítési vagy egyezkedési taktikára irányuló lépések Észak-Korea részéről. Az amerikai vezetők közül sokan úgy gondolták, ha megtörténik a kísérlet, annak célja az elnökválasztás befolyásolása. Egy magas rangú katonai vezető szerint az indítóok ugyan lehet egy „választási meglepetés előidézése”, de vajon mit érnének el vele? Az Irakkal történő összehasonlítás sem teljesen helytálló, mivel az ellenőrök látták, sőt fel is mérték a nyersanyagot, amelyet Észak-Korea alkalmassá tudott volna tenni bombakészítésre. Kérdés, hogy megtette-e ezt a húsz hónap alatt, amióta kiutasította az ENSZ-ellenőröket. Amíg Irak tagadta, hogy fegyverei lennének, addig Phenjan dicsekedett velük - mégpedig túl hangosan, ami talán arra is utalhat, hogy esetleg kevesebbjük van, mint állítják.
Ázsiai vezetők rámutattak: Dél-Koreában és Japánban felmerült, hogy Kim Dzsong Il talán véghez kíván vinni egy atomkísérletet, vagy nukleáris üzemanyag elvonását egy reaktorból, így akarván engedetlenséget tanúsítani a választás előtt. Amennyiben Észak-Korea sikeres fegyverkísérletet hajtana végre, a nyolcadik ország lenne, amely nukleáris képességekkel rendelkezik. Ez a lépés 14 év törekvéseinek sikertelenségét jelentené, amelyek Phenjan nukleáris programjának megállítására irányultak. Ázsiai vezetők a Bush-kormánnyal egyetértve attól tartanak, hogy egy ilyen esemény megváltoztatná egész Ázsia atompolitikáját, és arra késztethetné Dél-Koreát, illetve Japánt, hogy nukleáris elrettentő erőt hozzon létre, függetlenül az Egyesült Államoktól. 
John Kerry demokrata párti elnökjelölt azzal vádolta a Bush-kormányt, hogy megengedi egy „nukleáris lázálom” kifejlődését, mivel már beiktatása óta késlekedik az intézkedéssel Észak-Korea ügyében. Egy interjú során elmondta: Bush elnököt olyannyira lefoglalták az iraki előkészületek, hogy az észak-koreai válság eljuthatott arra a pontra, amikor attól kell tartani, hogy az ország esetleg plutóniumbomba-kísérletre készül.
Mind Powell külügyminiszter, mind Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó védelmébe vette a kormány észak-koreai politikáját, kifejtve, hogy most sokkal nagyobb a lehetőségük egy phenjani atomkísérlet megállítására, mivel az Egyesült Államok bevonta a tárgyalásokba Kínát, Oroszországot, Japánt és Dél-Koreát, és már nem egyedül áll szemben Észak-Koreával. Powell leszögezte: „Észak-Korea már nem csak az Egyesült Államokkal áll szemben, hanem valamennyi szomszédjával, amelyeknek nem áll érdekében, hogy Phenjannak atomfegyvere legyen.” Bush elnök gyakran tesz olyan kijelentéseket, hogy meg akarja állítani Észak-Korea és Irán atomprogramjait, jóllehet még ki kell alakítania egy működőképes tervet ennek végrehajtására. Februárban felhívást tett olyan nukleáris üzemanyagok előállításának szigorúbb ellenőrzésére, amelyeket számos ország használ bombagyártáshoz alkalmas alkotóelemek készítéséhez. Amikor John Kerryt megkérdezték, miként intézkedne az észak-koreai atomkísérlet fenyegetésének kérdésében, ha ő ülne a Fehér Házban, nem bocsátkozott részletekbe, csupán annyit mondott, hogy a kérdést bizonyára az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kellene vinni. Az amerikai hírszerző szervek továbbra is éberen figyelik az atomkísérletekre utaló megmozdulásokat.