Véres esemény árnyékolta be I. János Károly spanyol király uralkodásának 25. évfordulóját. Az ETA nevű baszk szeparatista szervezet az ünnep előestéjén meggyilkolta Ernest Lluch korábbi egészségügy-minisztert. János Károly király a parlament előtt tartott beszédében elítélte az ETA tevékenységét, s egységre szólított fel a terrorizmus elleni harcban.
Barcelonai otthonában ETA-terroristák tarkón lőtték Spanyolország korábbi egészségügy-miniszterét, a 63 éves Ernest Lluchot. Rövidesen ezután felrobbant egy külvárosi lakóépületben egy autóba rejtett bomba is. Lluch valószínűleg azért vált a szeparatista szervezet célpontjává, mert „értett ahhoz, hogyan fejezze ki egyértelműen és tömören a terrorizmust ellenző nézeteit”. 27 éve nem fordult elő, hogy az ETA Lluchhoz hasonló magas beosztású személyt ölt volna meg. „Ha az ETA képes volt arra, hogy meggyilkolja Ernest Lluchot, aki oly közel állt a demokratikus nacionalistákhoz - írta az El Pais című lap -, akkor ez azt jelenti, hogy mindenki a célkeresztjükbe került, és senki sem állíthatja meg őket”.
Az esemény a János Károly spanyol király uralkodásának 25. évfordulóját ünneplő rendezvény előestéjén történt.
Jóllehet János Károly király szájából ritkán hangzik el kemény hangvételű beszéd, a keddi merénylet kapcsán mégis határozottan elítélte az ETA-akciót. „Nem találok megfelelő szavakat arra, hogyan ítéljem el ezt a gyalázatos bűncselekményt” - mondta a parlament előtt elhangzott beszédében. „A válasz erre az embertelen és romboló tettre csak a demokráciánkba fektetett még nagyobb bizalom, a politikai pártok egysége és a társadalmi összefogás lehet.”
János Károly, aki úgy véli, a spanyolok még soha nem voltak ennyire egységesek a terrorizmus elleni harcban, az ünnepi rendezvényen újból elkötelezte magát Spanyolország és a spanyol nép szolgálatára, valamint a demokrácia védelmére, s egyben ígéretet is tett arra vonatkozóan, hogy a terrorizmust a néppel együttműködve fogja legyőzni.
Juan Carlos de Borbon y Borbon 1975. november 22-én esküdött fel a két nappal korábban elhunyt fasiszta diktátor, Francisco Franco kinevezett utódjaként. A mentorával meglehetősen ellentétes nézeteket valló János Károly a 40 évig tartó diktatúrát a lehető legrövidebb időn belül igyekezett demokráciává változtatni, s ezzel sikerült elnyernie a spanyolok többségének szimpátiáját. János Károly, aki „minden spanyol királya” szeretett volna lenni, fontos szerepet játszott azoknak a reformoknak a végrehajtásában, amelyek részén Spanyolország modern európai állammá válhatott.
A számos egyéb címe mellett elődeinek a keresztes háborúkban szerzett érdemei miatt a Jeruzsálem királya titulussal is rendelkező János Károly a mai napig nagy népszerűségnek örvend országában: jóllehet a spanyolok csupán 43 százaléka vallja magát monarchistának, 88 százalékuk egyetért a király politikájával. János Károly úgy véli: sikeréhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a megfelelő munkatársakat válogatta maga köré.
Annak ellenére azonban, hogy a király széles körű autonómiát engedélyezett a baszk területek számára, az ETA nevű baszk szeparatista szervezet - amely még Franco idején jött létre 1959-ben - tovább folytatja megtorló terrorakcióit, és továbbra is ellenséges érzülettel viseltetik János Károly iránt, mert benne a baszk régió spanyol elnyomóját látja megtestesülni.