Vissza a tartalomjegyzékhez

Debreczeni Réka
Magyarország kevésbé korrupt

Magyarországnak konkrét gazdasági haszna származna abból, ha csökkenne a korrupció. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felhívta a figyelmet arra, hogy amenynyiben a posztkommunista országok nem állnak ellen a korrupciónak, újabb válságba kerülhetnek - derült ki a Transparency International (TI) nevű korrupcióellenes civil szervezet idei jelentéséből.

A berlini székhelyű szervezet 99 országot rangsorol a kenőpénz használata, azaz a megvesztegethetőség szempontjából. Az úgynevezett korrupciós indexek arról is tanúskodnak, hogy bár Magyarország kelet-európai viszonylatban jó helyezést vívott ki magának, világviszonylatban egyáltalán nem található a „legtisztább” országok között.
A Transparency International az országokat egytől tízig értékeli, ahol a 10 pont a legnagyobb tisztaságot jelenti. Magyarország a ranglistán a 31. helyet foglalja el 5,2 pontos eredménnyel. A korrupciós index Top 10-ét egyértelműen a legfejlettebb gazdaságú, legerősebb intézményrendszerrel rendelkező, jellemzően északi országok képezik, ezen belül is dobogós helyet foglal el Dánia, Finnország, Új-Zéland és Svédország. Hasonló képet fest egy másik indexsor is, amely tizenkilenc fejlett ipari országot rangsorol aszerint, hogy azok milyen mértékben alkalmaznak üzleti eszközként megvesztegetést a feltörekvő országokban, többek között Magyarországon. Bár Magyarország a lista fehérebbik felére esik, az IMF úgy véli, hogy az index javulása, csupán kétszázalékos emelkedése már több, mint félszázalékos gazdasági növekedést eredményezhetne.
Peter Eigen, a TI elnöke szerint a fejlett gazdaságok megvesztegetési gyakorlata azért is veszélyes, mert az a szegények további elszegényedését, a demokratikus intézményrendszer aláaknázását és a nemzetközi kereskedelem további torzulásait eredményezi. A Gallup International Társaság kutatása szerint a „megkenés” a közszolgálati és az építőipari szektorban a leggyakoribb, ezeket követi a fegyveripar. Megfigyelhető, hogy a szegénység és az alacsony gazdasági fejlettség általában együtt jár a magasabb korrupcióval. Ezt fényesen bizonyítják a rangsor alsó harmadában elhelyezkedő államok: főként az afrikai, dél-amerikai országok, valamint Oroszország és a FÁK országai. Természetesen alapvető szerepet játszanak a korrupció szintjében az intézményrendszer és a társadalom etikai hiányosságai.
A csaláshoz, illetve korrupcióhoz folyamodók általában azzal mentegetik lelkiismeretüket, hogy másképpen nem tudnák nyélbe ütni az üzletet, illetve nem tudnák legyőzni a bürokratikus akadályokat. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a különböző csalások és megvesztegetések gyakorlati elemeivé válnak egy gazdaságnak, úgy az a gazdaság nagyobb kockázatot jelent a befektetők számára, csökken a tőkebeáramlás és a tőke termelékenysége, s ez jelentős jóléti veszteségekkel jár. Emellett a korrupció elnyeli a hiteleket és a segélyeket, amelyeket az ország javára kellett volna fordítani.
Johann Graf Lambsdorffnak a TI keretében közre adott tanulmánya szerint a korrupciót egy országban növelheti a szabad verseny korlátozása, a nagyméretű állami költségvetés, az alacsony bérek és nem utolsósorban a sajtószabadság korlátozása. Ugyanakkor jelentős szerepe van egy ország kulturális jellemzőinek is, nem kis mértékben a vallásnak. Bizonyos kutatások alapján például erősen kimutatható, hogy minél nagyobb a protestánsok aránya egy országban, annál kisebb mértékű a korrupció.
Az IMF egyben azzal fenyeget, hogy amennyiben a posztkommunista országok nem állnak ellen az erősödő korrupciónak, úgy új válságba kerülhetnek. Erre ékes példa Oroszország. Az IMF szerint fennáll az a veszély, hogy a korrupcióval szembeni tolerancia egy olyan társadalmi katasztrófához vezet e fiatal demokráciákban, hogy az állandósuló korrupcióellenes tiltakozások fasiszta vagy demokrácia- illetve piacellenes rezsimekhez vezetnek.

A Transparency International felmérése a korrupcióról 1999-ben

   Ország Osztályzat
1.   Németország   10
2.   Finnország   9,8
3.   Új-Zéland   9,4
4.   Svédország   9,4
5.   Kanada   9,2
6.   Izland   9,2  
7.   Szingapúr   9,1
8.   Hollandia   9,0
9.   Norvégia   8,9
10.   Svájc   8,9
29.   Belgium   5,3
30.   Namíbia   5,3
31.   Magyarország   5,2
32.   Costa Rica   5,1
33.   Malajzia   5,1
83.   Oroszország   2,4
84.   Albánia   2,3
86.   Kazahsztán   2,3
87.   Kirgízia   2,2
88.   Pakisztán   2,2
92.   Jugoszlávia   2,0
98.   Nigéria   1,6
99.   Kamerun   1,5

Forrás: TI