Vissza a tartalomjegyzékhez


Putyin nem hívta a pápát

Az amerikai elnök még Moszkvában volt, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaszországba és a Vatikánba látogatott. A Szentszék szerint Putyin segítséget kért Oroszország európai integrálásához, míg Giuliano Amato olasz miniszterelnöknek javasolta, hogy Európa és Oroszország állítson fel közös rakétavédelmi rendszert.


Vlagyimir Putyin orosz elnök a vatikáni gárda előtt. Évezredes szakadék      Fotó: Reuters

Az orosz elnök és a pápa megbeszélésein meglepetést okozott, hogy Putyin nem újította meg II. János Pál moszkvai meghívását, amelyet eredetileg Mihail Gorbacsov adott át, és később Borisz Jelcin is megerősített. Bár a magas rangú vatikáni tisztviselők szerint máig érvényben van a meghívás, a katolikus egyházfő oroszországi útjához II. Alekszij moszkvai pátriárka beleegyezése is szükséges lenne. A pátriárka viszont, egyes sajtóértesülések szerint, „hisztérikusan” fogadta a meghívás hírét. A pravoszláv főpapok nehezményezik ugyanis, hogy a hagyományosan az ő fennhatóságuk alá tartozó területeken a katolikusok térítenek.
A római katolikus és az ortodox irányzat 1054-ben vált külön az egyházszakadás során, és a két irányzat vezetői azóta nem találkoztak egymással. Több mint 900 év után a II. vatikáni zsinat felcsillantotta a közeledés lehetőségét, de a kommunizmus összeomlását követően ismét ellenséges lett a viszony. A megfigyelők szerint a moszkvai egyházfő tiltakozásához az is hozzájárult, hogy a pápa a Szentév eseményei között különleges hangsúlyt adott a fátimai látomások évfordulós ünnepségeinek. Mint ismeretes, a pásztorgyermekeknek 1917-ben átadott üzenetében egy Szűzanyaként bemutatkozó lény Oroszországot jelölte meg a világ válságainak fő okozójaként. A globális katasztrófát a fehér ruhás asszony szerint csak az akadályozhatná meg, ha Oroszország „megtér” - vagyis az általánosan elterjedt vatikáni értelmezés szerint visszatér Róma fennhatósága alá.
Bár az elmaradt invitálás miatt nem hozott fordulópontot Putyin látogatása a pápánál, az mégis figyelemre méltó, hogy az új orosz elnök beiktatása utáni első külföldi útja a Vatikánba vezetett.
II. János Pál egyébként a diplomáciai események mellett a héten időt szakított az újságírók lelkigondozására is. A szakma több ezer képviselője előtt Rómában kifejtette: az újságírást az igazság közlésére irányuló, „szent” feladatnak kell tekinteni. A pápa szerint nem szabad, hogy a nyereségvágy hajtsa az újságírókat, és „a szabadság, beleértve a sajtószabadságot is, nem abszolút. Az embertársaink méltóságának és szabadságának tisztelete határt szab neki” - tette hozzá a katolikus egyházfő. A Vatikán szerint az újságíróknak „küzdeniük kell a sürgetés és az azonnali hírközlés diktatúrája ellen”.

További cikkeink: