Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Medgyessy első útja

Medgyessy Péter elegáns szürke zakóban, ezüstszürke nyakkendőben érkezett első miniszterelnök-jelölti körútjára. A legtöbb érdeklődőt - többek között a megyei szocialista politikusokat - éppen ez a „szín” érdekelte: szürke lesz-e Medgyessy? No nem a zakója, hanem beszédstílusa, előadása, megjelenése. Egyszóval: versenyképes lesz-e Orbán Viktor imidzsével szemben? A Hetek stábja végigkövette a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének hevesi programját. 


Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje kampányúton. Beszállt Fotó: Vörös Szilárd

A fő kérdés - amint szocialista országgyűlési képviselőkkel, helyi vezetőkkel való beszélgetésekből kiderült -, hogy a kiváló nemzetközi hírű pénzügyi szakember, neves bankár Medgyessy képes-e megszólítani a polgárokat, nem lesz-e „száraz” vagy éppen túlontúl intellektuállis az emberek számára. Ugyanis Medgyessy Péter képzettebb a mai átlagpolitikusoknál, úgymond fővárosi csúcsértelmiségi. 
Elég csak elolvasni az életrajzát cége honlapján: „Dr. Medgyessy Péter 1942-ben született Budapesten. Tanulmányait a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen végezte 1966-ban, ahol doktori címet is szerzett. Jól beszél franciául, beszél angolul, románul és oroszul is.
Szakmai pályafutását a Pénzügyminisztériumban kezdte, és ott dolgozott 1966 és1986 között, különböző beosztásokban. 1987-ben pénzügyminiszter, amikor a parlament elfogadja a bankreformot és a TVA-rendszer bevezetését. 1988 és 1989 között gazdasági ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes. Irányítja a gazdasági liberalizáció folyamatát, a privatizáció megindítását. 1990- 1994-ig a Magyar Paribas (a Paribas Bankcsoport tagja) elnök-vezérigazgatója. 1994 - a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, 1996. március 1-jétől 1998 júliusáig újból pénzügyminiszter. A gazdasági konszolidáció sikeres megvalósítása mellett fő törekvése a fenntartható gazdasági növekedés elindítása, az infláció mérséklése és az államháztartási reform beindítása. Jelenleg az Inter-Európa Bank elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke és az Atlasz Biztosító Társaság Igazgatótanácsának alelnöke. A Medgyessy Consulting alapító tulajdonosa. A budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanára.” 
Gyöngyös központjában az elegáns Mátra Szálló különterme az első helyszín, ahol leginkább a megye politikával foglalkozó, vélhetően baloldali elitje volt a hallgatóság. A Magyarország a III. évezredben című előadásra Medgyessy jókedvűen, mosolygósan érkezett. (Pár órája tudta meg, hogy Kovács László viszszalépett a javára.) A konferanszié szerepét betöltő gyöngyösi polgármester véletlenül egykori külügyminiszterként mutatta be, ő erre nevetve replikázott: „Arra voltunk kíváncsiak, hogy figyelnek-e!” A polgármester röviden elmondta a menetrendet: „Medgyessy úr körülbelül negyven percnyi időkeretben előadást tart, majd mintegy negyven percnyi idő áll rendelkezésre a kérdésekre.” Majd udvariasan hozzátette, hogy „bizonyára - ahogy ilyen rendezvényeken lenni szokott - rugalmasan kell kezelni ezeket az időkereteket”. Nem így történt. A miniszterelnök-jelölt ugyanis pontosan tartotta a menetrendet: negyven percnyi előadás után alig több mint negyven percnyi kérdezz-felelek következett. (Ez a pontosság és összeszedettség egyébként az egész nap menetét jellemezte. Időben odaért és indult mindenhova.) 
A közgazdász-politikus előadásának alapgondolata a globalizálódó világ volt, noha a globalizáció kifejezést nem is használta. „Az ország elszigetelődése csökkenni fog, hiszen világméretű termelési rendszerekbe csatlakozunk, óriási vállalatok jelennek meg. (...) Az unió egyrészt szívesen fogad, másrészt óriási versenyhelyzet elé állít. (…) Az unió gondolkozásmódot jelent: vitákban érveket használni, nem lesajnálni a másikat. Nem illik lopni! Illik viszont betartani a játékszabályokat állami beruházásoknál, azaz közpályázatot kell kiírni.” 
Medgyessy programjának egyik fontos pontja az oktatás fejlesztése, mely - többek között - az „ő idejében” jelentős béremelést jelentene. Az egyik érve ez: „A KSH adatai szerint a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek mindössze négy százaléka jut el főiskolára, egyetemre. Így újratermelődik a család problémája. Ezt nem engedhetjük meg!” 
A bankszakember a szegénységről is beszélt: „Megindult a fejlődés, de hallatlanul nagyok lettek az ellentétek. Nem az a gond, hogy vannak gazdagok - legyenek is többen -, hanem hogy sok a szegény. Több munkahelyre van szükség. A politikai-gazdasági rendszerváltás célja az volt, hogy jobban éljenek az emberek. Így kell ennek lennie.” Magyarázatként anélkül, hogy konkrét politikus neve elhangzott volna: „Bűnös mindenki, aki elhitette számos emberrel, hogy túlélhető ez az időszak picinyke - 2-6 hektáros - földön való gazdálkodással. Hazugság. Az embereket becsapták ezzel” - mondta Medgyessy a szavak jelentéséhez képest egyébként higgadtan, már-már szelíden. A „patakvér-stílus” száműzését mutatta, hogy Medgyessy történelmi példának a kiegyezés korabeli békeidőt határozta meg. 
A szakmai kérdéseken túl - egészségügy, vidékfejlesztés és adóreform - kevés ideológiai elem hangzott el. A kevesek egyike volt, hogy a társadalmi morál kialakításában fontos szerepet szán a civil szervezeteknek és az egyházaknak, valamint hogy a nemzeti kérdésekben az MSZP-nek sem kell hallgatnia. Hiszen „mint erdélyi származású tudom, hogy mit jelent a magyarságtudat”.
Medgyessy egyébként leszögezte: „Semmit sem kell elvetni, amit jól csináltak. Hiszen tehetséges fiatalemberek is feltűntek a közszolgálatban” - érvelt amellett, hogy az esetleges kormánycserénél a szakmai stabilitásra és nem a revansvételre fog hangsúlyt fektetni. 
Sirokon, a pár ezres kis mátrai faluban volt a „nagybetűs” Lakossági Fórum, ahol Medgyessy Péter nemcsak a pártszimpatizánsokkal, hanem - legalábbis vélhetően - az úgynevezett bizonytalan szavazókkal is találkozott. A hely érdekessége, hogy a helyi műszaki gépgyárnak köszönhetően a faluban egy lakótelepen munkásréteg is lakik. A mindenki „művházában” teltház volt. 
A kötetlenül beszélő miniszterelnök-jelölt hasonló témákat hangsúlyozott (oktatás, egészségügy, szegénység), mint Gyöngyösön; annyiban másként, hogy - főleg konkrét kérdések hatására - a kormánypártokra is több bírálat hangzott el. A fórumon kérdezz-felelekbe csapott át a hangulat. Igaz, a kérdések során az emberek nem mély alkotmányügyi, emberi jogi és kisebbségi kérdéseket és ehhez hasonlókat feszegettek, hanem például: „Mit szól a 30 milliós miniszterelnöki étkészlethez és ahhoz, hogy a »ficsúrok« 10-20 milliós állami autóitól már-már nem lehet szabadon megközelíteni a Parlamentet? (…) Kárpótolják-e a Fidesz sújtotta önkormányzatokat? (…) Megszüntetik-e a pazarló imázsközpontot?”
Válaszok: „Az országimázs az, hogy kulturáltan tárgyalunk egy külföldi partnerrel, és nem sértjük meg. Országimázs az, hogy működő, barátságos demokráciát működtetünk, és nem acsarkodunk. Érdemi párbeszédet folytatunk az emberekkel, a társadalmi csoportokkal, a munkaadókkal és a munkavállalókkal. (…) A kancellária ellentmondásos egy szervezet. (…) Olyan országot szeretnék, ahol van kiegyezés a fontos dolgok tekintetében és nem pökhendi, hepciás szónoklatokat mondanak az embereknek” - mondta Medgyessy minden indulat nélkül.
Az egyik fő üzenet Sirokon is az volt, hogy a „jót meg kell hagyni, a rosszat pedig meg kell változtatni. Mindent jobban kell csinálni”. Így például Medgyessy nemcsak az autópálya-építéseket támogatja (közbeszerzéssel, korrekt módon pályáztatottakat), hanem be- és összekötőutak létesítését is. A családtámogatás területén is meghagyná azt, ami kedvező, de nemcsak a sokgyermekes „teljes” családokat, hanem a gyereküket egyedül nevelőket is támogatná. A lakásépítési támogatásban és a bérlakásprogram esetében is arra helyezné a hangsúlyt, hogy minel tágabb kör tudjon lakáshoz jutni. 


Konkrét kérdésekre konkrét válaszok

- mondja Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje 

- Milyen tapasztalatai voltak ezen a körútján? 
- A politikusoknak is szüksége van életközeli információkra, ismeretekre, emberekkel való kapcsolatokra, benyomásokra, az „érintés élményére”. Szerintem nagy baja a politikusoknak, hogy csak akkor ismerik a valós életet, mikor választásra készülődnek, és mikor a választáson túl vannak, nem annyira törődnek ezzel. Nagyon szeretném, ha ez megváltozna. 
- Két beszédét is végighallgattam az elmúlt órákban, s feltűnt, hogy nem ideológiai kérdésekre helyezte a hangsúlyt, hanem gyakorlati problémákra. 
- A gazdasági életben töltöttem eddigi életemet, a politika nem annyira volt hangsúlyos a pályafutásom során. Úgy gondolkodom, hogy egy pártot úgy kell működtetni, mint egy vállalatot. Van egy cél, vannak emberek, akik ebben dolgoznak, vannak eszközök, amik rendelkezésre állnak, van egy meghatározott idő, és ezt a célt el kell érni. Ebből következően pragmatikusan kell működtetni a politikát: konkrét kérdésekre konkrét válaszokat kell keresni.
- Egyetlen történelmi analógiát használt, nevezetesen a kiegyezés korszakát. Mit akar ezzel üzenni?
- Az én lelkivilágom az, hogy békés, kiegyensúlyozott és normális fejlődés legyen az országban. Ez valójában 1867 és 1914 között volt Magyarországon, hiszen ami igazán szépen fejlődött az ipar tekintetében - akár az utak építésében, akár a városkép kialakításában, Budapesten vagy vidéken - az ebben az időszakban történt. Ha a társadalom összefog, ha megtalálja a legfontosabb kérdésekre a választ, akkor sikeres lehet; ha pedig állandó árokásással foglalkozik, állandóan szembeállítja a különböző csoportokat egymással, akkor viszont nem.