Torgyán József köztársaságielnök-jelölése kapcsán csak annyi bizonyos, hogy pártja
- élve a Fidesszel korábban kötött paktum előnyével - őt jelöli e tisztre. A pártelnök
viszont többféle módon is reagálhat, hisz helyben elfogadhatja a felkérést, de a döntést
- gondolkozási időt kérve - akár el is odázhatja. Mindenesetre az egykori ügyvédből
lett politikusnak sikerült elérnie, hogy mindenki reá figyel, az is előfordulhat, hogy
egy váratlan fordulattal meglepi a közvéleményt. A Heteknek nyilatkozó kisgazda vezetők
szavaiból kiderült: több verziót is átgondoltak.
Torgyán József. Ő tudja, mit akar Fotó: V. Sz.
A FKgP legmagasabb pártfóruma, az országos nagygyűlés dönt arról, hogy a koalíciós
szerződés értelmében kit kér fel a köztársasági elnöki tisztségre. A párt elnöke,
dr. Torgyán József teljes bizonytalanságban tartja a közvéleményt és a sajtót arról,
hogy elvállalja-e vagy sem a köztársasági elnöki posztra való jelölést. Lapértesülések
szerint a Fidesz és az FKgP vezető politikusai a háttérben informális megbeszéléseket
folytatnak a szóba jöhető személyekről. Bár mindkét párt képviselői leszögezték,
fel sem merült miniszteri tárcákkal való kárpótlás javaslata cserébe azért, hogy
Torgyán József ne jelöltesse magát, mégis lap- és saját információk szerint
folyik az alkudozás a kormánypártok között e kérdésben. Ráadásul Dávid Ibolya,
az MDF elnöke az RTL Klubnak adott nyilatkozatában egyértelművé tette a legkisebb
kormánypárt álláspontját: nem támogatnák Torgyán Józsefet, ha elfogadná a felkérést.
Lányi Zsolt, a kisgazdapárt alelnöke szerint, ha több jelölt neve is szóba kerül a
hétvégén, az országos nagygyűlés akkor is a párt elnökét fogja választani. Véleménye
szerint, aki kisgazda, annak más jelölt szóba sem jöhet. Azonban ez nem jelenti azt,
hogy a pártelnök el is vállalja a megbízatást, mert mondhatja nyugodtan: „Köszönöm
szépen, nem fogadom el.” Más jelölt Lányi szerint nincs a talonban, hiszen, ha az a
helyzet áll elő, hogy Torgyán József nem vállalja a jelölést, akkor a kisgazdapárt
egy párton kívüli személyt állítana államfőjelöltnek. Lányi Zsolt a Heteknek
kifejtette: gondolkodtak már erről a helyzetről, azonban egyelőre többet nem árulhat
el.
Bánk Attila, a párt országgyűlési frakcióvezetője, az FKgP főügyésze rendkívül
egységesnek látja a pártot a köztársasági elnök jelölését illetően. Elmondása
szerint mind a 19 megye, a főváros alapszervezetei, valamint az országgyűlési frakció
is Torgyán Józsefet látná szívesen a poszton. A frakcióvezető nem kívánt találgatásokba
bocsátkozni arra az esetre, ha netán Torgyán József visszautasítaná a felkérést.
„Majd meglátjuk” - foglalta össze tömören, de hozzátette: „A Fidesz egyet fog
érteni a kisgazdapárt jelölésével.”
Göncz után más lesz
A magyar Alkotmány értelmében az államfő a végrehajtó hatalom feje,
azonban, ha egy más gondolkodású, mentalitású politikus kerülne ebbe a székbe,
szakemberek véleménye szerint valószínűleg változna a Göncz Árpád által képviselt,
konszenzust kereső, pacifista köztársasági elnöki szerepkör. Sükösd Miklós
politológus, a Közép-Európai Egyetem (CEU) munkatársa szerint, ha Torgyán lenne a köztársasági
elnök, az a jogok változását nem vonná maga után automatikusan, hiszen azt az Alkotmány
és az ezzel foglalkozó törvények pontosan körülírják. A jogrendszer változása a
személyi változás miatt nem állna be automatikusan. Magyarország egy olyan rendszer
maradna, ahol a kormányfő a végrehajtó hatalom feje, és a köztársasági elnöknek
szimbolikus jogai vannak, illetve vétójoga bizonyos esetekben, de ezekkel csak nagyon
korlátozottan élhet. A funkció elsősorban szimbolikus, a nemzet egységét kell képviselnie
kifelé és befelé is.
„Biztosra veszem, hogy a kisgazdák Torgyánt jelölni fogják, viszont - minden jel
erre mutat - a kormánytöbbség nem szavazná meg. Ez számára nagyon nagy politikai
bukás lenne, ami a pályáját kettétörné” - vélekedik politológus.
Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója szerint az ország
polgárai mindenféleképpen vesztenek, hiszen Göncz Árpád személyét a magyar közéletben
lehetetlen pótolni. Nem véletlen, hogy Göncz Árpád a legnépszerűbb politikus az
országban. Jelenleg hozzá hasonló, integratív személyiséget nem tudnak a politikai pártok
jelölni a helyére. A rendszerváltás tíz éve alatt szinte ő lett a „nemzet nagypapája”,
akihez bármelyik oldalról bárki odamehetett tanácsért, vigasztalásért. Ahogy egy
családban nagyon fontos a nagypapa szerepe, úgy a magyar közéletben is a mindenkori köztársasági
elnök személye is. Így cseppet sem lehet elbagatellizálni a szerepét, csupán az
Alkotmányban biztosított jogok alapján.
Tamás Pál szerint két verzió állhat elő. Az egyik az, hogy egy mindenki számára
elfogadható sima, snassz, „íztelen, szagtalan”, közömbös személy kerül ebbe a
pozícióba, aki - a legjobb esetben is - semmilyen integratív szerepet nem tud betölteni
a magyar politikai közéletben. A másik, ennél súlyosabb, ha megosztó, dezintegratív
jelölt kerül az államfői pozícióba. Ez a jelölt, ha semmit sem csinál, csupán
mosolyog, és úgy viselkedik, mint Ferenc József császár, akkor is irritál ezen a
szimbolikus szinten is - tette hozzá.