Vissza a tartalomjegyzékhez

Scharrer János
Kegyetlen harc a bűnözőkkel

Lapunk a Novosztyi hírügynökség segítségével interjút kért az új orosz miniszterelnöktől. Mihail Kaszjanov optimista: szerinte a pénzügyi botrányok, a szervezett bűnözés, vagy a katasztrofálisan rossz demográfiai helyzet ellenére az új orosz vezetésnek sikerül megtalálni a kibontakozást. Kormánya ennek érdekében jelentősen csökkenteni kívánja az adókat, ugyanakkor Kaszjanov elmondta: nagyobb állami szerepvállalásra törekednek például az energiaszektorban, hogy a magánvállalkozók körében előforduló „hanyagságot” elkerüljék, ám mindezt nem államosítással, hanem a gazdaság élénkítésével kívánják megtenni.


Mihail Kaszjanov egy moszkvai sajtókonferencián. Rendet ígér    Fotó: Reuters

- Miniszterelnök úr! Ön az előző kormányban pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt, így biztos ismeretei lehettek arról, milyen feladatot vállalt, amikor elfogadta a kinevezést…
- Így van. Meggyőződtem arról, hogy Oroszországban ez év első hónapjaiban megerősödtek a múlt évben indult pozitív tendenciák a gazdaságban és a szociális szférában. Az első négy hónapban az ipari termelés az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva több mint 10 százalékkal nőtt. Az évtizedben először nőttek a tőkebefektetések. A pénzügyi egyensúlynak köszönhetően a kormánynak nem szükséges tömeges kölcsönfelvételekkel fedezni a legszükségesebb költségvetési kiadásokat. A korábban elterjedt cserekereskedelem fokozatosan átadja helyét a normális pénzforgalomnak, miközben tovább csökken az infláció, amely már több hónapja a havi 1 százalék alatt maradt.
Érezhető a tőke kiáramlásának csökkenése is. A központi bank aranytartaléka 5 milliárd dollárral nőtt, ami először haladja meg a kritikus minimumot és fedezi az ország négyhavi importját. Stabilizálódott a rubel árfolyama is.
- Úgy véli, hogy teljesen megalapozott ez az optimizmus?
- Látjuk, hogy ezek a sikerek még gyenge alapokon állnak, nem tekinthetők visszafordíthatatlannak. Nem tűntek még teljesen el a válságjelenségek, amelyek közül a legnagyobb a szegénység. A lakosság több mint harmada él a létminimum alatt. A szegénység az elsődleges oka annak, hogy nem sikerült a gazdasági növekedés egyik ösztönzőjét, a keresletet növelni.
További gond, hogy az áruk minősége továbbra is gyenge. Nagyon kevés orosz áru képes konkurálni a külföldiekkel, így változatlanul a nyersanyag teszi ki az export döntő hányadát.
- Megfigyelők szerint ennél is súlyosabb probléma az orosz lakosság romló egészségi állapota.
- Oroszország mai problémáinak legvilágosabb és legkoncentráltabb kifejezése valószínűleg a növekvő demográfiai válság. A halálozások száma több mint kétszerese a születésekének. A Föderáció tagjainak többségében fogy a lakosság. Korábban ezt részben kompenzálta a bevándorlás, elsősorban más FÁK-országokból, ma azonban ez szinte megszűnt. A népesedési probléma geopolitikaivá válik: egyre több régió néptelenedik el. Ha így megy tovább, akkor 8-10 év múlva nem lesz elég dolgozó, aki biztosítsa a mi nemzedékünk számára - a valójában elégtelen szintű - nyugdíjat. Látnunk kell ugyanakkor, hogy a problémák többsége még nagy anyagi befektetések mellett sem oldható meg gyorsan. Pláne, hogy ezek az anyagiak ma még hiányoznak. Hangsúlyozom, hogy a kormánynak nincs joga egy boldog jövő reményében újabb terheket róni a lakosságra.
Mindezek ellenére úgy gondolom, jó esélyünk van a politikai stabilitás esetén tartós fejlődés beindítására. A közvélemény-kutatások adatai azt mutatják, hogy kezd helyreállni az állam intézményeibe vetett bizalom. A gazdasági mutatók arról tanúskodnak, hogy az orosz gazdaság életképes. Biztosak vagyunk abban, hogy a gazdasági kezdeményezést akadályozó korlátozások felszámolása meghozza gyümölcsét. Ehhez egyik feladatunk, hogy a szabadon felhasználható pénzeszközöket bevonjuk a gazdaságba.
- A sorozatos bankbotrányok nem teszik ezt lehetetlenné?
- Sajnos Oroszországban a bankszektor a stabilitás etalonja helyett pontosan az egyik bizonytalansági tényező. Kétségtelen, hogy ezen a területen kell először rendet csinálni, különben az orosz bankok továbbra is a pénzvilág botrányainak középpontjában maradnak.
- Mit szándékozik, és mit tud tenni a kormány e célok megvalósítása érdekében?
- A kormány, pontosabban az állam részt fog vállalni a kockázatokban, felkaroljuk azokat a projekteket, amelyek meghaladják a magánszektor erejét. Emellett részt kívánunk vállalni az infrastrukturális forradalomban is. Mi a XXI. századba a XIX. század kommunikációjával lépünk be. Országunk kedvező geográfiai fekvése ellenére elkerülnek minket a közlekedési útvonalak, amiért is dollármilliárdokat veszítünk évente. Oroszország nem lesz európai ország, amíg nem képes megfelelő közlekedési és híradási kapcsolatokat létesíteni Európával. Oroszország és Belorusszia integrációjának fontos része a Moszkva-Minszk-Berlin autópálya megvalósítása. Ugyancsak fontos az exportot érintő infrastruktúra, például a baltikumi olajvezeték, valamint korszerű távközlési hálózat kialakítása.
- Nemrég elkészült egy felmérés, amely megállapította, hogy Oroszország számos régiójában fenyeget környezeti katasztrófa.
- Sajnos sehogyan sem tudunk elszakadni attól a káros szemlélettől, hogy országunk olyan gazdag természeti kincsekben, hogy úgymond megengedhetünk magunknak bármilyen hanyagságot. A gondos elemzés azonban azt mutatja, hogy az általunk tervezett gazdasági növekedés hamarosan az energiahordozók hiányához fog vezetni, ami tudatosíthatja ezek valódi értékét.
- Jelenleg magánkézben van az energiaszektor jelentős része. Terveznek-e olyan intézkedéseket, melyek megpróbálják ezen a területen befolyásolni a folyamatokat?
- Az energiahiány veszélye miatt valós állami ellenőrzésre van szükség, hogy biztosítható legyen az ország gazdasági rendszerének működése. A kormány minden lehetőt meg fog tenni a nem energiahordozó tartalmú export növelése és annak érdekében, hogy az orosz vállalkozók egységes feltételekkel indulhassanak a nemzetközi gazdasági színtéren. Ez főleg a hadigazdasági komplexumra vonatkozik, ahol világszínvonalú technológiával rendelkezünk.
- A vállalkozók számára azonban a legnagyobb gondot a korrupció és a mindenütt felbukkanó szervezett bűnözés jelenti.
- A korrupció csökkentéséhez egyszerűsíteni kell a kis- és középvállalatok bejegyzési és engedélyeztetési eljárását, csökkenteni kell a felügyeleti szervek szerepét. Ugyanakkor az államigazgatás minden szintjén kegyetlen harcot kell folytatni az ilyen vállalatokat zsarolni és korrumpálni akaró bűnöző szervezetekkel.
A legnagyobb fejfájást azonban az árutermelőknek ma az adóterhek okozzák. Elvi döntést hoztunk arról, hogy megvizsgáljuk a forgalmi adó megszüntetésének lehetőségét. Célul tűztük ki a munkabérek után fizetendő járulék 35 százalékra való csökkentését. Számvetéseink azt mutatják, hogy ennek ellenére bővülni fog az adófizetői bázis, és nem kell csökkenteni se a szövetségi, se a regionális kiadásokat.
Még a legerősebb és legprofibb kormány sem képes a nemzet feladatait a társadalom támogatása nélkül megoldani. Nem kerülhetők el a viták és a kompromisszumok, de remélem, hogy a világ nemzetei közt megfelelő helyet elfoglaló, élenjáró és korszerű Orosz Föderáció fejlődésének alapvető kérdéseiben teljes egyetértés lesz nálunk.