Vissza a tartalomjegyzékhez

Csereklyei Márta
Hőhullám Európában

Évszázados rekordokat döntöget a hőmérséklet az idei nyáron. Európában a nagy hőség egyik oka a Szahara sivatagból északra áramló meleg levegő, amely Szardínián 49 fokra, Horvátországban pedig 44,5 fokra pumpálta fel a hőmérő higanyszálát. A világ más tájain pedig még mindig az El Nińa nevű természeti jelenség hatásaként magas a hőmérséklet. A nyár számos „tréfát” is tartogat számunkra: Walesben például pár óra leforgása alatt jégeső és tornádó söpört végig sok településen, térdig érő jégdarabokat hagyva maguk után. A rekkenő hőség másutt tragikusabb következményekkel jár: az idei nyáron több százan vesztették életüket a meleg miatt.

Az idei nyár ismét kitett magáért: a hőmérő higanyszála soha nem látott magasságba szökött, nem csoda hát, hogy a tomboló hőség elől, aki csak teheti, a víz mellé, a strandokra menekül. Már ameddig erre lehetősége van. Bizonyos országokban ugyanis, mint például Marokkóban, lehet, hogy befellegzett a strandkultúrának, s a napozóágyak illetve törülközők helyét hamarosan imaszőnyegek veszik át. Az Igazság és Könyörületesség elnevezésű iszlám csoportosulás helyi fundamentalistái nem mást tűztek ki célul, mint a turistáknak a strandokról történő kiebrudalását. Allah elkötelezett hívei egyetlen óriási, szabadtéri mecsetté szeretnék átalakítani a Földközi-tenger, illetve az Atlanti-óceán partját. A siker érdekében Mehdia városában például hosszú köntösbe öltözött, szakállas próféták lepték el a strandokat, megtérésre szólítva fel a rekkenő hőségben a hasukat süttető turistákat. Teszik ezt aközben, hogy a vallásuk legfőbb vezetőjének tekintett VI. Mohamed király pár száz méterrel arrébb önfeledten hódol kedvenc vízisportjának, s egy jetski hátán lovagolva a tenger hűsítő habjain keres enyhülést a forróságban. Kissé közelebb lakó osztrák szomszédaink még nyugodtan hódolhatnak strandszenvedélyeiknek. Az elmúlt hétvégén a hőség elől a bécsiek többsége a Duna-szigetre, illetve a „bécsiek tengerének” nevezett Fertő-tóhoz menekült, nem kis fennakadást okozva a közlekedésben: a kígyózó kocsisorok miatt több utat le kellett zárni, a tó partján levő parkolók pedig már a délelőtt folyamán megteltek.
Olaszországban a hőség igazi régészeti csemegét kínált: az ország északkeleti részén a Dolomitok oldalán a hőhullám miatt két nap alatt két métert olvadó Marmolada gleccser alól felbukkant egy „jégváros”, amit még az első világháború során építettek az osztrák-magyar csapatok. Történészek már eddig is sokat beszéltek a 3 ezer méter magasan fekvő, jég alá zárt városról, amely most saját valójában is bemutatkozott: a hótakaró alól bunkerek, barakkok, börtöncellák és raktárépületek kerültek elő. Az olaszok által a közelben épített erődök szintén láthatóvá váltak. Hétfőn 2250 méter magasan, az Adamello gleccser jege alól egy első világháborús katona csontváza is előkerült.
Franciaországban a Mont Blanc Les Chaux nevű gleccsere alól második világháborús bomba bukkant elő. Ezen kívül találtak száz majomcsontvázat is: ez azonban korántsem az evolúció valamely lépcsőjét igazolja, pusztán azt, hogy itt zuhant le az a repülőgép, amely kísérleti alanyként szállította volna a majmokat egy laboratóriumba.
Olaszország alacsonyabban fekvő területein nem a jég, hanem a tűz okozott problémát: csak augusztusban eddig hétezer bozóttűzről érkezett híradás - ez 20 százalékkal több, mint tavaly.
Az erdőtüzek Görögországot sem kímélték az idén: mintegy 70 ezer hektárnyi erdőt emésztettek meg, Számosz szigetének 20 százaléka vált a lángok martalékává. Az idei nyár legforróbb napja e hét csütörtök volt, amikor 44 Celsius fokra kúszott fel a hőmérő higanyszála.
Horvátországban szintén szomorú következményekkel járt a nagy meleg: összesen negyvenen haltak meg, akik a hőség miatt szívinfarktust kaptak. A horvát hatóságok katasztrófa sújtotta területté nyilvánították az ország észak-keleti térségét, ahol az aratás a tavalyinál várhatóan 50-70 százalékkal kevesebb gabonát hoz majd. Törökországban a hőséget különösen azok az ezrek viselik nehezen, akik a tavaly augusztusi földrengések miatt még ma is az előregyártott elemekből sebtében felállított házakban laknak. Jugoszláviában egy személy öngyilkosságot követett el, mert nem tudta elviselni az óriási hőséget. A bel-grádi hatóságok arra figyelmeztették az embereket, hogy a legmelegebb órákban maradjanak otthon és igyanak annyi folyadékot, amennyit csak lehet. A víz azonban komoly gondokat okoz - néhány terület súlyos vízhiánnyal küzd, másutt pedig a korszerűtlen rendszer képtelen a város magasabban fekvő területeire felpumpálni a vizet.