Vissza a tartalomjegyzékhez

FLOSSMANN GYÖRGY
Az APEH is tévedhet

A rendszerváltást követően vált lehetővé, hogy az adózók mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében megtámadják az adóhatóság határozatait, és bár évről évre egyre magasabb arányban kerül ki az APEH győztesen a perből, talán az egyre precízebb vonatkozó szabályzók következtében, az 1998-ban ellenük benyújtott keresetek mintegy 10 százalékának helyt adtak. A polgárok és a gazdasági társaságok által indított perek száma az elmúlt öt év alatt hússzorosára nőtt. 1998-ban 7401 keresetet nyújtottak be az APEH ellen, és az előző évről 16 ezer 460 ügy maradt folyamatban. Nőtt a vitatott perérték is, hiszen becslések szerint csak tavaly mintegy 50-60 milliárd forint sorsáról döntöttek adóperekben. Az utóbbi időkben feltűntek olyan fantom cégek, amelyek a számlák kiállításán kívül semmilyen más tevékenységet nem végeznek. Az általuk kiállított számlákkal több milliárd forint nagyságrendű áfacsalásokat követnek el.
Az elmúlt évek során a legfőbb nehézséget az adóperek elhúzódása okozta, mivel sokan éltek az ötfokú felülvizsgálat lehetőségével, ezért egy-egy per 3-4 évig is elhúzódott. Ezt kiküszöbölendő, a jogalkotó úgy döntött, hogy 1999. január 1-ét követően megszűnteti az adóperekben a fellebbezés lehetőségét, ennek sajnálatos hátulütője, hogy átmeneti rendelkezés hiányában több ezer pert át kell tenni a helyi bíróságokról a megyei bíróságokra, és az eljárást meg kell ismételni. A törvényalkotó szándéka szerint a közigazgatási perek többsége - így az adóperek is - 1999. január
1-je után a megyei bíróság hatáskörébe kerültek a társadalombiztosítási perek kivételével. A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöksége ugyanakkor észlelte, hogy a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti
perek egy részét több megyében áttették a helyi bíróságról a megyei bíróságra, hiszen a törvénymódosítás következtében a járulék befizetésére is az adókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, és 1999. január 1-je után az adóperek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. Az elnökség álláspontja szerint a jogbiztonság érdekében fontos, hogy az ítélkezési gyakorlat e tekintetben is egységes legyen, hiszen a hatáskör hiányában hozott ítéleteket hatályon kívül kell helyezni.