Vissza a tartalomjegyzékhez

VARGA P. MIKLÓS
Cél: erősödjön a paraszt-polgári réteg

Lapzártánkkal egyidőben kihelyezett kormányülés keretében tárgyalja meg a kormány az agrárgazdaság fejlesztésére készített középtávú stratégiát. A stratégia elkészítését az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló, 1997-ben elfogadott törvény írja elő a kormány részére. Célja a törvény alapján, hogy a mezőgazdasági termelők számára legalább középtávon kiszámíthatóvá tegye a gazdálkodás feltételeit, a támogatási rendszert. Az előterjesztés során azonban először komoly ellentétbe kerülhet a kormányt alkotó két párt.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) már tavaly decemberben elkészítette az agrárstratégia-tervezetet, amelyet a miniszter mint társadalmi konszenzuson alapuló javaslatot tett közzé. A miniszter bejelentése után az agrárágazatban működő szakmai és gazdasági érdekképviseletek sorra jelentették be, hogy nem értenek egyet az anyaggal, és nincs tudomásuk a társadalmi konszenzusról.
Ezzel párhuzamosan a kancellária is összehívta a számára megbízható agrárszakembereket, és Raskó György vezetésével megkezdték a saját agrárstratégiájuk kidolgozását. A kormányülésen a két agrárstratégia versenyezni fog egymással, és mivel a két anyagban szereplő célok és állítások számos helyen eltérnek, valamint nyíltan ellentmondanak egymásnak, a kormány fennállása óta először kerülhet a kancellária vitába valamely minisztériummal. Történetesen a kisebb koalíciós partner által vezetett minisztériummal.
A két stratégia között talán a legnagyobb különbség a célcsoport meghatározása. Az FVM anyaga adottságként kezeli a nagygazdaságokat, és a szövetkezeti kiválás lehetőségének ismételt bevezetésével az a célja, hogy a nagygazdaságokban meglévő eszközöket, tőkét a magántermelők privatizálják. Érdemben nem foglalkozik a minőségi árutermelésre képtelen kis gazdaságok fejlesztésével, a közepes, 50-100 hektáros birtokok kialakításával. Hangsúlyozottan szociális jellegű szubvenciókkal kívánja a vidéki kisgazdákat támogatni. A kancellária anyagában a nagygazdaságok középtávon is mint a mezőgazdasági termelés 50 százalékát adó gazdaságok szerepelnek, bár külön támogatásban nem részesülnének. A nagygazdaságok fejlesztését a magántőkére bízza, reorganizációs kamattámogatás mellett. A kancellária által készített stratégia fő célja a középgazdaságok kialakítása. Ehhez gazdaságonként mintegy 15-30 millió forintra van szükség a földkoncentráció költségei mellett. A kisgazdaságok működését integráción keresztül tervezi támogatni.
A józanul gondolkodó emberekben már sokszor felmerülhetett az a kérdés, hogy miért nem lehet a mezőgazdaság fejlesztésének irányát szakmai alapokon eldönteni. Más ágazatokban a piac és a tőke mozgása meghatározza a fejlődés irányát. Miért nem működik ez a mezőgazdaságban is?
Ezekre a kérdésekre a kancellária által készített anyag utolsó része valószínűleg megadja a választ. Miszerint a koalíciós pártoknak érdeke fűződik ahhoz, hogy az agrárstratégia eredményeként erősödjék a „paraszt-polgári” réteg gazdasági-politikai befolyása a vidék társadalmára. Mert ők nagy valószínűséggel stabil szavazói lesznek a jobbközép pártoknak. Az anyag megállapítja, hogy amennyiben a nagyüzemi birtokstruktúra marad domináns, akkor a baloldali pártok fogják uralni a falu társadalmi-politikai életét (!). A fenti gondolat azt sugallja, mintha a falvakban kétfajta embertípus élne. Az egyik az ellenség, aki megrögzötten nagyüzempárti, minimálbérért, csupán az elvei miatt támogatja a nagyüzemet, és a baloldali pártokra (?) szavaz. A másik az elesett, akit az előző embertípus elnyom, és a nagyüzemeken keresztül megakadályozza, hogy magángazdaságában érvényesüljön, és természetesen a jobbközép pártokra szavaz.
Ez a gondolkozás a legjobban felépített gazdasági stratégiát is tönkreteszi. Eredményét az elmúlt nyolc évben a vidéki lakosságnak volt lehetősége megtapasztalni. De ismerve a magyar mezőgazdaságban ténylegesen dolgozó embereket, még egy-két kormányzati ciklus, és kialakítják a politika-alkalmazkodási vetésforgót, hogy megoltalmazza őket a szavazatszerző gazdaságpolitikusok és közgazdászok által kitalált mezőgazdaságtól.