Pálinkás Csilla
Létminimum-nyugdíj

„A választások környékén mindig divatba jövünk” - mondta lapunknak Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. És igaza lett. Mindkét nagy párt választási programjában külön fejezetként szerepel a nyugdíjasok helyzete, bár annak megítélése homlokegyenest ellenkező. Míg a Fidesznél folyamatos és töretlen a javulás, addig az MSZP szerint ez nem igaz, a kormány havonta negyvenezer forintot vett ki a nyugdíjasok zsebéből. Legjobban azonban az a hárommillió ember tudja megítélni az elmúlt négy évet, aki a bőrén tapasztalja. Ezért kerestük meg a két legnagyobb nyugdíjas szervezet képviselőit.

Nyugdíjas évek, harc a megélhetésért Fotó: Somorjai L.

A Fidesz fennen hirdeti, hogy az elmúlt négy évben sikerült a nyugdíjak reálértékét 16 százalékkal emelni, így a kormány elérte, hogy az idősek többsége a létminimum fölé emelkedett. Ezáltal nyílt lehetőség arra, hogy „egy élet tisztességesen elvégzett munkája után az őket megillető biztonságos és szeretetben leélhető” nyugdíjas éveket élvezzenek - olvasható a párt választási programjában. A valóságban a korábbiakhoz képest nem lett jobb a nyugdíjas korosztály életszínvonala - mondta a Heteknek Jankovits György, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségének ügyvezetője. „Igen ritka az elégedett, derűs, optimista nyugdíjas; annál több az elkeseredett, szomorú ember” - tette hozzá. 
„Az átlagnyugdíj 30-35 ezer forint, ebből havi öt-hatezer forint csak a gyógyszer, és ehhez jön a rezsi. Tagjaink gyakran hozzák be a nyugdíjas szelvényeiket és a háztartási naplóikat, amiből kiderül, hogy alig marad a megélhetésre, és akkor még nem is ruházkodott; arról nem is beszélve, hogy kultúrára - akár csak egy könyvre - még egyáltalán nem költött, örülnek, ha a csirke bizonyos részét meg tudják venni - tette hozzá Mihalovits. - Most egy számháborúnak vagyunk a tanúi” - summázta a véleménykülönbséget a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. A számítások azt mutatják, hogy az elmúlt öt évben mintegy 12 százalékkal romlott a nyugdíjak reálértéke. Hat-hét évvel ezelőtt 68 százalék volt a nyugdíjaknak a bérekhez viszonyított aránya, most viszont csak 61 százalék. 
Mindkét nyugdíjas szervezet vezetője fájdalmasnak találta azt, hogy az Orbán-kormány első intézkedései között szüntette meg az érdemi idősügyi érdekegyeztetést. 
A kormány a nyugdíjasok számára leghúsbavágóbb intézkedése az 1999-es nyugdíjreform volt. Ennek lényege, hogy az adott évben tervezett inflációhoz és az adott évben tervezett bérnövekedéshez igazítják hozzá a nyugdíjemelést. A gond ezzel többek között az, hogy ez a szisztéma tökéletesen alkalmas a visszaélésekre. „Tulajdonképpen az elmúlt évek ilyen manipulációk jegyében teltek el, amikor is tudatosan alátervezték mind az inflációt, mind a béreket, s így alakulhatott ki az az állapot, hogy hiába volt 2001 a nyugdíjemelés éve, a kormány még így is adós maradt ötvenmilliárd forinttal” - mondta Jankovits György. További probléma az is, hogy amit adtak, azt differenciáltan adták, és amit elvettek, azt differenciáltan vették el, hiszen, aki 25 százalékos emelést kapott, az azért kapott annyit, mert a többiek járandóságát 11 százalékra csökkentették. „Korosztályon belüli szembeállítása azonos sorsú embereknek, finoman szólva, nem szép lélekre vall. Milyen lélek az, aki az idősek körében ilyenfajta acsarkodást generál?”- tette fel a költői kérdést Jankovits.
Mindezzel együtt a vezetők hangsúlyozták, hogy nem lennének korrektek, ha nem tennének említést a pozitív döntésekről is. Így például arról, hogy a kormány tavaly eltörölte a nyugdíjak adóalapba való beszámítását. Apró kis gesztusként meg lehetne említeni azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sok múzeumban, kulturális rendezvényen csökkentette az idősek számára a belépő árát, sőt volt, ahol el is törölte. Pozitívumként említhető még a nagyszülőgyes is, de ezzel meg az a gond, hogy sokkal több nagyszülő tudná igénybe venni, ha nem kellene szüneteltetni a nyugdíját.
Mindkét elnök egyetértett abban, hogy a gazdasági növekedés tortájának osztásakor a nyugdíjasok „mostohagyermeknek” bizonyultak. A Fidesz programjának 1998-ban az egyik leghangsúlyosabb pontja az emberi méltóság volt. Ennek fényében kellene végiggondolni, hogy egy negyven éven át az egészségügyben dolgozó mindent megtett a társadalomért, amit tudott, és ezért cserébe 30 ezer forint körüli nyugdíjat kap. Meri-e ezek után valaki az idős emberek előtt az öregkor méltóságát emlegetni? „A kormánynak azt kellene megértenie, hogy nem szívességet tesz, amikor járulékokkal és életmunkájuk alapján karbantartja a nyugdíjasokat, és nemcsak mondja, hogy »méltóságos öregkort«, hanem ahhoz a megfelelő anyagi és pénzügyi feltételeket is biztosítja” - foglalta öszsze a nyugdíjasok álláspontját a két vezető.