Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Torgyán a középpontban

Torgyán József köztársaságielnök-jelölése kapcsán csak annyi bizonyos, hogy pártja - élve a Fidesszel korábban kötött paktum előnyével - őt jelöli e tisztre. A pártelnök viszont többféle módon is reagálhat, hisz helyben elfogadhatja a felkérést, de a döntést - gondolkozási időt kérve - akár el is odázhatja. Mindenesetre az egykori ügyvédből lett politikusnak sikerült elérnie, hogy mindenki reá figyel, az is előfordulhat, hogy egy váratlan fordulattal meglepi a közvéleményt. A Heteknek nyilatkozó kisgazda vezetők szavaiból kiderült: több verziót is átgondoltak.


Torgyán József. Ő tudja, mit akar    Fotó: V. Sz.

A FKgP legmagasabb pártfóruma, az országos nagygyűlés dönt arról, hogy a koalíciós szerződés értelmében kit kér fel a köztársasági elnöki tisztségre. A párt elnöke, dr. Torgyán József teljes bizonytalanságban tartja a közvéleményt és a sajtót arról, hogy elvállalja-e vagy sem a köztársasági elnöki posztra való jelölést. Lapértesülések szerint a Fidesz és az FKgP vezető politikusai a háttérben informális megbeszéléseket folytatnak a szóba jöhető személyekről. Bár mindkét párt képviselői leszögezték, fel sem merült miniszteri tárcákkal való kárpótlás javaslata cserébe azért, hogy Torgyán József ne jelöltesse magát, mégis lap- és saját információk szerint folyik az alkudozás a kormánypártok között e kérdésben. Ráadásul Dávid Ibolya, az MDF elnöke az RTL Klubnak adott nyilatkozatában egyértelművé tette a legkisebb kormánypárt álláspontját: nem támogatnák Torgyán Józsefet, ha elfogadná a felkérést.
Lányi Zsolt, a kisgazdapárt alelnöke szerint, ha több jelölt neve is szóba kerül a hétvégén, az országos nagygyűlés akkor is a párt elnökét fogja választani. Véleménye szerint, aki kisgazda, annak más jelölt szóba sem jöhet. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a pártelnök el is vállalja a megbízatást, mert mondhatja nyugodtan: „Köszönöm szépen, nem fogadom el.” Más jelölt Lányi szerint nincs a talonban, hiszen, ha az a helyzet áll elő, hogy Torgyán József nem vállalja a jelölést, akkor a kisgazdapárt egy párton kívüli személyt állítana államfőjelöltnek. Lányi Zsolt a Heteknek kifejtette: gondolkodtak már erről a helyzetről, azonban egyelőre többet nem árulhat el.
Bánk Attila, a párt országgyűlési frakcióvezetője, az FKgP főügyésze rendkívül egységesnek látja a pártot a köztársasági elnök jelölését illetően. Elmondása szerint mind a 19 megye, a főváros alapszervezetei, valamint az országgyűlési frakció is Torgyán Józsefet látná szívesen a poszton. A frakcióvezető nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arra az esetre, ha netán Torgyán József visszautasítaná a felkérést. „Majd meglátjuk” - foglalta össze tömören, de hozzátette: „A Fidesz egyet fog érteni a kisgazdapárt jelölésével.”


Göncz után más lesz

A magyar Alkotmány értelmében az államfő a végrehajtó hatalom feje, azonban, ha egy más gondolkodású, mentalitású politikus kerülne ebbe a székbe, szakemberek véleménye szerint valószínűleg változna a Göncz Árpád által képviselt, konszenzust kereső, pacifista köztársasági elnöki szerepkör. Sükösd Miklós politológus, a Közép-Európai Egyetem (CEU) munkatársa szerint, ha Torgyán lenne a köztársasági elnök, az a jogok változását nem vonná maga után automatikusan, hiszen azt az Alkotmány és az ezzel foglalkozó törvények pontosan körülírják. A jogrendszer változása a személyi változás miatt nem állna be automatikusan. Magyarország egy olyan rendszer maradna, ahol a kormányfő a végrehajtó hatalom feje, és a köztársasági elnöknek szimbolikus jogai vannak, illetve vétójoga bizonyos esetekben, de ezekkel csak nagyon korlátozottan élhet. A funkció elsősorban szimbolikus, a nemzet egységét kell képviselnie kifelé és befelé is.
„Biztosra veszem, hogy a kisgazdák Torgyánt jelölni fogják, viszont - minden jel erre mutat - a kormánytöbbség nem szavazná meg. Ez számára nagyon nagy politikai bukás lenne, ami a pályáját kettétörné” - vélekedik politológus.
Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója szerint az ország polgárai mindenféleképpen vesztenek, hiszen Göncz Árpád személyét a magyar közéletben lehetetlen pótolni. Nem véletlen, hogy Göncz Árpád a legnépszerűbb politikus az országban. Jelenleg hozzá hasonló, integratív személyiséget nem tudnak a politikai pártok jelölni a helyére. A rendszerváltás tíz éve alatt szinte ő lett a „nemzet nagypapája”, akihez bármelyik oldalról bárki odamehetett tanácsért, vigasztalásért. Ahogy egy családban nagyon fontos a nagypapa szerepe, úgy a magyar közéletben is a mindenkori köztársasági elnök személye is. Így cseppet sem lehet elbagatellizálni a szerepét, csupán az Alkotmányban biztosított jogok alapján.
Tamás Pál szerint két verzió állhat elő. Az egyik az, hogy egy mindenki számára elfogadható sima, snassz, „íztelen, szagtalan”, közömbös személy kerül ebbe a pozícióba, aki - a legjobb esetben is - semmilyen integratív szerepet nem tud betölteni a magyar politikai közéletben. A másik, ennél súlyosabb, ha megosztó, dezintegratív jelölt kerül az államfői pozícióba. Ez a jelölt, ha semmit sem csinál, csupán mosolyog, és úgy viselkedik, mint Ferenc József császár, akkor is irritál ezen a szimbolikus szinten is - tette hozzá.