2002/9.

Hozzászólás - vélemény

Nagy érdeklődéssel olvastam Klaniczay Gábor érdekes, információgazdag, A Collegium Budapest tizedik éve című cikkét a Magyar Tudomány 2002/7. számában. Meglepett azonban, hogy a kiváló intézmény történész rektora éppen az általa vezetett intézmény történetét nem ismeri jól, s a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában éppen a Magyar Tudományos Akadémia szerepéről feledkezik meg a Collegium Budapest létrehozásában.

A Collegium, írja, "ritka példa arra, hogy sikerre jutott és gyökeret eresztett Magyarországon egy kívülről jött, önzetlen nemzetközi kezdeményezés. Az 1989 utáni változások optimista lendületében - számol be a szerző - a berlini Wissenschaftskolleg vezetői hívták létre "a középkori misszionáriusok odaadó erőfeszítésével" a volt szocialista világban ezt a nyugati típusú intézményt. "Büszkék lehetünk, hogy választásuk... Budapestre, a régió e célra legalkalmasabbnak ítélt... központjára esett" (918.oldal).

Nem egészen így történt. A magyarországi átalakulás izgalmas 1989. évének őszén, talán a berlini fal leomlása elött mintegy két hónappal, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként hivatalos látogatást tettem a Nyugat Berlin székhelyű Wissenschaftskollegban, ahol Wolf Lepenies, az intézmény rektora fogadott. Megbeszélésünk során javasoltam neki, hogy a Wissenschaftskolleg a Magyar Tudományos Akadémiával együttesen létesítsen egy "leányintézetet" Budapesten. Azonnal megtetszett neki az ötlet, s Magyarországot, ahol a békés átalakulás folyamatai akkor világszerte a legnagyobb érdeklődés közép pontjában álltak és csodálatot váltottak ki, különlegesen fontosnak, a legnagyobb mértékig tamogatandónak tartotta. Röviddel később Budapestre is jött, ahol már részletekbe bocsátkozhattunk. Csurgay Árpád főtitkárhelyettes látott neki a magyar közreműködés lehetőségeinek kidolgozásához. Az Akadémia hozzájárulása természetesen nemcsak a kezdeményezés volt, hanem a csodás várnegyedi, régi budai városházát is a Collegium céljára rendelkezésre bocsátotta, amely akkor az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének épülete volt. Ez mit sem csökkent természetesen Wolf Lepenies és munkatársai érdemén, hiszen amikor megtetszett neki az ötlet, fáradhatatlanul látott neki és szerezte meg hat nyugat-európai ország támogatását és anyagi hozzájárulását. Ennek nyomán kerülhetett sor az intézmény megnyitására 1993 nyarán. A Collegium Budapest létrehozása kapcsán tehát Akadémia szerepére is büszkék lehetünk.

Berend T. Iván

Köszönöm Berend T. Iván hozzászólását rövid kis cikkemhez. A szűkös terjedelmi keretek itt valóban nem engedték, hogy részletesen bemutassam a Collegium Budapest történetét, nem is ez volt a cikkem témája, hanem a legutolsó év tevékenységének ismertetése. De tényleg illett volna az MTA folyóiratában jobban hangsúlyozni az Akadémia szerepét, és örülök, hogy ennek pótlására most alkalmat ad hozzászólása. (Részletesebb válaszom a Magyar Tudomány következő számában lesz olvasható.)

Klaniczay Gábor


<-- Vissza az 2002/9. szám tartalomjegyzékére