Vissza a tartalomjegyzékhez

Földvári Katalin
Gyújtogatók nyara

A medvék jeget nyalogatnak a madridi állatkertben, a gyerekek Európa-szerte fagylaltot követelnek ebéd helyett, a lepkék egy helyett háromszor szaporodnak, Németországból a kakukkok korábban vándorolnak el, erdők lángolnak és idős emberek kerülnek kórházba. A nyár heves, és a kasza is egyenes: az idei hőség újfajta terrorizmus képét is elénk vetíti: olajat önteni a tűzre. A lángoló európai hegyoldalakon ugyanis többnyire emberi kéz nyomán gyulladt tűz, hol bosszúból, hol bomlott elmék szórakoztatására - az eredmény tucatnyi halott, fedél nélkül maradt emberek és többmilliárdos kár. Talán csak a fridzsider- és légkondicionáló-gyártók tudtak hasznot húzni az idei hosszú, forró nyárból.


Egy francia tűzoltó néz farkasszemet a lángokkal. Ég a Cote d’Azur Fotó: Reuters

Az erdőtüzeknek három fajtája létezik: a felszíni tűz a leggyakoribb, amely az erdő aljnövényzetét égeti fel, lassan kúszik előre, és általában nem terjed magasabbra. A talajtüzet rendszerint villámlás okozza, és az erdő alsóbb rétegeit égeti fel. A lombtüzet a szél továbbítja, és gyorsan terjed egyik fáról a másikra. Az erdőtüzeket rendszerint vastag füstfelhő jelzi, ami kilométereken keresztül beteríti a környéket. Éppen ilyennel találkoztak azok, akik a hegyi autópályákon tartottak idén nyáron az olasz és a francia Riviéra felé, de szinte minden európai nyaralóhelyen jutott hasonló élmény a cseppet sem ezért érkező nyaralóknak. A tűzoltók szinte egész nyáron dolgoztak, de több országban bevetették a katonaságot is. Portugáliában például visszarendelték a békefenntartókat Boszniából és Kelet-Timorból a kiterjedt erdőtüzek oltásához.

Akármilyen meglepőnek tűnik, az erdőtüzeknek lehet haszna is, amennyiben a természet gondoskodik a kiváltó okról a természet igényeinek megfelelő gyakorisággal. A savas hamut ugyanis az eső belemossa a folyókba, ahol ásványi anyagok válnak ki belőle, ami táplálék-kiegészítőként szolgál a halak számára. A termékennyé vált földben pedig új magok és gumók kezdenek el tenyészni, sőt egyes fafajtáknak időről-időre egyenesen szüksége van hőre a fejlődéshez. A jelenleg pusztító erdőtüzek ezzel szemben nem a természet „igényét” veszik figyelembe, sokkal inkább különböző indíttatású emberek piromán hajlamára utalnak. Amerikában, ahol több nagy kiterjedésű nemzeti parkot fenyeget évről évre a tűz, a National Park Service felmérést készített a kiváltó okokról. A felmérés szerint az emberi gyújtogatás kétszer olyan gyakran okoz tüzet, mint a villámcsapás, és tízszer gyakrabban, mint a tábortűz vagy a figyelmetlen dohányosok. Mi több, a US Federal Emergency Agency azt állapította meg, hogy ötből négy tüzet emberek gyújtanak.


A házukat siratják

2003 nyara ilyen emberek évadja volt. Az elmúlt hetekben több olyan személyt tartóztattak le európai országokban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szándékosan gyújtogattak. Közülük nem egyet tetten is értek, mint például azt a francia önkéntes tűzoltójelöltet, aki abbéli bánatában gyújtotta fel az erdőt Franciaország déli részén, hogy nem vették fel önkéntes tűzoltónak. Stephane Jousse beismerte, hogy hét helyen gyújtotta fel az erdőt, igen nagy szakértelemről téve tanúbizonyságot. Két olasz diákot szintén rajtakaptak a francia Riviérán gyújtogatás közben. Olaszországban, Toscanában egy tizenhat éves fiú nyúlt a gyufa után a szüleivel való vitát követően. Portugáliában, ahol különösen nagy kárt okoztak a tüzek, ötvennyolc személyt tartóztattak le gyújtogatás gyanújával, köztük egy hetvenhat éves személyt is, ami azt igazolja, hogy nem csak a fiatalos hév okozhat kárt. Az olasz Polgári Védelem vezetője, Guido Bertolaso keserűen fakadt ki a sajtó előtt: „Ez a nagy hőség csak felbátorítja ezeket a bűnöző piromániásokat.” Olaszországban egyenesen a maffiára gyanakodnak; fennáll a gyanú, hogy néhányan megrendelésre okoztak erdőtüzet, hogy az így szabaddá vált területeket megszerezhessék üzleti céljaik számára. Igaz, „üzleti céljai” nem csak a maffiának lehetnek, ahogy ezt a hatóságok is megerősítették. Bizonyos üzletágakban érdekelt cégek, illetve magánszemélyek esetleg erdőtüzek révén próbálnak előnyhöz, például építési vagy gazdálkodásra alkalmas területhez jutni.


Egy helikopter küzd a lángokkal Spanyolország északkeleti részén. Egyenlőtlen esélyek Fotó: Reuters

2003 nyarán a lehető legtöbben próbáltak vízközelbe kerülni: a túlhevült városokból menekülő lakosok azonban túlzsúfolt autópályákon kényszerültek tölteni a hétvége egy részét a csúcsforgalom miatt. Nem könnyítette a helyzetet a sok helyen már messziről észlelhető füstgomoly sem, amit a partvidékeken fellángoló erdőtüzek okoztak. Helikopterek köröztek több dél-európai nyaralóhely közelében, a tenger felől szállították a vizet a tűzoltáshoz. Miközben a partvidékeken minden eddiginél nagyobb volt a népsűrűség, ugyanakkor ezeken a részeken pusztított legdühödtebben az emberi kéz gyújtotta tűz. Az olasz és a francia Riviéra közelében fekvő erdők többször is fellángoltak, Spanyolország szintén érzékeny veszteséget szenvedett: a Kanári-szigetek híres parkjaiban pusztított a tűz, és Barcelona közelében is hatalmas méretű erdő égett le. Az egyik legfelkapottabb portugál üdülőhelyet, az Algarve partot sem kímélték a gyújtogatók, pedig mintegy hatmilliónyi turista növeli nyaranta ezen a részen a lakosság számát. A tűz mindenhol jelentős károkat okozott, ami különösen az olyan fejlődésben lévő országokat sújtja leginkább, amilyen Portugália is. A fiatal uniós tagországban egy London méretű erdős terület égett le, külvárosokat is beleértve, így uniós segítségre számít, annál is inkább, mivel a közvetlen károkon túl a faiparra épülő iparágak a gazdaság három százalékát teszik ki, és a munkanélküliség máris érezhetően nőtt. Olaszországban a gazdálkodók szenvedték meg leginkább a gyújtogatók felelőtlenségét; mezőgazdasági területeket tett tönkre a tűz, nagy veszteséget okozva az állatállományban is. Horvátországban a nehéz terepviszonyok akadályozták a tűzoltást a Velebit hegységben és az Adria térségében, ráadásul a legutóbbi háború során elhelyezett taposóaknákat is kerülgetni kellett. A tűz terjedését súlyosbította, hogy erős szél támadt közben, így a lángok mintegy kétezer hektárnyi erdőt és cserjést borítottak be a tengerparti üdülővárosok, Split és Sibenik környékén, miközben az ország más részein is fellángolt a tűz. Szükségállapotot hirdettek Bulgária és Görögország határvidékén is, ahol mintegy ötezer hektárnyi erdős területen kell megfékezni a lángokat. A közvetlen károkhoz halálesetek is tartoznak: Portugáliában eddig tizenöten vesztették életüket a tüzek miatt, öten Spanyolországban, újabb öten pedig Franciaországban. A különböző országok egyébként különféle szankciókkal büntetik ezt a fajta „szórakozást”, a pénzbírságon át az életfogytiglani börtönbüntetésig. Egyelőre a gyújtogatókat semmi nem látszik eltántorítani tevékenységüktől. Az erdők lennének a következő célpontjai a terrorizmusnak? - teszik fel a kérdést Európa-szerte.