2002/7.

Tudomány - politika

MAGYARORSZÁG HELYZETE A TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPKUTATÁS VILÁGÁBAN - TUDOMÁNYMETRIAI TÁJKÉP A MÁSODIK ÉVEZRED VÉGÉN

Braun Tibor

ELTE Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék
MTA Tudományelemzési és Szakirodalmi Informatikai Kutatócsoportja

Glänzel, Wolfgang

MTA Tudományelemzési és Szakirodalmi Informatikai Kutatócsoportja

Némethné Kovács Éva

MTA Tudományelemzési és Szakirodalmi Informatikai Kutatócsoportja

Pereszteginé Szabadi Zsuzsa

MTA Tudományelemzési és Szakirodalmi Informatikai Kutatócsoportja

Bevezetés

Az újságírói etikai szabállyal szemben, amely szerint egy írás szerzőjének nem kötelező forrásait megnevezni, a tudományos kutatási tevékenység publikációs szokásai kimondottan kötelezővé teszik a kutatási téma előzményi forrásainak megjelölését. Bár ennek főleg tudományelemzési írásokban Magyarországon nem minden szerző tesz eleget, mi a fentiek jegyében járunk el, amikor hivatkozunk arra, hogy jelen dolgozatunk címét részben Ehrlich Éva (Ehrlich, 1991) könyvéről írt ismertetés címéből kölcsönöztük, sőt szó szerint is hivatkozunk Szamuely László Helyünk a világban című írására, amely szerint "Írásunk címe az »örök magyar« sorskérdésekre való - manapság ismét szaporodó - elmélkedések valamilyen újabb produktumára kívánja felhívni a figyelmet. Ehrlich Éva értékes könyve a romantikus elmeszüleményektől eltérően valóban a címben megjelölt témáról szól (sok egyéb mellett). Arról, hogy a valóságos világban hol helyezkedünk el - más közép és kelet-európai sorstársainkkal együtt - a tényleges gazdasági fejlettség tekintetében." (Szamuely, 1993)

A különbség csupán annyi, hogy mi nem hazánk gazdasági, hanem a tudományos alapkutatásban való helyzetét kíséreljük meg ugyanazon gondolatok jegyében elemezni. Ezek után már csak azt kell megindokolnunk, hogy a világban elfoglalt "helyünk" helyett miért "helyzetünkkel" foglalkozunk. Ezt az indokolja, hogy egy nemrég megjelent közlemény az ebben a dolgozatban használttól eltérő metodikával igyekezett feleletet adni arra a kérdésre: "Reális-e a magyar tudomány 20. helye a (képzeletbeli) világranglistán?" (Török, 2000) Berényi (Berényi, 2001) a fenti kérdésre reagálva azt vitatja ill. bizonyos mértékben elfogadja. Mi igyekszünk kimutatni, hogy Magyarországnak nem egy, hanem több, azaz más és más helye van egy valós vagy képzeletbeli világranglistán attól függően, hogy a természettudományok egészét, vagy egyes tudományterületeket veszünk tekintetbe. Ezenfelül a kérdésre a lineáris rangsorolásnál komplexebb módszerek alkalmazásával is igyekszünk választ adni.

Nemzetközi előzmények

Az, hogy egy ország alapkutatási tevékenységének milyen a helyzete a tudomány nemzetközi világában, nemcsak abból a szempontból érdekes, hogy kielégít-e nemzeti öntudati vagy büszkeségi igényeket. (Menard, 1971; Price, 1979) Az ilyen adatok gyakorlati és széleskörű ismertségének hasznosságát talán legplasztikusabban az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Bizottsága (National Science Board) által kétévenként kiadott Science and Engineering Indicators című kötet (2001), s benne a Bizottság elnökének bevezetőként írt "átadólevele" bizonyítja. A levél a következő sorokkal zárul: "Jómagam és kollégáim a Nemzeti Tudományos Bizottságban hisszük, hogy ez a kötet hasznosnak bizonyul majd az Ön Adminisztrációja, a Kongresszus, valamint mindazok számára, akik nemzetünk tudományos és műszaki döntéshozásaiban részt vesznek". A levél címzettje az Egyesült Államok elnöke.

Bár az Egyesült Államokban ismerték fel legelőször, hogy a tudományos (tudománymetriai) mutatószámok alkalmasak az ország alapkutatása egészségi helyzetének jellemzésére, sőt, az elvi alapjait is igyekeztek körvonalazni (Elkana et al., 1978), a legszellemesebb lépést ezirányban a franciák tették, amikor létrehozták a Tudományok és Technológiák Obszervatóriuma nevű intézményt, amelynek az a feladata, hogy kétévenként kiadja a Tudomány és Technológiai Mutatószámok (S&T, Indicators, 2001) című jelentést. Az ilyen törekvések hasznosságát felismerve hasonló összeállításokat számos országban készítenek. Itt példaként csak a hollandokat (S&T, Indicators, 1999) és a latin-amerikaiakat (El Estado de la ciencia, 2000) említjük.

Persze a fent említett intézményi kutatások és erőfeszítések mellett mindig akadnak egyéniek is. Hogy erre is említsünk példát, sőt, hogy a kérdés időszerűségére is rávilágítsunk, talán érdemes megemlíteni Cole és Phenlan The scientific Productivity of Nations (Cole, Phelan, 1999) valamint May aránylag nemrég publikált The Scientific Wealth of Nations (May, 1977) című munkáit. Az első, ami Phenlan, az USA-beli State University of New York, Stony Brook-i egyetemen meg védett Ph. D. disszertációjának tárgyát is képezi (Phelan, 1993), gyakorlatilag az MTA Tudományelemzési és Szakirodalmi Informatikai Kutatócsoport előzőleg publikált méréseire épül. A másik azért érdekes, mert amikor Robert May geológus professzor a dolgozatot közzétette, az Egyesült Királyság kormányának tudományos tanácsadói szerepkörét is betöltötte. Figyelme érthetően főleg a tudományos "nagy hatalmak", ill. a nagyon fejlett kisebb országok felé fordult. Magyarországgal vagy más közép- és kelet-európai országgal nem foglalkozik. Cole és Phelan - mint említettük - részben a mi 1980-as évekre vonatkozó adataink alapján röviden foglalkozik Magyarországgal is.

Adatforrások és metodikák

Az ebben a dolgozatban fedolgozott nyers adatok a Philadelphiai Institute for Scientific Information, (ISI) Science Citation Index (SCI) adatbázisából származnak. Bizonyos méréseink ellenőrzésére a szintén egyesült államokbeli Medline adatbázist is igénybe vettük. Az ISI, SCI adatbázis a világon az egyetlen, amely megbízhatóan alkalmazható olyan mérésekre, amelyek egy ország szakirodalmi, főleg folyóiratcikk-produktivitását elemzik, ill. ugyancsak szakirodalmi, idézettségi hatását együttesen dolgozzák fel. Ezt világszerte, számos országban végzett mérések és értékelések bizonyítják. Maguk az értékelések az MTA Tudományelemzési és Szakirodalmi Informatikai Kutatócsoportja által kidolgozott és a világ számos országában elfogadott és használt metodikák alapján történt. Ezek mellett újonnan kifejlesztett módszerek alkalmazására is sor került.

Eredmények és tárgyalásuk

Az értékeléseket az 1990-1998-as időszakra vonatkoztatva a természettudomány egészére (pontosabban arra a területre, amelyet az angol nyelvű szóhasználat science néven említ), valamint a következő szakterületekre végeztük el:

• klinikai orvostudomány (MED)

• orvosbiológia (BRE)

• biológia (BIO)

• kémia (CHE)

• fizika (PHY)

• matematika (MAT)

• mérnöki tudományok (ENG)

• föld- és űrtudományok (ESS)

Az eredmények zöme - főleg a fajlagosított adatok - az országok átlagaira vonatkozik, de néhány esetben összesített adatokkal is dolgoztunk. Bár az országok gazdasági, ipari és más statisztikai adatai általában átlagokkal számolnak, meg kell jegyeznünk, hogy a tudományos teljesítmények mérésénél az átlagos adatok bizonyos mértékben megtévesztőek lehetnek. Ez a témával kapcsolatos eloszlásokból adódik, ugyanis a tudományos teljesítményt tekintve az eloszlások nem szabályosak, hanem ferde jellegűek. Más szóval ez talán azt jelenti, hogy a tudományos teljesítményeknél mindig kevesen (országok, intézetek, egyének stb.) teljesítenek sokat és sokan keveset. Ennek a törvényszerűségnek lehet a következménye, hogy a ferde eloszlás csúcsa beleolvad az alacsonyabb aritmetikai átlagba.

Lineáris rangsorok (összesített adatokból)

A természettudományok összesített folyó iratcikkeinek az 1990-1998 közti időszakban publikált produktivitási rangsorában (1. táblázat), és az ugyanarra az időszakra összesített idézettségi rangsorban (2. táblázat) Magyarország a világrangsor 29., ill. 27. helyét foglalja el. Ez mindenképpen tisztesnek tekinthető, főleg akkor, ha a világ országainak lakosság, földrajzi terület, ill. a BNT szerinti rangsorában a 110. (227-ből), a 71. (192-ből), ill az 51. (148-ból) helyre teszik hazánkat.

1. táblázat • A természettudományok összesített adatai - A cikkek az SCI(1990-1998) alapján

2. táblázat • A természettudományok összesített adatai - Az idézetek az SCI(1990-1998) alapján

Még talán annál is biztatóbb, hogy a bizonyos mértékben minőségi ismérveket is tartalmazó idézettségi listán két hellyel magasabban helyezkedünk el, mint a pusztán tudományos termelékenységi rangsorban.

Lineáris rangsorok (fajlagosított adatokból)

Várhatóan reálisabb képet kapunk, ha az összesített adatokat pl. a lakosság számához viszonyítjuk (3. és 4. táblázat). Mint a táblázatokból látható, a rangsor ekkor nem az országok méretarányát tükrözi, mert a lista élére a kis területű, fejlett nyugat-európai országok kerülnek. Sőt, Magyarország is jelentősen előbbre kerül, az idézettségi rangsorban megtartva a termelékenységi helyezésnél két hellyel jobb helyezését. Nem érdektelen megfigyelni Magyarország helyezését a vizsgált nyolc szakterületi rangsorban sem. Mint látható, ezekben a csupán termelékenységi, fajlagosított rangsorokban hazánk helyezése változó: a kémiában elfoglalt 17., a fizikában, a matematikában, valamint a föld- és űrkutatásban elért 21-26. hely között ingadozik. Nem meglepő az élettudományok aránylag jó rangsorolása sem, lévén e szakterületeknek közismerten nagyobb a produktivitása.

3. táblázat • A természettudományok összesített adatai - A cikkek az SCI(1990-1998); a millió lakos az U. S. Census Bureau, Int. Data Base (1995) alapján.

4. táblázat • A természettudományok összesített adatai - * Az idézetek az SCI (1990-1998); a millió lakos az U. S. Census Bureau, Int. Data Base (1995) alapján

5. táblázat • Magyarország helyezése a világranglistán természettudományi folyóirat cikktermelése alapján

A Science Citation Index alapján végzett tudománymetriai értékeléseket gyakran érik olyan vádak, hogy maga az adatbázis erősen torzít az angol nyelvű publikációk, ill. az Egyesült Államok és Anglia felé. E vád megalapozottságát ellenőrizve jelen vizsgálat egy területén, az élettudományokén az e területet a Science Citation Indexnél szélesebb körűen és átfogóbban feldolgozó Medline adatbázist alkalmaztuk, de a klinikai orvostudományi és az orvosbiológiai cikkek számát az országokban nyilvántartott orvosok számával fajlagosítva is elemeztük. Az eredmények azt mutatták, hogy Magyarországnak a két adatbázis alapján mért rangsorbeli helye megegyezik.

Országok összehasonlító trendvonalai

A különböző lineáris rangsorokban való helyzet elemzéséhez egy dinamikus tényező, a tudományos termelékenység időbeli változása is hozzájárulhat. Az ilyenszerű adatokat néhány, Magyarország szempontjából érdekesnek tűnő országgal összehasonlítva az 1-3 ábrák mutatják be. Mint látható, néhány ország dinamikusan növekedő trendvonalaival szemben hazánk termelékenysége a legtöbb szakterületen inkább stagnáló képet mutat. Ez persze önmagában nem lenne hátrány, ha a mennyiségi output a minőségi tényezők nyilvánvaló növekedésével járna. Hogy ez milyen mértékben valósul meg, azt a továbbiakban mutatjuk be. Talán érdemes megemlíteni, hogy a trendvonalakon milyen szépen megjelenik a Cseh Köztársaság "születése" Csehszlovákia felbomlása után.

1. ábra • Néhány kiválasztott ország folyóiratcikk-termelési trendvonala a teljes természettudományi területen

2. ábra • Néhány kiválasztott ország folyóiratcikk-termelési trendvonala az orvostudomány, a klinikai orvostudomány, a biológia és a kémia területén

3. ábra • Néhány kiválasztott ország folyóiratcikk-termelési trendvonala a fizika, a matematika, a mérnöki tudományok, valamint a föld- és űrtudományok területén

Országok szakterületi termelékenységi erőfeszítései

Számos okból, ezek között talán az anyagiak és a szervezésiek állnak előtérben, a világ egyetlen országa sem képes arra, hogy pontosan egyforma intenzitású kutatást tartson fenn a természettudomány minden területén. Elsősorban stratégiai elképzelések és irányvonalak alapján, de leginkább önszervező módon minden országban kialakulnak kiemeltebben (intenzívebben) művelt természettudományi alapkutatási szakterületek. Az egyes országok különböző kutatási területeinek "művelési intenzitását" célszerű valamilyen összehasonlító értékhez viszonyítani. Jelen dolgozatban viszonyítási alapként a természettudományi kutatási szakterületek publikációs világátlagát alkalmaztuk, és az eredményeket grafikusan úgynevezett radar- vagy gyémánt-diagramokon mutatjuk be a 4. ábrán. A szabályos nyolcszög csúcsai a jelölt szakterületek folyóiratcikk termelésének világátlagát jelentik (vékony vonalak). A vastag vonalakkal határolt alakzat az illető ország valós termelékenységét jelzi a termelékenységi világátlaghoz viszonyítva. Mint a magyarországi kutatási intenzitást ábrázoló diagramon látható, hazánkban kiemelt relatív intenzitású publikációs erőfeszítés folyik a kémiai, a fizikai és a matematikai alapkutatás területén. A szakterületek világátlagához viszonyítva Magyarországon kisebb termelékenységgel művelik a klinikai orvostudományi (MED), az orvosbiológiai (BRE), a biológiai (BIO), a mérnöki (ENG), valamint a föld- és űrtudományokat (ESS). Ennek valószínűleg az az oka, hogy a nem túl távoli múltban a hazai alapkutatás a szovjet modellt követte, amely a radar-diagramokon hasonló alakzatot mutat. Ez az alakzat többé-kevésbé jellemző a kelet-európai volt szocialista országokra is, lásd Lengyelország alakzatát a 4. ábrán. A radar-diagramok minden országra elkészíthetők, és ezekből kiderül, hogy a különböző alakzatokból országcsoportok alakulnak ki. Helyhiány miatt itt csak még három alakzatcsoportot mutatunk be (4. ábra). Az orvosi kutatások intenzív művelése felé irányul például Ausztria és Finnország, a mérnöki tudományok felé kiugró Japán radar-diagramja, és szimmetrikus, azaz a nyolc szakterületet átlapoló Németország ábrája. Valószínűnek tartjuk, hogy idővel a hazai kutatás szakterületi "profilja" is eltolódik a fejlett kis országok által leginkább preferált orvosbiológiai kutatások felé. Ez utóbbi szakterületek világátlag feletti kutatási intenzitását a Chemical and Engineering News egy nemrég megjelent vezércikke is hangsúlyozza. (Rich, 2002)

4. ábra • Radardiagramok néhány ország világátlaghoz viszonyított természettudományi folyóiratcikk-termelési intenzitásáról

Várt átlagos idézések (VÁI), mért átlagos idézések (MÁI), relatív idézettségi hatás (RIH) és a kétdimenziós vonatkozó diagramok (KVD)

Lineáris rangsorokat a várt átlagos idézések (VÁI) alapján is össze lehet állítani. Ezt az egy bizonyos ország által publikálásra igény bevett folyóiratok cikkeinek idézettségi hatástényezői (impakt faktorai) átlagának alapján végeztük. Ezzel párhuzamosan rangsort készítettünk az országok által publikált mért (valós) átlagos idézetek (MÁI) alapján is (6. táblázat). A VÁI és a MÁI értékeit egymáshoz viszonyítva kiszámítottuk az országok relatív idézettségi hatását (RIH=MÁI/VÁI), ami képet ad arról, hogy az illető országok cikkeinek milyen a relatív idézettségi hatása azokban a folyóiratokban, amelyekben kutatóik publikáltak, az abban publikáló más országbeli kutatók világátlagához viszonyítva. Amennyiben a RIH=1,00, az illető ország cikkeinek átlagos idézettsége megegyezik a világátlaggal. Ha egynél kisebb vagy nagyobb, akkor az idézettség is ennél kisebb vagy nagyobb.

6. táblázat • Magyarország helyezése a természettudományok területeinek világranglistáján a mért átlagos idézettség (MÁI), a várt átlagos idézettség (VÁI) és a relatív idézettségi határ (RIH) mutatószámai alapján

A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy a VÁI értékei tulajdonképpen azt mutatják, hogy egy bizonyos ország kutatói milyen idézettségi hatású (impakt faktorú) folyóiratokban publikálják cikkeiket. Minél nagyobb ez az érték, annál ismertebbek és elismertebbek a publikálásra igénybevett folyóiratok.

E rangsorok jobb és használhatóbb értelmezéséhez dolgoztuk ki a relatív idézettségi hatást (RIH) és a kétdimenziós vonatkozó diagramot (KVD) bemutató ábrákat. Az 5. ábra egy tipikus KVD diagramot szemléltet. Mint látható, a diagram A-tól F-ig terjedő betűvel jelzett zónákra (régiókra) oszlik.

A: az ebben a zónában szereplő országok kutatói a legmagasabb hatású (idézettségű) folyóiratokban publikálnak, és ezekre a cik kekre a világátlagnál magasabb idézettséget kapnak.

B: az ebben a zónában szereplő országok kutatói a legmagasabb hatású folyóiratokba publikálnak, cikkeik idézettsége a világátlagnál magasabb, de az 1,00-es RIH-értéknél alacsonyabb.

C: az ebben a zónában szereplő országok kutatói a legmagasabb hatású folyóiratokban publikálnak, de cikkeik idézettsége a világátlagnál és az 1,00-es RIH-értéknél is alacsonyabb.

D: az ebben a zónában szereplő országok kutatói a világátlagnál alacsonyabb idézettségű folyóiratokban publikálnak, a cikkeik idézettsége a világátlagnál és az 1,00-es RIH-értéknél alacsonyabb.

E: az ebben a zónában szereplő országok kutatói a világátlagnál alacsonyabb idézettségű folyóiratokban publikálnak, a cikkeik idézettsége a világátlagnál alacsonyabb, de 1,00-nél magasabb a RIH-értékük.

F: az ebben a zónában szereplő országok kutatói a világátlagnál alacsonyabb idézettségű folyóiratokban publikálnak, de cikkeik idézettsége a világátlagnál magasabb, és 1,00 fölött vana RIH-értékük is.

A 6. ábrán bemutatjuk a világ országai nak helyzetét a természettudományok összességét tükröző KVD diagramon. Magyarország zónabeli helyzetét a hasonló KVD diagramokon a 7. táblázatban összesítettük.

<>5. ábra • Kétdimenziós Vonatkozó Diagram (KVD) sematikus ábrázolása

7. táblázat • Magyarország helyzete a természettudományok KVD diagramjain

Lineáris rangsor a sokszor idézett természettudományi folyóiratcikkek alapján

Az előbbiekben már említettük, hogy a kutatási tevékenységek közismerten ferde eloszlása miatt a kiválóságokat tükröző csúcsok az eloszlás hosszú lefutása miatt az aritmetikai átlagolásnál beolvadnak az alacsony átlagba. Ellenőrizendő, hogy van-e ennek hatása Magyarország világrangsorbeli helyzetére, összeállítottuk a rangsort az országok gyakran idézett cikkeinek az ország össztermelésének százalékos aránya alapján. A válogatás alapja az SCI adatbázis 1994 és 1998 közötti 2 920 960 folyóiratcikke. Azt a cikket tekintettük sokszor idézettnek, amely ötszörösét (és legalább ötöt) érte el a megjelentető folyóirat 1998-as hatástényezőjének (impakt faktorának).

Magyarország a rangsorban a 28. helyre került. Örvendetes tény, hogy az említett időszakban a magyar természettudományi folyóiratcikkek 1,34 %-a a gyakran idézett kategóriába került. Az adatok azt is mutatják, hogy a fenti mércével mérve más országok összes cikktermelésükhöz viszonyítva Magyarországnál több sokszor idézett cikket publikáltak.

Intelmek és következtetések

1. Tudatában vagyunk annak, hogy Magyarország helyzetét a természettudományi alapkutatás világában számos módszerrel lehet vizsgálni. Mi itt ezek közül csak az alapkutatást nyilvánosan és mérhetően bemutató publikációs tevékenységet elemeztük. Tettük ezt annak alapján, hogy az alapkutatás leghűbb tükrének a tudományos szakirodalmat tekintik, ezen belül elsősorban a tudomány fejlődési, haladási frontját képviselő folyóiratirodalmat.

2. Az országok publikációs tevékenységének összehasonlító, kvantitatív elemzésére a folyóiratirodalom egyaránt alkalmazható minden természettudományi szakterületen illetve tématerületen, amennyiben a felhasznált forrásanyagok és metodikák jellemzőek az elemzés tárgyát képező minden országra, és a tekintetbe vett cikkek, idézetek száma statisztikusan szignifikáns.

3. Annak ellenére, hogy a hazánk helyzetét a világ tudományában elemző különböző metodikák eredményének feltehetőleg konvergálnia kellene, méréseink sajnos nem tudtak igenlő választ adni egy közelmúltbeli dolgozat címében felvetett kérdésre. (Török, 2000)

Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy jelen dolgozat minden eredménye és következtetése kizárólag az 1990 és 1998 közötti időszakra érvényes.

Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy jelen dolgozat minden eredménye és következtetése kizárólag az 1990 és 1998 közötti időszakra érvényes.

4. A különböző világranglistákon elért helyezéseink alapján állíthatjuk, hogy jelenleg Magyarország a szakterülettől és attól függően, hogy a mennyiségi vagy a minőségi tényezőket tekintünk-e, a világ felső középmezőnyének valamelyik helyét foglalja el.

Magyarországon számos szakterületen és tématerületen mutathatók ki világviszonylatban is kiemelkedő eredmények, ezek azonban az ebben a dolgozatban elemzett országos összesített és átlagos adatokban - mint már említettük - nem jelentkezhettek. A relatív idézettségi hatást (RIH) bemutató kétdimenziós vonatkozó diagramoknak (KVD) leginkább a D-zónájában lévő helyünk azt jelzi, hogy a fentiek mellett hazánk alapkutatási tevékenységében még számottevő mértékben jelen van a középszer. Ennek eredete sokféle lehet, de talán érdemes megemlíteni a kontraszelekciót és a múltban hosszú ideig kedvezőtlen anyagi támogatottságot

3 - Ausztria - A

5 - Belgium - A

8 - Kanada - A

12 - Dánia - A

14 - Finnország - A

15 - Franciaország - A

16 - Németország - A

26 - Hollandia - A

42 - Svédország - A

43 - Svájc - A

47 - Egyesült Királyság - A

49 - USA - A

22 - Izrael - B

23 - Olaszország - B-C

1 - Argentína - D

4 - Fehéroroszország - D

6 - Brazília - D

7 - Bulgária - D

9 - Chile - D

10 - Horvátország - D

11 - Cseh Köztársaság - D

13 - Egyiptom - D

17 - Görögország - D

18 - Hongkong - D

19 - Magyarország - D

20 - India - D

24 - Japán - D

25 - Mexikó - D

28 - Nigéria - D

30 - Kína - D

31 - Lengyelország - D

32 - Portugália - D

33 - Románia - D

34 - Oroszország - D

35 - Szaúdi Arábia - D

36 - Szingapúr - D

37 - Szlovákia - D

38 - Szlovénia - D

39 - Dél - Afrika - D

40 - Dél - Korea - D

41 - Spanyolország - D

44 - Taiwan - D

45 - Thaiföld - D

46 - Törökország - D

48 - Ukrajna - D

50 - Venezuela - D

51 - Jugoszlávia - D

2 - Ausztrália - D-E

27 - Új-Zéland - D-E

21 - Írország - E

29 - Norvégia - E

6. ábra • A világ országainak helyzete a természettudomány KVD diagramján (Jelölés: ország-kód - ország neve - diagram-zóna)

5. Hazánk tudományos alapkutatására az utóbbi években fordított szerény anyagi támogatás (a BNT 0,5-0,7 %-a) nem indokolná helyezésünket a világ felső középmezőnyében. Tehát valamilyen kompenzációs mechanizmusnak kellett működnie, amely a szerény, sőt, a vizsgált időszakban inkább csökkenő költségvetési támogatást ellensúlyozta. Egy nemrég megjelent tanulmányban kimutattuk, hogy a kompenzációs mechanizmus egyik komponense a tudományos társszerzőségben is jelentkező nemzetközi kooperáció, amely egyes években megközelítette a teljes magyar természettudományi folyóiratcikk-termelés felét. (Braun, Glänzel, 1976)

Az MTA Tudományelemzési és Szakirodalmi Informatikai Kutatócsoportja a hetvenes évek végétől készít elemzéseket a hazai természettudományi alapkutatás nemzetközi összehasonlító mércével mért egészségi állapotáról. (Braun, Glänzel, Schubert, 1985, 1994; Braun, Glänzel, Grupp, 1995; Braun, Glänzel, Schubert, 1987, 1988; 1994) Nem tűnik indokolatlannak annak felvetése, hogy az ilyen vizsgálatokat a magánkezdeményezések helyett a bevezetőben említett USA-beli, francia, latin-amerikai, holland és más országok példáját követve Magyarországon is intézményesítetté kéne tenni, folyamato san kutatni és publikálni az ilyen adatokat.

6. Ahogy a tudományos kutatásban lenni szokott, az ebben a dolgozatban bemutatott tények több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak. Nyugodtan állíthatjuk, hogy nagy erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy Magyarország megőrizze a második évezred utolsó évtizedében elért nemzetközi rangját. A feltétlenül növelni szükséges anyagi támogatáson túl a tudományos közösség demográfiai és migrációs folyamatainak átfogóbb tanulmányozására és megértésére is szükség lenne.

IRODALOM

Berényi Dénes (2001). A magyar tudomány a világversenyben. Magyar Tudomány 46, 217

Braun, T., Glänzel, W., Schubert, A. Scientometric Indicators, World Scientific Publishers, Phila delphia, Hong Kong, 1985

Braun, T., Glänzel, W., Schubert, A. (1994). World Science in the 80's, Scientometrics, 29, 299

Braun Tibor, Wolfgang Glänzel (1995). Természettudományi alapkutatásunk egészségi állapotának egyik diagnosztizálható jelenségéről, Magyar Tudomány, 40(2),186

Braun, T., Glänzel, W. (1996). International Collaboration. Will It Be Keeping Alive East European Research? Scientometrics, 36, 247

Braun, T., Glänzel, W., Grupp, H. (1995). The Scientometric Weight of 50 Countries in 27 Science Areas Part I and II, Scientometrics, 33, 263, 34, 207

Braun, T., Glänzel, W., Schubert, A. (1987). World Flash on Basic Research. One More Version of Facts and Figures on Publication Output and Relative Citation Impact of 107 Countries1978-1980, Scientometrics, 11, 3

Braun, T., Glänzel, W., Schubert, A. (1988). World Flash on Basic Research. The Newest Version of the Facts and Figures on Publication Output and Relative Citation Impact of 100 Countries, 1981-1985, Scientometrics, 15, 181

Braun, T., Glänzel, W., Schubert, A. (1994) World Science in the Eighties. National Performances in Publication Output and Citation Impact, 1985-1989 versus 1980-1984 Scientometrics, 29, 289

Cole, S., Phelan, Th. J. (1999) The Scientific Productivity of Nations, Minerva, 37/1

Ehrlich Éva (1991). Országok versenye, 1937-1986. Fejlettségi szintek, struktúrák, növekedési ütemek, iparosodási utak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Elkana, Y., Lederberg, J., Merton, R. K., Thackray, A., Zuckerman, H. (1978). Toward a Metric of Science The Advent of Science Indicators, Wiley-Interscience, New York

El Estado de la Ciencia (2000). Principales Indi cadores de Ciencia y Technologia Iberoameri canos/Interoamericanos, RICYT, Buenos Aires

Information Science and Scientometrics Research Unit, (ISSRU), of the Hungarian Academy of Sciences (2001). Budapest, Hungary, description and bibliography, leaflet, Lásd a Scientometrics című nemzetközi folyóirat számos cikkét

May, R. M. (1997). The Scientific Wealth of Nations, Science, 275, 793 Medline, Medical Literature Database, USA

Menard, H. W. (1971). Science: Growth and Change, Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts

Phelan, Th. J. (1993). World Science, A Dissertation Presented to the Graduate School in Partial Fulfilment of the Requirements for the Degree of Doctor of Philosophy, State University of N. Y. at Stony Brook

Price, Derek de Solla (1979). Kis tudomány, nagy tudomány, Akadémiai Kiadó, Budapest

Rich, R. R., 2002 Science and Nation's Health, Chem. Eng. News, November 19, 5. o.

Schubert, A., Glänzel, W., Braun, T. (1989). Scientometric Datafiles, A Comprehensive Set of Indicators on 2649 Journals and 96 Countries in All Major Science Fields and Subfields, Scientometrics, 16, 1

Science and Technology Indicators, The Hague, The Netherlands, 1999

Science and Technology Indicators (2001). National Science Board

Science and Technology Indicators, 2000. (2001) Rapport de l'Observatoire des Sciences et des Techniques, Economica, Paris

Science and Technology Indicators, RAWB, Advisory Council for Science Policy in the Netherlands

Science Citation Index, 1990-1998, Institute for Scientific Information, Philadelphia, USA

Szamuely László (1993). Helyünk a világban, BUKSZ, 158

Török Ádám (2000). Reális-e a magyar tudomány 20. helye a (képzeletbeli) világranglistán? Magyar Tudomány, 45, 1307


<-- Vissza az 2002/7. szám tartalomjegyzékére