Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
McVeigh még él

John Ashcroft igazságügy-miniszter utasítására elhalasztották a szövetségi állam ellen harcoló amerikai terrorista, Timothy McVeigh kivégzését. A halasztás - melynek oka, hogy bizonyos aktákat rejtve tartott a Szövetségi Nyomozói Iroda (FBI) McVeigh védői elől - valószínűleg már nem befolyásolja az ítélet kimenetelét.


A szövetségi börtön, ahol McVeigh kivégzésére készülnek. Az FBI újabb mulasztása Fotó: Reuters

A felfedett FBI-akták feltehetően nem szolgálnak perdöntő adalékokkal az egyesült államokbeli Oklahoma Cityben 1995-ben felrobbantott szövetségi épület ügyében, a Timothy McVeigh kivégzése előtti jogi procedúrát azonban legalább egy hónappal, esetleg kettővel meghosszabbíthatják - nyilatkozták amerikai jogászok a halálos ítélet elhalasztásának bejelentésekor. John Ashcroft igazságügy-miniszter azért döntött a halasztás mellett, mivel McVeigh védői egészen mostanáig nem férhettek hozzá több mint 3 ezer oldalnyi dokumentumhoz, amely többek között a 168 ember életét kioltó robbantás utáni szemtanúk állításait tartalmazza. 
Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő szerint, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott, az akta nem tartalmaz semmi olyan eddig ismeretlen részletet, ami megváltoztatná az 1997-ben hozott bírói ítéletet. Amennyiben a dokumentumokra hivatkozva McVeigh védői a jogi procedúra folytatását választják, kevés az esélye annak, hogy egy újabb tárgyalással esetleg sikerüljön javítaniuk védencük helyzetén - vélik a nyilatkozó jogi szakemberek. Ennek oka elsősorban az, hogy egy jogerős szövetségi bírósági döntés megváltoztatásához nem elég kimutatni az ügyészség részéről elkövetett hibát, bizonyítani kell, hogy az ítélet tévedés eredménye. Egy olyan elítélt tömeggyilkos esetében, mint McVeigh, hacsak nem kerül napvilágra egy fontos bizonyíték, valószínűtlen, hogy a bíróság megváltoztatná az ítéletet - nyilatkozta Martin H. Blesky, a University of Tulsa Law School dékánja. A jogász szerint McVeigh nyerhet egy vagy két hónapot, de a kivégzést nem fogja elkerülni. 
Timothy McVeigh halálos injekció általi kivégzését eredetileg erre a hétre, szerdára tervezték. Az igazságügy-miniszter haladéka június 11-ig szól, ami a kormány szerint elég időt ad a védőknek ahhoz, hogy a sok doboznyi anyagot átnézzék. Az egy héttel az ítélet végrehajtása előtt felbukkanó dokumentum miatt éles kritika érte az FBI-t. Az akta nagy részét közvetlenül a tragédia után, de még McVeigh letartóztatása előtt készítették, és tanúk beszámolóit tartalmazza. A kérdések feltevésénél két kézzel rajzolt arcot mutattak be, melyeket John Doe 1-nek, illetve 2-nek nevezett a nyomozó hatóság. John Doe 2-t azonosították Timothy McVeigh személyével, a John Doe 1 név alatt futó tettestárs, aki vélhetően jelen volt, mikor McVeigh egy kisteherautót bérelt a robbantáshoz, soha nem került azonosításra, amiből a hatóságok azt a következtetést vonták le, hogy nem is létezik. Egy köztisztviselő szerint azért kellett elvetni a John Doe 1-teóriát, mert egyre többen vélték látni mind az egyes, mind a kettes számú John Doe-t. „Ezek a bejelentések egy idő után nevetségessé váltak, mivel még McVeigh letartóztatása után is egyre többen jelezték, hogy felbukkant John Doe 2.” A tömeggyilkosság miatt halálra ítélt amerikai már 48 órával a robbantás után rendőrkézen volt. 
Korábban a terrorista kijelentette, hogy lemond a fellebbezési jogáról, de szerette volna azt elérni, hogy kivégzését az amerikai hírtelevíziók élőben közvetítsék. (Hetek, 2001. április 14., )
Továbbra is reális lehetősége van annak, hogy McVeigh saját elhatározásából nem kívánja folytatni a jogi harcot - állítja Stephen Jones, az elítélt korábbi védője. Szerinte volt védence átlátja annyira a helyzetét, hogy belássa, a legenyhébb büntetés, amit kaphat, az életfogytiglani fegyház. Erre persze sok esély nincsen, hiszen McVeigh beismerte, hogy ő tervelte ki és hajtotta végre a robbantást a közhivatal ellen. „(McVeigh) elfogadta a tényt, hogy ki fogják végezni, ugyanakkor ezt úgy akarta elérni, hogy a kormányt a lehető legcsúnyább színben tüntesse fel. A kormány nagyban segített, hogy (McVeigh) elérje a célját” - véli Laurie L. Levenson, a Loyola Law School jogászprofesszora. 


Vita a miniszteri imáról

Naponta reggel nyolc órakor kezdődnek, és mindenki számára szabadon látogathatók azok az imaösszejövetelek, amelyeket John Ashcroft, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere tart irodájában. A munkaidő kezdete előtti találkozókra minden munkatársát várja, természetesen kötelezettség nélkül - írja a Washington Post című amerikai napilap. 
Az amerikai igazságügy-minisztériumban Ashcroft hivatalba lépése óta él a gyakorlat. A hivatal egyes munkatársai úgy vélik, a jogaik sérülnek, és mindez alkotmányellenes egy olyan embertől, aki a végrehajtó hatalom fő letéteményese. A pünkösdi hitét nyíltan vállaló miniszter ugyanakkor alkotmányos jogának tekinti, hogy munkaideje megkezdése előtt imádkozzon mindazok társaságában, akik ezt szívesen teszik. Bár Ashcroft nem kívánt nyilatkozni az ügyben, szóvivője megerősítette, hogy továbbra is élni fog az őt is megillető alkotmányos joggal, amely biztosítja számára, hogy szabadon kifejezhesse hitét. 
Az igazságügy-minisztérium magukat sértve érző munkatársai szerint a gyakorlat elidegenítő, és sokan attól tartanak, hogy ha nem vesznek részt a közös imában, akkor hivatali karrierjükben hátrányos megkülönböztetést kell elszenvedniük. 
John Ashcroft hite már akkor szemet szúrt ellenfeleinek, amikor George W. Bush a miniszteri posztra jelölte: hosszas szenátusi vizsgálat előzte meg jelölése elfogadását. Az igazságügy-miniszter egy közelmúltbeli beszédében arról biztosított minden aggódót, hogy hite ellen való lenne másokra kényszerítenie hitét, ezért az semmiképpen nem akadályozhatja őt munkája megfelelő ellátásában. Egyébként hozzá közel álló munkatársai nagy része saját bevallása szerint soha nem vesz részt reggeli imaösszejövetelein, és nem is éreztek soha semmiféle kényszert, hogy ezt megtegyék. Tudomásuk szerint a találkozók minden minisztériumi alkalmazott számára nyitottak, legyenek bármilyen vallásúak is. Az egyetlen nem keresztény vallású résztvevő amúgy egy ortodox zsidó fiatalember, akinek elmondása szerint korábban nem volt alkalma más vallások gyakorlatával megismerkedni, ezért nagyon tanulságosnak tartja az imaösszejöveteleket. 
Az ellenzők egy része abszolút felháborítónak, mások az egyházat és az államot elválasztó határ finom súrolásának érzik Ashcroft reggeli imatalálkozóit. Annyi mindenesetre biztos: a hivatalnak világszerte mintegy 135 ezer alkalmazottja van, akik közül átlagosan körülbelül két tucatnyian vesznek részt a reggeli találkozókon. Sok munkába telne a maradék - még mindig sokkal több mint 134 ezer - dolgozó hátrányos megkülönböztetése. (Hetek)