Vissza a tartalomjegyzékhez

Györök Orsolya
Szabadság és kenyér

Az emberi életminőségről és fejlődésről kiadott ENSZ-jelentés szerint a 174 országot felsoroló listán Magyarország csak a 43. helyen áll. A listát immár hetedik éve Kanada vezeti, az élmezőnyben van még az USA, Japán, Ausztrália mellett a legtöbb nyugat-európai ország. A besorolásnál számos tényezőt vesznek figyelembe a sorrend kialakításában, többek között a jövedelmeket, a várható élettartamot, az oktatáshoz jutás lehetőségeit, az analfabetizmus, illetve a munkanélküliség arányát vagy az egészségügyi ellátás színvonalát. A listát 24 afrikai ország zárja, ahol a fejlődés legnagyobb akadályai az AIDS, a háborúk, a helyi konfliktusok és az alacsony gazdasági növekedés.


Fidzsi-szigeteki bennszülött harcosok. A helyi konfliktusok nem segítik a boldogságot     Fotó: Reuters

A múlt évben a világ 200 leggazdagabb emberének vagyona elérte az ezermilliárd dollárt, miközben a világ legfejletlenebb 43 országában élő, közel hatszázmillió ember jövedelme 146 milliárd dollár volt. A Földön 1,2 milliárd ember él napi 1 dollárból! Ugyanakkor 1994 óta folyamatosan csökkennek a szegény országoknak juttatott segélyek. A legszegényebb országok a nemzetközi befektetéseknek csak alig egy százalékát tudták magukhoz csalogatni az elmúlt időszakban. A kilencvenes években 50 millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét háborús vagy egyéb konfliktusok miatt.
Az ENSZ 1990 óta minden évben közzéteszi jelentését az emberi életminőség fejlődéséről: az ez évi jelentésben hangsúlyosan szerepel, hogy a szegénység problémájának megszüntetésében nemcsak a gazdasági növekedésnek, a szolgáltatásokhoz való hozzájutásnak van jelentős szerepe, de a demokráciának és az alapvető szabadságjogok gyakorlásának is. Mark Malloch-Brown, az ENSZ Fejlesztési Programjának vezetője szerint az 1989-ben bekövetkezett politikai változások utáni fejlődés egyértelműen azt bizonyítja, hogy a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági és szociális jogok között szoros összefüggés van. „Az emberi jogok nem a gazdasági fejlődés eredményei. Épp ellenkezőleg, az emberi jogok érvényre juttatása az, amely kikényszeríti a gazdaság fejlődését” - idézte az ENSZ képviselőjét a Financial Times.
Az ENSZ sem tudta elérni évekkel ezelőtt kitűzött célját, hogy csökkenjen a különbség a szegények és a gazdagok között: ez a különbség nem elsősorban a jövedelmekre vonatkozik, hanem számos más tényezőre is. A listát vezető Kanadában például az egy főre jutó GDP 23 ezer 582 dollár, a születéskor várható élettartam 79,1 év és egy százalék alatt van az analfabétizmus aránya. A 174. helyen álló Sierra Leonéban egy főre csak 458 dollárnyi GDP jut, az emberek átlagban nem érik meg 38. életévüket és 99 százalékuk írástudatlan. 1990 óta 22, elsősorban afrikai és kelet-európai ország csúszott hátrébb a listán az AIDS-járvány, háborús konfliktusok és a gazdaság stagnálása miatt. Ugyanakkor a legmagasabb jövedelem nem feltétlenül jár együtt a legjobb emberi életminőséggel. Az egy főre jutó GDP Luxemburgban a legmagasabb ugyan (33 ezer 500 dollár), de a szegénység aránya szerint Luxemburg csak a hetedik. A szegénység aránya a skandináv országokban és Hollandiában a legalacsonyabb. Hiába szólnak a magyar statisztikák a gazdaság növekedéséről, sajnos más, kedvezőtlen statisztikákat is vezetünk (öngyilkosság, alkoholfogyasztás, aggasztóan csökkenő várható élettartam, negatív népességnövekedés), emiatt a környező országok közül Szlovénia (29. hely), Csehország (34.) és Szlovákia (40.) is megelőz bennünket.