- Miért a nemzetbiztonsági bizottság munkájában is résztvevő politikusok
között alakulnak ki az elmúlt hónapokban rendre botrányos helyzetek? Ez a
legfontosabb terület ma Magyaror-szágon?
- Arról van szó, hogy az említett bizottság tagjai már több helyen és
számtalanszor összecsaptak. Ez a folyamat 1998-ban, Orbán Vikor ominózus
megfigyeléses bejelentésével kezdődőtt, hiszen amikor a bizottság ebben az ügyben
megpróbált eljárni - ráadásul az ellenzéki oldal javaslatára - akkor a
kormányoldal ezt a törvényben is előírt jogát a bizottságnak leszavazta. A
vizsgálódáskísérleteket a kormánykoalíció egyrészt zárt üléssé tette, tehát
elzárkózott a nyilvánosságtól, másrészt pedig nem engedte, hogy az a bizottság
vizsgálja, amelyik tulajdonképpen a törvény alapján erre jogosult lenne. Ráadásul
az emiatt létrehozott, úgynevezett megfigyelési bizottságba praktikus okokból a
nemzetbiztonsági bizottság tagjait delegálták a pártok. Tehát a szembenállás ott
is folytatódott. Így aztán kialakult egy párviadal, amivel önmagában semmi bajom nem
lenne, ha az egész nem válna durván személyeskedővé.
- A mostani ominózus eset kinek a „hibájából” történhetett meg?
- Ez egy nagyon-nagyon furcsa eset. Azt mondogatják a fideszesek, hogy Vancsik
Zoltán, úgynevezett nemzetbiztonsági kockázati tényezője a fia ügye miatt
megváltozott. Szerintem ezt egyetlen politikusnak sincs joga más politikusra mondani,
ugyanis a kockázati tényező megítélése titokvédelmi szempontból történik, ami
kizárólag szakmai kérdés. Nem véletlen, hogy az úgynevezett „C”-típusú
nemzetbiztonsági átvizsgálást, amelyen minden bizottsági tagnak át kell esni, nem
politikusok hozzák, hanem ez egy, úgynevezett államigazgatási eljárás keretében
születik meg. Vancsik úr kétszer is átesett ilyen „C”-típusú átvilágításon,
s mivel tagja lehetett a bizottságnak, így feltételezem: az átvilágítás az ő
esetében kockázati tényezőt nem állapított meg. Ha most az illetékes szakember azt
mondaná: kérem szépen itt változott a helyzet ilyen és ilyen oknál fogva, akkor azt
államigazgatási eljárás keretében kellene kimondania. Azt gondolom, azért van, hogy
a fideszes képviselők a szakmát nem merik „odahozni” a bizottság elé, mert a
szakma akkor azt fogja mondani: mi figyelünk erre az ügyre, ha zsarolni akarnák a
képviselőt - törvényi kötelezettségeinknek eleget téve -, megakadályoznánk.
- Mégis, ebben a legutóbbi ügyben Ön szerint ki a vétkes?
- Az inkriminált eset a következőképpen történt. A bizottsági ülés végén
már éreztem, hogy itt rendkívül parázs a hangulat, ezért a bizottsági ülést
igyekeztem minél hamarabb lezárni. Amikor ez sikerült, akkor fogtam a cuccomat, és
kijöttem a teremből, hogy nehogy folytatódjon megint a Vancsikról szóló vita. Utána
csak annyit hallottam, hogy Kovács Zoltán odaszólt Vancsik Zoltánnak, hogy azért nem
válaszolt a kérdéseinkre, mert van takargatnivalója. Bocsánatot kérek, mi az, hogy
azt mondja az egyik képviselő a másiknak, hogy takargatnivalód van? Hát ez nem
provokáció? Utána, hogy mi történt, nem láttam, mert már kint voltam a folyosón.
Csak arra lettem figyelmes, hogy Kosztolányi képviselő rohan ki a teremből és
kiabál, hogy hol vannak az újságírók, mert Vancsik nekiment Kovácsnak. Ezután
mentem vissza a terembe, s ott láttam őket egymással szemben, közöttük Nikolics
képviselőt. Persze azonnal mondtam nekik, hogy hagyjátok abba ezt az egészet. Néhány
percen belül le is csitultak.
- Ön tehát provokációnak tartja az esetet?
- Ezt bizonyítani nem tudom. De azt tudom: a napirendi pontokról komolyabb
feszültség nélkül - a szokványos kommunistázós szurkapiszkák mellett -
békében tudott tárgyalni és dönteni a bizottság. Az utolsó pontnál, az
„egyebeknél” kezdték el a kormánypárti képviselők ártatlannak látszó
nyugalommal kérdezgetni, hogy mi van Vancsikkal és fiával. Sőt éppen erre a vitára
jött be erősítésül a Fidesz egyik prominens politikusa, aki előtte nem is vett
részt a bizottság munkájában. Tudhatták, hogy Vancsik fáradt, hisz ő a
székesfehérvári képviselőjelölt kampányfőnökeként az elmúlt napokban bizonyára
alig aludhatott. Emellett a kampány feszültsége is még munkálhatott benne. Hibázott.
Egyébként nagyon sajnálom, hogy családi ügyeket generálnak ilyen ügyekké. Mi
Rapcsák leányának szerencsétlenségéből és más kormánypárti politikusok családi
ügyeiből soha nem akartunk politikai tőkét kovácsolni.
- Azt mondja, megtervezett dolog lehetett?
- Lehet hogy teljesen véletlen - de ilyenkor az ember, ugye azért kombinál.
Sasvári Szilárd, akit tisztelek, becsülök, a Fidesz egyik vezetője. Nem vett részt
az ülésen, az „egyebek” napirendi pontra érdekes módon bejött. Akkor történt
ez, amikor a Vancsik-ügyet kezdték boncolni. Az ember elgondolkodik: az érdemi
vitákban nem vesz valaki részt, azon pedig, amikor a személyeskedést elkezdik -
Nyitrai András kezdte el - megjelenik az erősítés.
Vancsik Zoltán a székesfehérvári kampány vezetője, az ott folyó választásban neki
kulcsszerepe van. Ott Székesfehérváron azért sikeresek voltunk, keresik a fogást,
kit, hogyan lehet kompromitálni, kit, hogyan lehet irritálni, valamilyen módon idegileg
olyan helyzetbe hozni, amiben kiszámíthatatlanul viselkedik. De erre nem tudok semmi
bizonyítékot mondani.
Politikusok és rokonok
Nem Vancsik Zoltán az egyetlen politikus, akinek a hozzátartozója
„sáros”. Szűrös Mátyás fiát robbanóanyaggal és lőszerrel való visszaélés,
Dávid Ibolya apját pedig lopás miatt ítélte el a bíróság. Rapcsák András lánya
késsel támadt saját kisiskolásaira, Harrach Péter szociális és családügyi
miniszter fia pedig erkölcsileg megkérdőjelezhető döntést hozott, amikor fél évvel
házasságkötése és három hónappal fia születése után egyszerűen faképnél
hagyta családját.
A szocialista Szűrös Mátyás fiának lakásán a rendőrség 1993 januárjában
különféle robbanóanyagokat, lőszereket és higanyt foglalt le. Ezért a bíróság
Szűrös Ivánt az év októberében robbanóanyaggal és robbanószerrel, valamint
lőszerrel való visszaélés miatt egy év és négy hónap börtönben letöltendő
szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását két év próbaidőre
felfüggesztette. Szűrös szabadulása után könyvet írt Gránátjaim és egyéb
történetek címmel.
1998-ban Dávid Ibolya MDF-es igazságügy-miniszter apját is elítélték - őt
lopásért. 1997 nyarán ugyanis méreten aluli halakat fogott, a Blikk című újság
értesülései szerint árammal, amiért négy hónap szabadságvesztést kapott (az
ítéletet egy esztendőre felfüggesztették).
Közismert Rapcsák András, jelenleg fideszes politikus nevelt lányának, Rapcsák
Annamáriának ügye is. A tanárnő 1998 szeptemberében Hajdúhadházán kenyérvágó
késsel megsebesítette - többnyire roma származású - nyolc kisdiákját, valamint
három kollégáját is. Elmondása szerint mindezt belső hangok parancsára tette. Az
eset után elmeorvosi felügyelet alá került.
Erkölcsileg ugyancsak megkérdőjelezhető - az egykori KDNP-s, majd jelenleg fideszes
politikus - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter fiának döntése is,
aki fél évvel házasságkötése és három hónappal fia születése után faképnél
hagyta családját. Ezt a témát is egy bulvárlap teregette ki. Az ifjabb Harrach Péter
1993 tavaszán egy vallási találkozón ismerkedett meg későbbi feleségével. Miután
a lány terhes lett, 1993 augusztusában házasságot kötöttek és decemberben
megszületett fiuk, Bence. Három hónappal ezután az ifjabb Harrach elhagyta őket. Két
évig sem a családügyi miniszter, sem a fia nem volt kíváncsi Bencére. Azóta az
idősebb Harrach havonta egyszer-kétszer hazavitte őt, de fia kínosan ügyelt rá, hogy
ne találkozzon vele. Ezek a nyilvánosságra került ügyek, de a parlamentben több
zűrös ügyet is ismernek. Ismertek például egy egykori konzervatív államtitkár
fiának autólopási ügyei, általában ismert az is, hogy mely politikusok alkoholisták
stb.
(Hetek-összeállítás)
Parlamenti füles-vita
Kis híján tettlegességig fajult két politikus nézeteltérése az
Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülését követően. Kovács Zoltán
(Fidesz) úgy emlékszik: Van-csik Zoltán szocialista politikus majdnem megütötte őt
az ülést követően, miután a testület alelnökeként kérdéseket tett fel a
képviselő fiának kábítószeres ügyével kapcsolatban. Vancsik Zoltán elmondása
szerint az ülés folyamán többször provokálták őt fia kapcsán, ő azonban nem is
szólalt fel a téma tárgyalásakor. Az ülésről távozóban azonban Kovács Zoltán
azt mondta neki: azért nem válaszolt az elhangzottakra, mert takargatnivalója van. Ezt
a vádat - mint mondta - Kovács Zoltánt „kisöcsinek” nevezve hárította el a
szocialista politikus, ami után vita bontakozott ki kettejük között. Vancsik Zoltán
úgy fogalmazott: már korábban is provokálták őt, most az egyszer „bedőlt
ennek”. A Napkelte című műsorban Vancsik sajnálatosnak nevezte az esetet.
Kovács Zoltán az eset után felszólította Vancsik Zoltánt, fontolja meg a bizottsági
tagságról való lemondását, és kérjen bocsánatot. Vancsik, aki nem hajlandó
lemondani tisztségéről, újságíróknak elmondta: sajnálja, ami a bizottsági ülés
után történt, de szerinte nem neki kellene bocsánatot kérnie a fideszes Kovács
Zoltántól, hanem fordítva.
Áder János, az Országgyűlés elnöke az eset kapcsán egy sajtótájékoztatón
elmondta: jogi eszközei nincsenek arra, hogy a nemzetbiztonsági bizottság keddi
tanácskozását követő atrocitáshoz hasonló eseteket a jövőben megelőzze,
politikai eszközök azonban rendelkezésre állnak. Áder úgy vélte: a bizottsági
elnököknek megvannak a jogosítványaik arra, hogy ha az általuk vezetett testület
tanácskozásán felforrósodik a levegő, akkor rendezzék a helyzetet. Az
Országgyűlés elnöke a Vancsik Zoltán szocialista és Kovács Zoltán fideszes
képviselő között történteket a parlament tekintélyét romboló eseménynek
minősítette.
(Hetek-összeállítás)