- interjú Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövettel
- Amikor két éve már kinevezett nagykövetként, de még Budapesten
nyilatkozott lapunknak, azt mondta, hogy Magyarország célja „a biztonságon túl az,
hogy Amerika népe fogadja el mint szövetségest”. Mennyire sikerült ez?
- Magyarország egyike lett az Egyesült Államok 18 szövetségesének. Ez a tény
egyre több amerikai állampolgár előtt ismert. Az 1956-os forradalom, a
rendszerváltozás után a NATO-tagság elnyerése voltak a lépcsőfokok ahhoz, hogy
Magyarországot többé nem ellenséges, kommunista országnak tekinti a közvélemény.
Az átlagember Amerikában sem igen tesz különbséget kormány és nép között, még
diktatúrák esetében sem, így a változás különösen jelentős. A gyors
tűzkeresztség, a koszovói konfliktus időszakában az amerikai sajtó különösen
sokat és kedvezően foglalkozott Magyarországgal. Érzékelte ezt az Amerikában élő
több mint kétmillió magyar származású polgár is, akik közül soknak a
környezetében most először tudatosult, hogy nem egy ellenséges országból így vagy
úgy odakeveredett ember él a szomszédukban, hanem egy szövetséges állam szülöttje.
Sokan most először vállalták büszkén magyar származásukat. Az üzleti körökben
pedig az elmúlt évek egyre biztatóbb gazdasági eredményei hívták fel a figyelmet
arra, hogy Magyarország jó perspektívákkal rendelkező ország.
- Érzékelhető ez a bizalom a diplomáciai érintkezések során is?
- Sokat jelent az amerikai vezetőkkel való személyes kapcsolat: jómagam
Albright külügyminiszter asszonyt már 1990 óta ismerem, amikor az első szabad magyar
választás előkészítésében és felügyeletében a Demokrata Párt képviselőjeként
közreműködött. A barátság tehát régebbi, de az intézményes kapcsolatok ezt
magasabb szintre emelték. Érthető, hogy a Pentagon, amely az amerikai nagyhatalom egyik
legfontosabb intézménye, a teljes bizalmat csak a szövetségesi státus elnyerése
után szavazta meg a számunkra. Sok európai ügyben kevésbé tájékozott szenátor,
politikus és üzletember számára szintén ez jelentett garanciát Magyarország
irányában.
- Milyen kritikákkal találkozott az utóbbi időben?
- A világsajtó hajlamos inkább akkor írni, ha valami rossz van, vagy
katasztrófa. A ciánszennyezésről minden újság írt, ezzel együtt nem mondható,
hogy Magyarország esetében vadásznának a rossz hírekre. Ha a közvéleményt nem is
izgatja, de az amerikai hozzáértők figyelnek a magyar sajtóviszonyokra és az emberi
jogok helyzetére. Hozzáteszem: a magyar sajtó sokszor nagyon nagy visszhangot biztosít
egy-egy újságcikknek, vagy az újságcikk egyes momentumának.
- Az Egyesült Államok részéről hagyományosan nagy figyelem kíséri a
lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos kérdéseket. Hogyan értékelik
Magyarországot ebből a szempontból?
- Nagykövetségünk nem kapott sem megkeresést, sem kritikát ezügyben.
Amerikában igen sok felekezet működik, és ezeket a felekezeteket a hívek tartják el,
ugyanakkor a kormány nagy adókedvezményeket biztosít számukra. Amerikában
meglehetősen más az egyházak helyzete és státusa, mint Európában - Magyarország
ebből a szempontból kivétel. Természetesen egyéni meggyőződésből is, és
köztisztviselőként is a magyar kormány álláspontját képviselem, és teljes
mértékben egyetértek azzal a felfogással, ami a történelmi egyházak fontosságát
hangsúlyozza. A hagyományos egyházak a múltban is képesek voltak nagyon fontos,
hasznos társadalmi funkciókat ellátni, és ezekre sokkal inkább alkalmasak, míg az
újabb kezdeményezések - amelyek közül többen már nem is olyan újak, mint
például a baptisták - hasznos kiegészítést jelenthetnek, különösen az
egyénekkel, a változások kárvallottjaival való foglalkozásokban. Jó, ha ezt a
funkciót ellátják, és erről a világ is értesül, vagy esetleg az anyaegyházaik.
Ilyen példaként említhetném a mormonokat, akik szintén jelentős erőt képviselnek
Amerikában, és Magyarországon is jelen vannak.
Robin Cook Magyarországon
Robin Cook brit és Martonyi János magyar külügyminiszter. „Meg vagyok
győződve arról, hogy az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívás ma Európa
egyesítése” - mondta Budapesten a Külügyminisztériumban rendezett nagyköveti
értekezleten tartott beszédében Robin Cook brit külügyminiszter. „A béke,
virágzás, stabilitás és demokrácia térségét szeretném látni a Balti-tengertől a
Fekete-tengerig, Portugáliától Lengyelországig” - tette hozzá Cook. A brit
diplomácia vezetője a magyarokat biztosította arról, hogy az Egyesült Királyság
„a csatlakozás bajnoka” lesz és indokoltnak tartaná a tagfelvétel várható
dátumának mielőbbi kitűzését. (Hetek) Fotó: Vörös Szilárd