Hetek - IV. évfolyam, 20. szám, 2000. május 13

A Fidesz elnökségi döntésének következtében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak (KHVM) valószínűleg nem csak a „H” és „V” betűitől, hanem - Orbán Viktor által a közelmúltban még sikeresnek ítélt - szakpolitikus miniszterétől is meg kell válnia a közeljövőben. Katona Kálmán miniszter távozásának oka az, hogy a miniszter nem értett egyet a KHVM tervezett „feldarabolásával”. Az átalakítások okait illetően több magyarázat is napvilágot látott. A kormány pusztán szakmai okokra hivatkozik, ellenzéki politikusok azonban továbbra is a köztársasági elnök jelölése kapcsán a Fidesz és a kisgazdák között megkötött paktumot látják a háttérben. PR-szempontokból sem tartják szerencsésnek, hogy az árvíz egyik hősét tulajdonképpen leváltják.

Még Mádl Ferenc köztársasági elnöki jelölése kapcsán jelentek meg az első sajtóhíradások: Torgyán József kisgazda pártelnök nem ingyen mondott le arról, hogy ő legyen a köztársaságielnök-jelölt. Ahogy arról lapunk múlt heti számában írtunk, az FKgP és a Fidesz között vélhetően megszületett paktum értelmében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Torgyán visszavonulásáért megkapja a KHVM „V” betűjét, vagyis a vízügyet, továbbá a tervezett nemzeti földalap és az ÁPV Rt. tulajdonában álló állami agrárcégek irányítását.
Ám, amíg a „V” betű sorsáról csak találgatások vannak, addig a „H” betű jövője már nagyrészt biztosnak látszik. Lapértesülések szerint - bár a kormány részéről ezt cáfolták - már a szombati Fidesz elnökségi ülésen eldőlt: a hírközlés a Gazdasági Minisztériumhoz vagy a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül és beolvad az informatikai, távközlési, audiovizuális iparággal foglalkozó részlegbe.
Katona Kálmán - lapzártánkig még miniszter - nem ért egyet a tervezett átalakításokkal, ugyanis ahogy újságíróknak nyilatkozta: a „hírközlés és a távközlés megbolygatása igen kockázatos”. Mindezt szakmai érvekkel alátámasztva közölte Orbán Viktorral is, akit azonban - mint mondta - nem tudott meggyőzni. Katona ezek után meg van győződve arról, hogy mennie kell: „A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésünkből és a Fidesz elnökségének döntéséből következően biztos vagyok abban, hogy Orbán Viktor már megírta a felmentésemet kezdeményező levelet.” A miniszter egyébként nem kíván lemondani, maradásával fel akarja hívni a figyelmet az átalakítás veszélyeire.
Orbán Viktor az átszervezéssel kapcsolatban a sajtónak igyekezett hangsúlyozni: nem személyi, hanem szerkezeti kérdésről van szó. Mint azt a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában elmondta: „Elsősorban Katona Kálmántól függ, hogy a kormány tagja kíván-e maradni.” A kormányfő az átalakítás szükségességéről szólva elmondta: az információs társadalom fejlődése indokolttá teszi, hogy a távközlés, a hírközlés és az informatika, valamint az audiovizuális iparág ne a hatósági munkákat ellátó KHVM-hez tartozzon. A miniszterelnöknek egyébként több tárcával kapcsolatban is vannak változtatási tervei, de erről bővebben a jövő héten tájékoztatja a közvéleményt.
Az egyik ellenérv azonban az átalakításokkal szemben éppen az, hogy nem lenne „egészséges”, ha a hatósági, illetve törvényelőkészítő funkciókat is ellátó hírközlési részleg a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alá kerülne. Mint Molnár Gyula szocialista képviselő a Heteknek elmondta: az MSZP azzal egyetértett volna, hogy egy politikai koordinátort nevezzenek ki az informatikai fejlesztések összefogására, de ezt a KHVM-en belül is meg lehetne oldani. A képviselő hangsúlyozta: az MSZP sajnálja, hogy így - a KHVM feldarabolásával - egy újabb jó szakpolitikus esett áldozatul a pártpolitikának.
Katona Kálmánt a munkája kapcsán egyébként több bírálat is érte. Több szakmabeli is kifogásolta, hogy a vízügy mellett a miniszter nem tesz elegendő hangsúlyt például az informatikai fejlesztésekre; mások az autópálya-építések elmaradásáért is őt tették felelőssé. Lapunknak egy vezető közlekedési menedzser elmondta: az útépítési szakma neheztel Katonára, mert elmaradt például az M7-es felújítására tervezett tender, illetve az M3-as továbbépítése is mintegy kétéves késlekedést szenvedett. A mélyépítő kapacitást kellett emiatt csökkenteni, illetve jegelni. Vannak, akik ezeknek az elmaradásoknak tudják be a minisztérium „szétdarabolását”. Az autópálya-építés azonban szeptember óta nem minisztériumhoz, hanem a Magyar Fejlesztési Bankhoz és a Nemzeti Autópálya Rt.-hez tartozik, a hírközlés területén elmaradt fejlesztésekért pedig - Molnár Gyula szerint - nem csupán a miniszteré a felelősség, hanem azé a kormányé is, amely nem adott ilyen típusú megrendelést.
A Fidesz-FKgP-paktumot és a „V” betű kérdését illetően Molnár kifejtette: katasztrofális lenne, ha politikai alku révén a jelenleg igen nagy felelősséggel és pénzekkel járó vízügy az „alkalmatlanságát számtalanszor bizonyító” kisgazda miniszterhez kerülne.
„Én nem hallottam semmilyen paktumról, az erről szóló híreknek nincs valós alapja” - nyilatkozta a Heteknek Csatári József kisgazda képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke. Arról a feltevésről, miszerint a Fidesz-FKgP-megállapodás része volt a nemzeti földalap kisgazdákhoz kerülése is, a kisgazda honatya kifejtette: az már csak azért sem lehet igaz, mivel a földalap megalkotása egy régi terv, amelyet már a szocialisták is szorgalmaztak.
Az átszervezések kapcsán a képviselő leszögezte: a kormánynak a jó működést felügyelnie kell, és ha a célok hatékonyabb megvalósítása érdekében szükséges, a változtatásoktól sem szabad megriadnia - ezt szolgálja a mostani átalakítás is.
„A kormánynak természetesen joga van a kormányátalakításhoz, de ha a célok nem változtak és a minisztérium is jól látja el a feladatát, akkor mi szükség az átalakításra?” - teszi fel a költői kérdést Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke. A képviselő elmondta: az MSZP támogatja ugyan a földalap létrehozását, de nem a kisgazda elképzelések szerint, mivel abban - álláspontjuk szerint - nincs garancia arra, hogy a földek felvásárlásánál és eladásánál nem pártérdekek fognak érvényesülni.

A kisgazdák tervei

A Nemzeti Földalap (NF) létrehozását a kormányprogram tartalmazza. 1999 nyarán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) már két törvénytervezetet is kidolgozott az NF létrehozására, de a koalíciós egyeztetéseken ezek a tervezetek fennakadtak. Az NF szükségességét gyakorlatilag valamennyi parlamenti párt elismeri, csak a végrehajtás menetében vannak kérdőjelek. A kárpótlás során mintegy kétmillió ember jutott földhöz, azonban több mint 80 százalékuk 1 hektárnál kisebb területhez, amelyen gazdaságos termelést nem lehet folytatni. A tavalyi törvénytervezetek alapján az NF célja a piacképes birtokméret kialakítása, a működőképes családi gazdaságok létrehozása és az állami tulajdonú termőföldek egységes elvek szerinti hasznosítása lenne úgy, hogy „a földjüket művelni nem tudó tulajdonosok megfelelő áron eladhassák földjüket, a későbbiekben mezőgazdasági tevékenységre vállalkozók pedig kedvező áron földet vásárolhassanak.”
A mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége és tőke hiányában teljesen pang a földpiac, így reális földár kialakulására nincs esély. Az FVM tervezete szerint, aki felajánlja az NF számára az általa már birtokolni nem kívánt földterületét, azt az alap „reális áron” megvásárolja tőle. A termőföldek értékesítése során a 35 évesnél nem idősebb, szakirányú végzettségűeket, a termőföldet már birtokló gazdákat, valamint a haszonbérlettel rendelkező, élethivatás-szerűen mezőgazdasági termelést folytató személyeket elsőbbség illetné meg. A Nemzeti Földalapot elővásárlási jog illetné meg minden termőföld-adásvételi ügyletnél. A Miniszterelnöki Hivatal még tavaly augusztusban felvetette, hogy ez alkotmányossági szempontból aggályos, és ellentétes az EU szabályaival. Emellett a Nemzeti Földalapnak jogában állna kisajátításokat is elrendelni, ami - egyes vélekedések szerint - módot adhat szubjektív szempontok érvényesítésére is.
A tervezet szerint a Nemzeti Földalap - ami mintegy 70-80 milliárd forintot mozgató szervezet lenne - nemcsak a magánszemélyek termőföldjének adásvételére szakosodna. Az FVM igényt tartana az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.), valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által kezelt földekre is - az erdők kivételével.
Az ÁPV Rt. mezőgazdasági portfóliójában 27 tartós állami tulajdonba sorolt mezőgazdasági és 19 erdőgazdasági részvénytársaság van. A mezőgazdasági társaságok által művelt termőterület 200 ezer hektár, amely az ország termőterületének 14 százaléka. Bár a társaságok mintegy 100 milliárd forint saját és 55 milliárdos jegyzett tőkével rendelkeznek, a kezelésükben lévő vagyon nagysága meghaladja a 160 milliárdot, és a bérletükben, illetve kezelésükben lévő területek becsült értéke az 500 milliárd forintot. A mezőgazdasági társaságok csupán egyharmada volt képes az elmúlt hét évben nyereségesen gazdálkodni, a többi a jelentős állami beavatkozások ellenére is likviditási gondokkal küszködik. Információink szerint az ÁPV Rt.-ben felmerült a veszteséges gazdaságok kivonása a tartós állami tulajdoni körből és az állami tulajdon értékesítése, privatizálása.