Vissza a tartalomjegyzékhez


A gazdasági és jogi képzés az élen

Az elmúlt évtized során különösen megnövekedett a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, illetve felvettek száma, valamint az intézmények rendszere is bővül, hiszen folyamatosan új szakok, oktatási formák jönnek létre. A KSH nemrégiben közzétett adatai szerint az elmúlt tíz év alatt az összhallgatói létszám több mint két és félszeresére nőtt. Idén közel 150 ezer jelentkezőt regisztráltak az egyetemeken és főiskolákon, 7000-rel többet, mint tavaly. A jelentkezők 58 százaléka lány, és csaknem egynegyede 25 évnél idősebb fiatal. 

Növekvő érdeklődés tapasztalható a nem nappali - munka melletti - képzés és a többedik diploma vagy a doktori végzettség megszerzése iránt is. Mindez jól mutatja, hogy korunk „tudásalapú” társadalmaiban menynyire megnőtt a felsőfokú képzés iránti igény. Elmondható, hogy a diploma lépett a munkaerőpiacon eddig általánosan elvárt érettségi helyébe, a tárgyalóképes angol nyelvtudásról, a jó kommunikációs készségről és a számítógépes ismeretekről már nem is beszélve. (Bár a felsőoktatás tömegessé válása - különösen humán területen - egyes hallgatói és oktatói vélemények szerint, nem kevés szakon az oktatás színvonalának „felhígulását” eredményezi.) Napjainkban egyre fontosabb az, hogy több szakmával, több felsőfokú végzettséggel rendelkezzen valaki, mert ez a munkaerőpiaci helyzetét jelentősen javítja.
A nappali tagozatos képzésre jelentkezők esetében idén a legnagyobb növekedés az informatikai szakoknál tapasztalható - számuk másfélszerese a tavalyinak. Ugyancsak számottevően növekedett az érdeklődés tavaly óta a klasszikus (egyszakos magyar, angol vagy történelem) bölcsészképzések iránt. Immár hagyományosan a legnépszerűbbek a közgazdasági és jogi pályák. Idén egyébként a legnagyobb túljelentkezés a média/kommunikáció, illetve a művészeti képzés területén (ötszörös), a szociális igazgatási szakcsoportban (négyszeres), a közgazdasági, jogi és a klasszikus bölcsész szakokon (háromszoros), és az informatika terén (kétszeres) volt tapasztalható. Az intézmények közt máig a legnépszerűbbek a tudományegyetemek (főként az ELTE), de nagy az érdeklődés az államilag akkreditált felsőfokú szakképzések iránt is. 
Csökkenés tapasztalható viszont az egészségügyi szakmákra jelentkezők számát illetően. A CEU egyik rendezvényén nemrégiben elhangzott: míg tíz éve tízszeres volt az orvosi karokon a túljelentkezés, addig idén mindössze másfélszeres. A legalább nyolcéves tanulás után megszerzett szakorvosi diplomát a végzettek 25 százaléka nem is használja. Ami, ha belegondolunk abba, hogy egy kórházi szakorvos átlagkeresete a minimálbér körül mozog, talán nem is meglepő. A közhiedelemmel ellentétben a hálapénzek sem sokat jelentenek az orvosok többségének, mivel az emberek jó részének nincs miből adnia. (Makki Marie-Rose)


Munkaerőpiaci képzések 

Szakképzetlen munkanélküliek számára az első szakma megszerzése ingyenes - tájékoztatta lapunkat Hágen Tímea, az Országos Munkaügyi Központ (OMK) munkatársa. A nyelvtanulást az OMK csak akkor támogatja, ha a jelentkező egy szakmát is választ hozzá. A számítógép-kezelő plusz nyelv modul a legkeresettebb, mivel ez minden munkahelyen alapkövetelmény. Mindkét tanfolyamon alap- és középfokon is oktatnak, a jelentkezők tudásszintjétől függően. A tanfolyamok elvégzése után a hallgatók letehetik a megfelelő vizsgákat is. Aki számítógép-kezelői vizsgával már előzőleg rendelkezik, az mehet szoftver-üzemeltetés, illetve számítástechnikai programozó szakokra is. Népszerűek még a mérlegképes könyvelő (ehhez közgazdasági érettségi szükséges), az idegenforgalmi ügyintéző, az idegenvezető, a hostess, az irodavezető, a menedzserasszisztens plusz nyelv párosítások is. 
Az OMK illetékesének tájékoztatása szerint a munkanélküli segély mint olyan, már megszűnt. Akik munkaerőpiaci képzésben vesznek részt, azok keresetpótló támogatásokban részesülnek.