Vissza a tartalomjegyzékhez


INNEN-ONNAN

Gyűrű volt a kutyavacsora

Egy labrador megette gazdája jegygyűrűjét, majd miután a kíváncsi riporterek rosszullétig etették süteménnyel, felöklendezte és kihányta. A nagy kalamajkát az okozta, hogy az egyéves vadászkutya, Liza egy nappal Mark és Hillary bostoni esküvője előtt nyelte le a gyűrűt. Mark otthon hagyta a gyűrűt a pulton, és csak akkor jött rá, hogy hová tűnhetett el, amikor kutyája rosszul lett. A szorult helyzetben a férfi azt találta ki, hogy ha már magát a gyűrűt nem adhatja oda kedvesének, készíttet róla egy képet a kutya gyomrában. Így a menyasszony egy röntgenképet kapott jegygyűrű helyett. Amíg az ifjú pár nászúton volt, Mark szülei vigyáztak a torkos ebre, és végül az anyuka találta meg a gyűrűt, miután a kutyus gyomra nem bírta tovább, és kiadta magából. (Reuters)


A kirgiz elnök tud kirgizül

Asakr Akayev kirgiz elnököt a Központi Választási Bizottság két és fél órás vizsgázásnak vetette alá, amely során megnézték, hogy a politikus nyelvtudása elegendő-e ahhoz, hogy az októberi választáson indulhasson. Ezt az elvárást egyébként az alkotmány is tartalmazza. Az államfő átment a vizsgán, mindössze néhány helyesírási és központozási hibát ejtett. Először egy regény kivonatából olvasott, majd írásban kellett beszámolnia a kirgiz állam alakulásáról 1917-től kezdve. A kissé különösnek tűnő eljárás háttere, hogy az 1991-ben 15 független köztársaságra szakadt szovjet birodalom utódállamaiban számos vezető tisztségviselő kizárólag az egykor hivatalos nyelven, oroszul beszél, és nem tud saját lakóhelye hivatalos nyelvén kommunikálni. (Reuters)


Aggódó németek

A 82 millió lakosú, egy évtizede újraegyesült Németországban sem felhőtlen a polgárok élete, derül ki a tekintélyes, berlini Der Tagesspiegelben frissen napvilágot látott elemzésekből. A lap szerint a németek háromnegyede a környezet helyrehozhatatlan károsodásától retteg. A megkérdezettek 72 százaléka valamilyen súlyos betegségtől, 68 százalékuk pedig a háborútól fél leginkább. A válaszadók felét egzisztenciális gondok aggasztják: számukra a létfenntartás költségeinek emelkedése a legijesztőbb. Tavaly az NSZK-ban több mint 1700 halálos áldozata volt a kábítószernek, így nem meglepő, hogy a szülők 45 százaléka legjobban attól fél, hogy gyermeke drogossá válhat. A közvélemény-kutatásokból kiderül, hogy az EU legnépesebb államában élők kétötöde az időskori életszínvonal-zuhanástól, a munkahely elvesztésétől, illetve attól fél, hogy erőszakos bűncselekmény áldozatává válik. A fentiekhez képest elenyésző azok tábora (16%), akik lakásproblémájuk megoldatlansága miatt gyötrődnek Németországban. (Mogyorósi Géza)


Mindig is lesznek gazdagok

Két francia tudós egy olyan új elmélettel állt elő, mely forradalmasíthatja a gazdagságról és szegénységről alkotott elképzeléseinket. Jean-Philippe Bouchaud és Marc Mezard kiindulási alapként bizonyos fizikai alapigazságokat, illetve Pareto törvényét vették, mely szerint szükségszerűen egy viszonylag szűk réteg kezében nagy vagyon összpontosul, egy lényegesen szélesebb réteg viszont jóval kisebb vagyonnal rendelkezik (általában a társadalom 20 százaléka birtokolja a javak 80 százalékát). A kutatók a fizikai analógiát olyan anyagok (például polimerek) tanulmányozására építették, melyek anyagszerkezetére egymás ellen dolgozó erők hatnak. Példaként egy olyan, egyenetlen felszín fölé kifeszített polimerhuzalt vettek, mely magas hőmérséklet esetén alig követi a felszín változásait, alacsony hőmérsékleten viszont rásimul a felszínre. A gazdaságra kivetítve ez azt jelenti, hogy minél szabadabb (melegebb) egy gazdaság, annál kisebbek a vagyoni egyenetlenségek. Ha a gazdaság zárt (hideg), akkor viszont az egyenetlenségek is megnőnek. Ugyanekkor Pareto törvényéből az is következik, hogy ha eltörölnénk a mostani gazdag rétegeket, újak jelennének meg a helyükön, és még egy ideálisnak tartott rendszerben is a társadalom 20 százalékának kezében összpontosulna a vagyon 55 százaléka. Vagyis amíg lesz társadalom, addig szegények és gazdagok is lesznek. (Vianovo)