Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Eltűnhetne a sztyeppéken

A jugoszláv választási bizottság úgy döntött: kiírja az elnökválasztás második fordulóját - közölte Maja Vasics, aki a Szerb Demokratikus Ellenzéket (DOS) képviseli a testületben. A hivatalos végeredmény szerint Vojiszlav Kosztunica ellenzéki jelölt a voksok 48,96 százalékát, míg Szlobodan Milosevics elnök 38,62 százalékát szerezte meg a vasárnapi szavazáson.


Vojiszlav Kosztunica köszönti a belgrádiakat. Győzött, de nem ért még célba     Fotó: Reuters

A belgrádi rádió jelentése szerint Szlobodan Milosevics indul az elnökválasztás második fordulójában, a Szerb Demokratikus Ellenzék képviselője, Vojiszlav Kosztunica azonban nem hajlandó erre, hiszen már megnyerte a választásokat. Az Európai Unió értékelései szerint Kosztunica a törvényesség keretei között maradva kívánja kezelni a kialakult helyzetet. Értesülések szerint a szövetségi választási bizottság ugyanis nem vehetett részt azoknak a szavazatoknak az összeszámlálásában, amelyeket a rendőrség és a hadsereg tagjai adtak le. A választási bizottság által szerdán módosított eredmények ellenére Kosztunica még így is nagy fölénnyel győzött Miloseviccsel szemben - a második forduló megtartását a testület ennek ellenére szükségesnek tartja. A brit külügyminisztérium csütörtökön lemondásra szólította fel Milosevics jugoszláv elnököt, azt állítva, hogy az államfő manipulálta az adatokat, hogy megfossza a nyilvánvaló győzelemtől az ellenzék jelöltjét. „Felszólítjuk Milosevicset, hogy tartsa tiszteletben a nép akaratát, és mondjon le. Utolsó cselekedetének a hatalom békés átadásának kell lennie, lehetővé téve Szerbia számára olyan jövőt, amilyet megérdemel - nélküle.”
A nyugati fővárosok az ellenzéki áttörést kész ténynek véve a szerbiai ellenzék megerősítésére és egységesítésére irányuló korábbi erőfeszítéseik sikerré érlelődését üdvözlik Kosztunica győzelmében - állapítja meg a Libération című baloldali liberális francia lap, amely a Belgrád ellen 1998-ban elrendelt EU-szankciók feloldása mellett érvel. A Libération azonban elismeri, hogy ennek egyelőre nemcsak az állja útját, hogy Milosevics nem mutat hajlandóságot a távozásra, hanem az is, hogy ebben a kérdésben a tizenötök között sincs teljes összhang. Ausztria mindenesetre támogatja a Jugoszlávia elleni európai uniós büntetőintézkedések feloldását, ha Milosevics elismeri vereségét. „Amint Belgrád elismeri vereségét, az Európai Uniónak habozás nélkül a szankciók feloldásán alapuló politikára kell áttérnie” - jelentette ki csütörtökön Wolfgang Schüssel osztrák kancellár.
Az amerikai tömegtájékoztatás elsősorban azt emelte ki, hogy Bill Clinton amerikai elnök nem szólította fel lemondásra Milosevicset. Bár Amerika nem helyeselné az esetleges külső beavatkozást Szerbiában, Ronald Reagan volt tanácsadója, Richard Pipes történész amiatt aggódik, hogy a belgrádi despota sarokba szorított vadként viselkedik majd, és egyetlen kiútja marad: a frontális és véres összeütközés. Az amerikai szakértő abban reménykedik, hogy Milosevics Oroszországban vagy Kínában kap majd menedéket. A Nyugat persze „pro forma” tiltakozna ez ellen, de senki nem tagadhatja, hogy Putyin nagy tehertől szabadítaná meg a NATO-t és szövetségeseit, ha Milosevics végleg eltűnhetne a sztyeppéken. Brüsszelben szintén olyan értesülések terjedtek el, hogy az utóbbi időben intenzívebbé váltak Milosevicsnek és családjának kapcsolatfelvételei az orosz hatóságokkal. A NATO vezetői is nagy figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, és a térségben levő erőik készen állnak arra, hogy bármilyen provokációt elhárítsanak, ha a feszültség valamilyen formában átcsapna Jugoszlávia szomszédaira.

Interjú Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével: