Vissza a tartalomjegyzékhez

Makki Marie-Rose
Ittasság és száguldozás

A magyaroknak lezserebb az italozási kultúrájuk, mint mondjuk az alacsony balesetszámú, közúti vonatkozásban zéró toleranciás skandinávoknak, és a nyugat-európaiaknál elnézőbbek vagyunk a volán mögötti vagánykodást illetően is. Többek között ezek a tényezők is meghúzódnak az újból növekvő baleseti statisztikáink mögött.


A húsvétkor kirótt bírságok 26 millióval gazdagították az államkasszát Fotó: MTI

Az év eleje óta a közúti balesetek (mind a halálos kimenetelű, mind a könnyebb és súlyosabb személyi sérüléssel járó incidensek) száma megnövekedett az előző év hasonló időszakához képest. A megsokasodott balesetek hátterében a gyakoribbá váló ittas vezetés és a megengedettnél nagyobb sebesség mutatható ki fő okként - tájékoztatta lapunkat Pausz Ferenc rendőr alezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője. - Ezért volt indokolt a húsvét hosszú hétvégéjén, az alkoholizálás kitüntetett időszakában a fokozott közúti ellenőrzés. Ausztriában tizenhatan haltak meg húsvétkor az utakon. Hazánkban a rendőri akciónak és az azt megelőző hírverésnek köszönhetően dicséretes eredmény született: húsvét hétfőn egyetlen halálos baleset sem történt az utakon. Ugyanakkor a 37 ezer ellenőrzés során 26 millió forint értékben szabtak ki helyszíni bírságot, és átlagosan minden századik vezető ittas volt. 
1990 és 2000 között fokozatosan javult nálunk a közlekedésbiztonság, de 2001-től máig tartó visszaesés következett be. A tavalyi év mutatói szebbek voltak ugyan, de idén mind a halálos, mind a különféle sérüléses balesetek száma újból növekedésnek indult.
A fokozott ellenőrzéseknek kétségtelenül fontos szerepük lehet a balesetszám alakulásában, de akár pozitív a mérleg, akár negatív, az nem írható egyedül a rendőrség számlájára - figyelmeztet Pausz alezredes. - A figyelemfelkeltő kampányok mellett az utak állapota, 
a forgalomszervezés minősége, a járművezető képességei vagy a jármű műszaki állapota - ezek és számos egyéb tényező együtt eredményezik a közlekedésbiztonságot. Évi 19 és 20 ezer közé tehető a hazai balesetek száma, az elsődleges okoknak számító szabálysértések kapcsán kiemelendőek a gépjárművezető-képzés, -vizsgáztatás, -felkészítés máig meglévő komoly hiányosságai is. Jóllehet a hazai személygépkocsik átlagéletkora nyolc év körül mozog, a járművek műszaki hibáira visszavezethető balesetek száma évek óta nem haladja meg a 3-4 százalékot. Ez másik oldalról azt is jelenti, hogy bár az egyes baleseteket előidéző okok között gyakran szerepelnek műszaki hiányosságok is, nem azok a balesetek első számú okozói.
Jó példa lehet Franciaország, ahol sikerült tartósan leszorítani a közúti balesetek számát. Ezt első-sorban a rendkívül szigorú közlekedésbiztonsági szabályozással, a hihetetlenül magas bírságokkal és a gomba módra szaporodó útmenti sebességmérőkkel sikerült elérni.