Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Politikai zsákmányszerzés

Politikai okokból menesztették hat megye közigazgatási hivatalának vezetőjét - mondta lapunknak Lamperth Mónika szocialista politikus, aki a történtek megindoklása érdekében kezdeményezte az önkormányzati bizottság összehívását. Bernáth Varga Balázs, a testület kisgazda elnöke ezzel szemben úgy véli, hogy a leváltások törvényes formában történtek.

December 31-én telefaxon értesítették felmentésükről Szabolcs-Szatmár, Komárom-Esztergom, Tolna, Nógrád, Hajdú-Bihar és Somogy megye közigazgatási hivatalainak vezetőit a Miniszterelnöki Hivatalból, ugyanakkor utódaik kinevezése lapzártánkig nem történt meg. Lamperth Mónika elmondta: kormánypárti képviselőktől tudja, hogy azokban a megyékben, ahol „nincsenek kielégítve a fideszes és kisgazda igények”, eltávolítják a hivatalvezetőket - függetlenül attól, hogy szakmai szempontból jó munkát végeztek-e.
Somogy megyében Németh Jenő, az eddigi hivatalvezető is pályázott a posztra, s bár szakemberek szerint magasan a legjobb pályázatot nyújtotta be, a kisgazda politikusokból álló bírálóbizottság nem tartotta méltónak a hivatal további vezetésére. Lamperth szerint Németh utódját eddig azért nem nevezték meg, mert a kérdésben vita alakult ki a helyi kisgazda és fideszes vezetők között.
Barkóczy Gellért, a kisgazdapárt megyei elnöke a Somogyi Hírlapban a következőket nyilatkozta az üggyel kapcsolatban: a választásokkor kötött alku értelmében a közigazgatási hivatal vezetői tisztsége a pártja jussa, ezért két jelöltjük is elindult a posztért kiírt megmérettetésen, „méghozzá úgy, hogy mindegyikük ott legyen, egyik a hivatalvezető, másik a helyettes, hogy a kisgazdapárt programjában meghirdetett dolgokat érvényesíteni tudjuk Somogyban”. Lamperth Mónika szerint Barkóczy kijelentése „nonszensz, mert az államigazgatásban nem kisgazdaprogramot kell végrehajtani, a köztisztviselőknek az a dolguk, hogy a törvényességet felügyeljék”. A politikus úgy véli, hogy a pályázatok kiírása is törvénytelen volt, hiszen azok betöltött posztokra irányultak.
Bernáth Varga Balázs, az Országgyűlés Önkormányzati bizottságának kisgazda elnöke a Hetek kérdésére kijelentette, hogy a leváltások kapcsán semmiféle törvénytelenség nem történt, a pályáztatásoknak köszönhetően pedig az eddigieknél jobb szakemberek kerülnek a hivatalok élére. Arra az ellenzéki véleményre, mely szerint a pályáztatás eleve törvénytelen volt, a kisgazda politikus így nyilatkozott: „Bevallom őszintén, nem tudom a körülményeket, annyira nem tájékozódtam, majd mire a bizottsági ülés létrejön, akkorra tájékozódom.”


A önkormányzati rendszer megalkotásával párhuzamosan hozták létre 1990-ben a regionális köztársasági megbízotti hivatalokat, illetve azok megyei szerveit. Kezdetben vitatkoztak azon, hogy akár főispáni elnevezést adhatnának e titulusnak, hisz egyfajta közigazgatási csúcsszervként működhettek ezek a hivatalok. Az Antall-kormány ideje alatt hamar feszültség alakult ki a többnyire ellenzéki - SZDSZ-es - önkormányzatok és e hivatalok között. A önkormányzatok szerint az MDF által kinevezett megbízottak pártpolitikai alapon tevékenykedtek, és ez okozott feszültséget. A Horn-adminisztráció idején megváltoztatták ezt a szervezetet. A Közigazgatási Hivatalok 1995. január elsején - a köztársasági megbízottak jogutódaiként - kezdték meg működésüket tizenkilenc megyében és a fővárosban. 1997 novemberében a hivatalok kormányhivatali státust kaptak, ami azt jelenti, hogy a kormány „meghosszabbított karjaivá” váltak. A hivatalok legfontosabb feladata az önkormányzati munka törvényességének ellenőrzése. Hatáskörükbe tartoznak többek között a szabálysértések, a helyi adók kérdései, az anyakönyvezések, a bevándorlási és letelepedési ügyek. Egy-egy hivatal éves gazdálkodási kerete 200-300 millió forint között mozog. Azonban a hivatalnak felügyeleti joga van a megyei, úgynevezett dekoncentrált államigazgatási szervek, mint például a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség fölött. A megyék közigazgatási rendszerében a hivatalok rendkívül komoly szerepet töltenek be. 2000. január
1-jétől a közigazgatási hivatalok általános irányítását a Miniszterelnöki Hivatal helyett a Belügyminisztérium végzi.